Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

?6 orsíágos ülés január 22. 187«. ^73 ügyésznek fegyelmi eljárás alá vonatását szorgalmazhassa: részemről ezen módositványt elfogadhatónak tartom. Elnök: Elfogadja a t. ház a 45. most 42. §-ust azon módosítással, melyet Márkus István képviselő ur beadott? {Elfogadjuk.) Elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 46. most 43. %-t.) Elnök: A 46, §. ellen észrevétel nem tétetvén, az azon módosítással, hogy miután a §-ban a 45, §-ra történik hivatkozás, a §-ok száma pedig változott, a hivatkozásnak a 42. §-ra kell történni, elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 41. most 44. %-t.) Elnök: A §. ellen észrevétel nem lévén, az elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 48. most 45. %-t.) Elnök: Észvevétel nem lévén, a §, elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 49. most 46-ik §-t.) Elnök: E szakasz második bekezdésében a 48-ik §. helyett a 45-ik §, idézendő. Egyébb észrevétel nem lévén, a §. elfogadtatik. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa az 50. — 52. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak

} azután olvassa az 53. most 50-ik %-t.) Elnök: Itt is a 48-ik §. helyett a 45-ik §. idézendő, különben a §. elfogadtatik. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa az 54. most 51. %-t.) Elnök: Itt ezen §-ban is, a 48-ik §. helyett a 45-ik teendő és az 51-ik helyett a 48-ik §.; a §. egyébiránt elfogadtatik. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa az 55. mo$t 52. %-t.) Somssich Pál: T. ház, ezen szakaszhoz bátor vagyok egy módositványt beadni, s azt, tekintve az idő becsét, csak igen röviden indokolom. Teszem azért, mert czélszerünek tartom; tehetem, mert nem osztozom baloldali képviselő társaimnak nézetében, a kik azt hiszik, hogy ki a többséggel nem fogadta el a törvényjavaslatot, vagy legalább rá nem szavazott: az már a részletes tárgyalásban sem vehet részt. Teszem továbbá azért is, mert, mint mondám, nem esem azon censura alá, mely, mint az előadó ur helyesen monda, mintha a módositványnyal az elfogadott törvényt lényegében kívánnám megtámadni. Nem; módosításom javitni fogja a törvénynek a fegyelmi bíróságra vonatkozó rendelkezését. T. ház! Minden bíróság, legyen az rendes és állandó, vagy rendkívüli és ideiglenes, két kellékkel szükséges, hogy bírjon; hogy — emberileg véve — legyen független, legyen részrehajlatlan; tehát legalább megalkotásánál ne viselje színét a részrehajlóságnak, a függőségnek. Már pedig ezen bíróság, a mint itt össze van alkotva: nem ment legalább színétől a függőségnek és a részrehajlóságnak. Bármint tisztelem az állami hivatalnokot; lehetetlen, hogy emberi gyarlóságuknál fogva fölebbvalóiktól függőségben ne legyenek, értem: erkölcsi és hivatali függőségben. Bármint tisztelem a választott tisztviselőket: azt is lehetetlennek tartom, hogy erkölcsi tekintetben függetlenek legyenek fölebbvalóiktól, választóiktól, Én tehát óhajtom, hogy a fegyelmi választmány lehetőleg független és részrehajlatlan tagokból alakittassék A befolyást igenis gyakorolja a képellenőrző hatalom, az állam a főispán által, a megye pedig választott tagjai által. De választassanak ezek egyedül a megye közgyűlésétől kiküldött tíz tag közül. Ennélfogva bátor vagyok a következő módositvány elfogadását ajánlani. (Halljuk!) A* közigazgatási törvényjavaslat 55-ik §-hoz : A két első kikezdés megtartatván, a harmadik igy módositassék: „Tagjai kettőjét a főispán, keltejét a bizottság választja; de mindeniket csak azon tagok közül, kiket a törvényhatósági közgyűlés küldött a bizottságba." Midőn ezen módositványt bátor vagyok a t. háznak ajánlani, megjegyzem, hogy tévedés az, mintha én beleegyeztem volna e pont eredeti szerkezetébe. Ezt nem tettein, hanem több aggály ellenében igenis nyilvánítottam, hogyha talán e kört valaki szűknek találná: örömest beleegyezném abba, hogy a választás történjék a hatósági nagy gyűlés tagjai közül. Nagyobb lévén itt a tér, jobb lehet a választás is: és azért ehhez is kész v agyok, ha akár a ház többsége, akár a kormány elfogadná, hozzá járulni. (Helyeslés.) Gr. Péchy Manó: Kénytelen vagyok az előttem szóló t. képviselő úrral r homlokegyenest ellenkező véleményben lenni. Én részemről az általa beterjesztett indítványt nem fogadom el; mert ha azt akarjuk, hogy ezen törvénynek eléressék egyik főczélja; az állami és megyei hivatalnokok közti egyöntetű harmonikus működés lehetővé váljék: lehetetlennek vélem oly módosítás elfogadását, mely által az állami ós nem állami tisztviselők közt köz-falat állítunk fel, és melynek következtében úgyszólván a priori, a bizalmatlanság magva hintetik el az állami és a megyei hivatalnokok közt, mely a közigazgatás érdekében a kellő gyümölcsöket megteremni nem fogja. Azt hiszem, hogy figyelembe veendő az, hogy ha az állami és megyei hivatalnokok közt az egyöntetű működés létre nem fog hozatni, kérdem: vajon hogyan fogja a tizes bizottság azon külön-