Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-76
76. országos ülés január 22. 1876. 183 a törvény ellenére régi rendeletek alapján intéztettek volna el. Az én t. barátom praktikus ember létére bizonyosan tudni fogja, hogy a pénzügyi administratió mindazon száz és száz tárgyát eddig nem volt lehetséges törvény által rendezni, tehát el kell látni azon ügyeket, melyek törvény által nem rendeztettek, én szerintem is bár elévült, de ma mégis bizonyos mértékig érvényben lévő rendeletek alapján ; mert ha nem azok alapján intéztetnek el: akkor majd az önkény és teljes individuális felfogás szerint fognak elintéztetni, a mint az illető hatóság kénye-kedve fogja magával hozni. Nem fogadhatom el t. barátom azon állítását, melyet átalánosságban, generaliter a pénzügyi administratióról mondott. Ha panaszai vannak t. barátomnak: meg van annak.az útja, módja s azok orvosoltatni fognak ; és ha nem talál orvoslást, hanem előáll azon eset, mit ón ugyan nem tartok lehetőnek, hogy a minister nem törvényes utón, nem a törvények szerint jár el: akkor méltóztassék engem itt a házban interpellálni és én kötelességemnek fogom ismerni a kérdést előadni és eljárásomnak bírája lesz a ház. Ez az én felfogásom szerint az ilyenkor követendő eljárás módja; nem pedig az. hogy átalánosan odavetett állítással, átalánosságban odavetett váddal álljunk elő, mely vádak az országban ugy is megingatott tekintélyt még inkább aláássák. Ezeis eljárást én a magam részéről sem ildomosnak, sem helyesnek nem tarthatom. (Helyeslések a középről.) Paczolay János: Személyes kérdésben kívánok szólani. Azt az ügyet, a melyet fölemiitettem, igen is holnapután elhozom a minister urnák s látni fogja, hogy azon a maihoz hasonló esetben épen így történt a ministeri intézkedés. (Helyeslés a szélső balfelöl.) S ezenkívül van még sok száz eset, melyekben megfoghatatlanok a régi rendeletek, a melyekre való hivatkozással mindig oda döntetik el a kórdós, hogy az ember fizessen. Irányi Dániel: Teljesen igazsága van Paloczay képviselőtársamnak akkor, hogy mindaddig, inig közigazgatási törvényszékünk nem lesz: ily visszaélések elő fognak fordulni, mert az csaknem elkerülhetlen, hogy midőn ugyanazon minister, a ki a fél, egyszersmind a bíró is, — főleg adó-ügyi kérdésekben ugy áll a dolog, — hogy visszaélések ne forduljanak elő. Azonban, midőn a közigazgatási törvényszékek szükségességót magam is elismerem, a minthogy azt már évekkel ezelőtt már magam is hangsúlyoztam : lehetetlen megnyugodnom azon indítványban, illetőleg azon tanácsban, melyet Paczolay képviselőtársam Zsilinszky képviselő urnák adott, hogy tudniillik hagyjon fel a szorgalmazással; hanem várja meg, míg a közigazgatási törvények életbe fognak lépni; mert ez a jövő visszaéléseknek elejét fogja ugyan venni, de a megtörténteket nem fogja orvosolni: már pedig ez alkalommal az Endrőd községe ellen elkövetett visszaélés és az ezen község által szorgalmazott orvoslásnak kérdése van előttünk. A t. minister ur nem fogadja el Zsilinszky képviselő urnák azon módosítását, melyet ez a kervényi bizottság indítványa ellenében tett, és mely szerint a minister ur oda lenne utasítandó, hogy az ügyet a catasteri bizottság által újra megvizsgáltassa, azt állítván a t. pénzügy minister ur, hogy a módosítás elfogadása esetében a ház a közigazgatás részleteibe avatkozik. Ám legyen, ne akarjon a t ház a minister urnák utasítást adni, hogy miként vizsgáltassa meg a dolgot, és mily előzmények után hozzon ujabb határozatot. De miután az csakugyan kiderült, hogy itt sérelem forog fen, (Felkiáltások: Jbz nem derült ki!) miután a minister ur ténye ellen emeltetik panasz: én azt hiszem, hogy a ház igenis jogosai 1 megkívánhatja, hogy a minister ujabb vizsgálatot rendeljen, és ezen ujabb vizsgálat nyomán hozzon határozatot. Ennélfogva azon esetre, ha Zsilinszky t. képviselőtársam indítványa elvettetnék, bátor vagyok a következő pótmódositványt benyújtani: „A jelen kérvény ujabb megvizsgáltatás és határozás végett a pénzügyministerhez utasittatik." Kemény Mihály: Én is csak pár szóval akarok a tárgyhoz szólni és figyelmeztetni akarom a t. házat, hogy épen az 1868. 25. törvónyczikk itt a házban két hónapig volt tárgyalás alatt egész az unalomig. Midőn 1874-ben a földadóról szóló törvény készíttetett, Stoll Károly képviselő ur akkor az által akarta azon törvényjavaslatot a tárgyalásról leszorítani, hogy külön indítványt tett az iránt, hogy 1868. XXV. törvónyczikk alapján hogyan vétessenek fel mindazon területek, melyek 1853. óta műveleti ágaikban változtak, és commassatió, kiszárítás vagy más változás következtében használhatókká lettek. Ekkor több indítvány tétetett, sőt később 1874. deczember 12-én épen Irányi t. képviselőtársam határozati javaslatot tett le a ház asztalára az iránt, hogy utasíttassák a ministerium az 1868. XXV. törvónyczikk szerint elmulasztott bejelentések kipuhatolasára és arra, hogy azon közegeket, melyek e tekintetben nem jártak el correcten, ós ezen változásokat be nem jelentették : kérdőre vonja. Ezen javaslat elvettetett az akkori pénzügyministernek: a ház jelenlegi elnökének hosszabb előadása folytán, ki azt monda, hogy az 1868. XXV. törvónyczikk alapján a ministerium nincs ugyan utasítva arra, hogy kutatásokat tegyen az iránt, hogy ki jelentett be és ki nem; hanem a 6-ik §-ban az áll, hogy a ki elmulasztja a bejelentést, az az 1868: XXV. törvónyczikk szerint pénzbirságra Ítélendő. Tehát.
