Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

184 76. országos ttlé* január 2*2. 1876. arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy akkor igenis eonstatáltatott, hogy nem egy, de tömérdek Magyarországon az a föld, mely 1853. óta nincs bejelentve és mely az 1868 XXV. törvényezikk hozatala után. tehát 1869. évben már uj tárgyalásnak lett volna alapja és hogy tulajdonképen az akkori kormányok mulasztották el teendőiket. Ugyanakkor Kovách László ós Tavaszi képviselő urak is adtak be határozati javaslatokat az iránt, hogy a múltra nézve ugyan hagyassák az ügy tárgyaláson kivül ; de 1876-ra már a szerint vettessék ki az adó. Mindezen határozati javaslatok elvettettek az akkori többség által. Ezeket annak bizonyítására hoztam fel, hogy eonstatáltatott a házban : miszerint sok ily föld van, melyre nézve nem történt meg a kellő bejelentés, és igy nagyon óvatosaknak kell lennünk arra nézve, hogy egyes községeket ne ragadjunk ki és ne adóztassuk meg a múltra nézve, a hol például ezen taggal egyenesen összefüggő, sőt a eommassatió előtt ugyanazon itözség részét képező, több ezerre menő tag, mely egy birtokosé, nem községé, tekintetbe sem jön, szóba sem jön. Ennélfogva én pártolom Zsilinszky képviselőtársam azon indítványát, hogy oly utasítással menjen e kérvény a minister úrhoz, hogy e tekintetben tegyen uj vizsgálatot. Én csak figyelmeztetni akartam a házat, hogy ez ügy itt a házban már sokszor hosszasabban tárgyaltatott; de akkor nem akarta a ház a múltra az adótárgyak kutatását elrendelni; hanem igenis oda utasította a ministert, hogy midőn 1876-ban úgyis már fognak a katasteri munkálatokkal foglalkozni : igyekezzék a földterületeket minden ujabb miveíési ág szerint adó alá venni. Gorove István: Bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy egy ösvényre akar lépni, mely az illetékességeknek összezavarását foglalja magában, s mely lépesnek hatását és eredményeit e pillanatban talán nem is lehet eléggé mérlegelni. Ha egy egyszerű kérvény által a közigazgatás kérdései ide a parlamentbe hozhatók : akkor az ily vagy ehhez hasonló praecedens alapján bátor vagyok megjövendölni a t. háznak, hogy lehetünk képesek és jó administráló testületté válni, de igy nagy sebet fogunk ütni a parlamentalis hivatásunkon és törvényhozási állásunkon. Eddig mindig a legnagyobb figyelemmel tartotta szem előtt a t. ház, az országgyűlés, hogy önmaga is, habár elég hatalommal bír: hatalma ós illetősége körén tul ne lépjen. Tette ezt gyakran önmegtagadással ; mert valamint minden hatalom terjeszkedni óhajt, ugy óhajtotta volna ezt talán a képviselőház is. De magasabb szempontokból nem tette soha és ha valaki talán azon következtetést fogná ebből vonni, hogy ha az ilyen bajoknak vagy sérelmeknek, — én megengedem, hogy talán a jelen esetben is sérelem forog fenn. — az ily sérelemnek ezen princípium felállítása által, melyet kijelenteni szerencsém volt, útja nem metszetik : ez kétségkívül nyilvános életünket, közéletünket mulhatlanul igen nagy bajha sodorhatja. De a dolog nem igy van ; (Halljtik!) mert meg van a módja és eszköze a törvény által kijelölve, hogy az ily egyes bajok miként orvosoltassanak, az egyes ügyek miként intéztessenek el a törvényes és parlamentalis korlátok között. Itt van a házszabályokban az interpellationális jog; ha a képviselő az ilyen magánügy elintézését rosznak, sérelmesnek tartja : méltóztassék azt interpellátió alakjában a t. ház elé terjeszteni. Mert mi ennek a megfelelő eljárása ? Az, hogy akkor a végrehajtó közeg, azaz a minister képes magát, képes az ügyet védelmezni és képes annak másik oldalát is feltüntetni. Ha ellenben ugy állíttatik oda a dolog, hogy valamely képviselő egyszerűen állit valamit, a minister pedig azt feleli, hogy az ügy részletes adatai nincsenek kezemnél, és igy ő nem tudja az ügynek talán másik oldalát feltüntetni, szóval, ha megsértjük az „audiatur et altéra pars" féle elvet : akkor méltóztassék megítélni, vajon nem jövünk-e ellenkezésbe a közönséges igazságos eljárással (Helyeslés.) Ennélfogva kérem a t. házat, hogy ezen indítványt, melyet egyik Békés megyei képviselőtársunk beadott, ne méltóztassék elfogadni; (Helyeslés.) ha csak ezen praecedens által halmazát a bajoknak és igazságtalanságoknak nem akarjuk előidézni, (nlénk helyeslés.) Madarász József; T. ház! Nem fogadhatom el előttem szóló Gorove t. képviselő urnák azon nyilatkozatát, hogy a képviselőház óvakodjék jelen lépés megtételétől. Emlékeztetem a t. képviselő urat, hogy nem egyszer, többször volt a képviselőháznak oly határozata, a melyben, midőn a törvénynek világos megsértését belátta : utasította a ministert, hogy ezen ügy hozzá menvén, jelentéstétel mellett terjessze be a háznak, hogy mit tett és mit nem tett. íme hát a képviselőház az ellenőrzés jogát gyakorolta a kérvények tárgyalása alkalmával is. Azon ut, a melyen a t. képviselő ur akarja, hogy a képviselőház intézze el azon eseteket, a melyben világos törvénysértést lát, nem elégséges. Mert vegye csak a t. képviselő ur figyelembe, hegy mikép szoktak az interpellátiók és az arra adott válaszok történni. Egy képviselő interpellációjára a minister felel, az interpelláló nyilatkozik a felett és a ház felállással szavaz. Természetes, hogy azon minister, a ki, midőn az egyes esetekben, a mikor a törvény nem teljesíttetik, interpelláltatik : soha sem fog ráállni arra, hogy ha-