Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

18G 76. országos ülés január 22. 1S76. hozzá utasittassék, hogy azt előleges vizsgálat nélkül kívánja elintézni. Nem kívánom tehát sem azon indítványt, melyet Zsilinszky t. képviselőtársam tett, épen az ő és az ő általa pártoltak érdekében elfogadni ; de nem kívánom elfogadni a még hátrányosabb modorban, de több tacticával, ügyesen, — általa tudva miért, Irányi képviselőtársam által tett indítványt, sem: mert megvagyok győződve, hogy a t. minister ur csak előleges vizsgálat után intézkedhetik e tárgyban, és valamint, mert napfényre jött, hogy itten Békésben valaminek rósz szaga van, ha a t. minister ur csakugyan ugy intézkednék, a mint én megvagyok győződve, hogy nem fog, hogy az a rósz szag megmaradjon: ugyanazon módon, a parlamenti zsilipeken keresztül ismét tudtára fog jutni a t. háznak. Azonban ón azt hiszem, hogy az, hogy egy contentiosus törvényszék állittassék fel: az ezzel összeköttetésbe nem hozható; mert nincs napirenden ; felhozható nézetein szerint egy más alkalommal ; régi óhajtásom nekem is, mint képviselőnek. hogy állittassék fel; de hogy ez eset a contentiosus jurisdictio felállítására argumentumul felhasználtassák : azt magának a folyamodó Endrőd községének érdekében nem óhajtom. Pártolom az előadó véleményét. (Elénk helyeslés a középen.) Simonyi Ernő: T. ház!Én valóban nem szólaltam volna fel soha e tárgyban, hogyha az előttem szóló ebből egy specialiter ellenzéki kérdést nem csinál. Én nem értem, ilyen tárgyban, mint ez. hogy lehet pártszempontot keresni. Az ország egy községe, vagy egy lakosa törvényes jogával élve, panasszal járul a képviselőház elé, és azt mondja, rajtam törvényellenes sértés követtetett el, és arra nézve inditványoztatik, hogy az ügy a ministerhez utasittassók megvizsgálás végett. Micsoda ellenzékeskedés van ebben? Mit lehet kevesebbet tenni áz ország bármely lakosának panaszára? Hiszen, ha az ország azon lakosa a ministerhez fordul, vagy talán fordult is már, •— ha a minister clintózfaz ügyet: vagy megnyugszik benne vagy nem; de minden esetre joga van neki magához a törvényhozáshoz fordulni panaszképen. Ide ferdült tehát, Már most azt mondja a minister ui : nem ellenzi, hogy az ügy hozzá utasittassék elintézés végett. Hisz már egyszer elintézte; de úgy, hogy a fél nem elégedett meg. Én egyátalában nem mondom, hogy a minister nem helyesen intézte el, vagy hogy a félnek igaza van; hanem azt mondom, hogy annyi joga van az ország minden lakosának: hogyha a törvényhozáshoz folyamodik, a törvényhozás meggyőződést szerezzen magának arról, hogy a panasz alapos volt-e vagy nem ? E tekintetben pedig kevesebbet nem tehet, minthogy az ügyet a ministerhez utasítsa megvizsgálás és jelentéstétel végett. Ugy hiszem ezáltal sem a ministe.rium, sem a parlament tekintélye comprommitálva nines, sem semmiféle veszedelmes praecedens nem állíttatik fel, mint ezt Gorove t. képviselő társain mondotta. Feltesszük a ministerről, hogyha az ügy hozzá utasítását nem ellenzi : igazságos vizsgálatot tesz. Mi van abban, ha a törvényhozás úgy utasítja hozzá, hogy azután a vizsgálatok eredményéről neki is tudomása legyen? Ha nem jött volna ide a panasz, soha sem jutott volna eszébe senkinek azt mondani: van a ministeriumnál egy kérvény, kérünk róla jelentást. Miután azonban a kérvény azt panaszolja

r hogy ő a ministernél volt, s az nem tett e-teget: bármily határtalan bizalomnál fogva nem lehet egyebet termi, mint a ministert jelentéstételre utasítani. Én azt hiszem, ebben semmi taktika, semmi ügyesség semmi ellenzéki velleitás. nem foglaltatik. Hogyha ez is elüttetik: akkor méltóztassék egyszerűen megmondani, hogy az országgyűléshez kérvényezni nern szabad. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Önök uraim azt látják, hogy az országnak egy lakosa panaszkodik a ministernek bármely közege ellen, mert hisz a minister nem ment oda és nem ő vetette ki az adót. Azt is értem, hogy a minister a maga közegeit pártolása alá veszi: de annak is van határa: mert ott. a hol törvény sértetett meg. ott a ministernek nem szabad senkit pártolás alá venni. Mi csak azt akarjuk, hogy a, ház győződjék meg arról, hogy elkövettetett-e ezen törvénysértés avagy nem? s ha megtörtént: akkor orvosolja a minister ur, ha pedig meg nem történt, nyugtassa meg a házat. Tisza Kálmán niiísisterelnök: T. házi Én is azon kezdem, a min az előttem szólott t képviselő ur kezdette, hogy nem volt szándékom ezen kérdéshez szólani és csakis azért szólok, mert némelyeket nem hallgathatok el azok közül, melyeket ő mondani szíveskedett és annál jögo^> sultabb vagyok az ő nyilatkozatáról szólni: mer t mindketten egyszerre s pedig akkor, mikor már a vita e tárgyról régen folyt, lépvén be a terembe, egyformán lehetünk értesülve a dolog miben állásáról. (Derültség.) Én azt tartom, t. ház, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslata a helyes, és na ezen határozati javaslat fogadtatik el, e miatt egyátalában nem szükséges kimondani azt, hogy kérvényezni nem szabad, sem egyátalában a kérvényezésben rejlő jogbiztositék veszélyeztetve nincsen. (Helyeslés a középen) Nincsen pedig azért, mert, ha a minister a hozzá áttett kérvén}

7 alapján vagy nem intézkedik, vagy intézkedik ugy, hogy a kérvényező és az indítványt tevő képviselő azzal