Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

76. országos ülés január 22. 1876. 185 bár törvénysértés is tétetett volna, hogy az interpelláltára adott válasza tudomással ne vétessék. Én tehát a képviselőháznak ellenkező gyakorlatára hivatkozván, a melyben azon esetekben, midőn világos törvénysértés fordul elő, mint 1868. XX-dik törvényczikk ellenére a jelen esetben: akkor azt tartom, hogy a t. háznak és minden képviselőnek kötelessége a legszelídebb ugyan, de egyúttal kötelességszerű ellenőrzést gyakorolni, tudniillik utasítsa a rosszul informált ministertől a jobban informálandó ministerhez az esetet, hogy azt egy ujabb vizsgálat tárgyává tegye. Még azt sem indítványozta senki, hogy jelentés tétessék. De hiszem, hogy ez meg fog történni és miután a: mostani felszólalások csakugyan azt tanúsítják, hogy a pénzügy terén a pénzügyőrök, — elismerem, hogy a pénzügyminister és minister urak tudomása nélkül — a törvény világos megsértését követték el : elfogadom azon indítványt, melyet irányi Dániel képviselőtársam tett, mert abban a képviselőház ellenőrzési hivatásának, habár lehető legszelídebb alakbani, kifejezését látom. (Helyeslés a szélsőbal oldalon^) Pulszky Ágost: T. ház! Eti azt hiszem, hogy midőn ily kérdés eldöntéséről van szó : akkor nem helyes eljárás az, hogyha az egyes képviselő azon panaszokat, a melyek egyáltalában tudomására jutnak, itt a közigazgatás általános szempontjából felhozza és a t. ház által az egyes esetre hozandó határozatot ezen érzület nyomása alatt kívánja létre hozatni. Tökéletesen egyet értek előttem szóló képviselő úrral arra vonatkozólag, hogy a képviselőháznak kétségbevonhatatlan joga van minden egyes hozzá intézett panasz esetében a kérdést bővebb megvizsgálása és esetleg jentéstétel kötelezettsége mellett a ministerhez utasítani, ha t. i. meggyőződik arról, hogy a jelentéstételre szükség lehet: de tagadom másrészt azt, hogy a képviselőháznak joga lenne, vagy hogy helyesen járna el egyáltalában: ha előleges utasítást kívánna a ministernek adni arra, hogy a dolog megvizsgálásával ós elintézésével milyen módot kövessen. Már pedig Zsilinszky képviselő ur indítványában épen ily nemű utasítás esete forog fenn, (Mozgás és ellentmondás a szélsö-balon.) miután még a katastralis munkálatok átvizsgálására is utasíttatni kívánja a ministert, mielőtt arról meggyőződnék a ház, hogy bizonyos esetben törvénysértés követtetett el: mert ugy argumentál, mintha ezen törvénysértés egy constatált, kétségbevonhatlan dolog volna. Mindenekelőtt azt hiszem, maga a méltányosság és az állam tekintélye iránti kötelesség megköveteli, hogy alkalmat adjunk a ministernek, hogy ő meggyőződjék és bennünket is meggyőzzön arról: vajon a törvénysértés kérdése fennforog-e vagy nem? A hol csak egyik, a panaszló fél panasza fekszik előttünk, a hol mint a KEPV. H. NAPLÓ 1875-78. IV. KÖTET. kérvény is mutatja, a panaszlók nemesak a kataszteri és az adó-hivatallal megelégedve nincsenek, hanem elégedetlenek a birói ítélettel is. Ilyen esetben, azt hiszem, mindenesetre igazságtalan dolog, a törvénysértést már mint megállapítottat venni és nagyon helytelen határozat lenne az, a mely indokolásában bármely ilyen előzetes föltételből indulna ki. Azt hiszem tehát, hogy kivált mikor a minister nyíltan kijelentette, hogy a kérdést vizsgálat tárgyává fogja tenni: tökéletesen elegendő a kérvényi bizottság határozata, és hogy minden másnemű határozat fölösleges elemeket tartalmaz. részint olyanokat, melyeket a ház talán nem is javasolhat, mint a Zsilinszky képviselő ur inditványa; részint olyanokat, melyek a kérvényi bizottság határozatában benne vannak : mert Irányi képviselő ur javaslata valóban csak a kérvényi bizottság javaslata, egy más bővebb, tehát fölösleges szerkezetbe foglalva, Ez okból én a kérvényi bizottság javaslatát ajánlom elfogadásra. (Helyeslés a középen.) Szontagh Pál (somogyi): T. ház! Volt alkalmam évek során megismerni és megtanulni a parlamenti vitatkozások azon módszerét, és — hogy ugy mondjam — azon szabados parlamenti fogások egyikét, midőn bizonyos magánügy parlamenti tárgyalása alkalmával ellenzéki velleitásoknak adva tért. az illető képviselő urak fölhasználják ezen dolgot, mely privát érdekeket sért, vagy, — mint talán a jelen esetben, — egyes községek érdekeit sérti, és olyan indítványokkal állanak elő, a melyeknek hordereje sokkal nagyobb, akár magát a tárgyat tekintsük, akár a személyt, a kire az vonatkozik, mint eredetileg számítva lett volna, Ezen ellenzéki velleitásokból származó felszólalásokat jellemezni nincs szándékom; de azt hiszem, a t. ház minden egyes tagja rögtön érezni és tudni fogja, hogy honnan jönnek azok. Most is, ezen concret esetben, a fenforgó magán sérelmi tárgynál az illető községet és a község mellett fölszólaló képviselőt is czéljának elérésétől, a vita ilyen modora által eltávolítani nem szeretném. A t. minister ur azt mondja, hogy nem ellenzi, hogj elintézés végett hozzáutasittassék a kórvény, ugyan ezt mondja a kérvényi bizottság is. Csak nem tehetjük fel a ministerről talán azt, hogy a mit magához kivan intéztetni, hogy abban vizsgálat nélkül járjon el? Én fölteszem a ministerről, hogy megkérdezetlenül, minden körülménynek tekintetbe, latbavétele nélkül nem fog intézkedni; én részemről ezt nemcsak ő felőle, a kinek kormányzati pártjához tartozom, de tiz évi parlamenti pályámon soha egy ministerről sem tehettem föl, hogy ha azt kívánta, hogv valami tárgv elintézés végett 24