Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

174 76. országos ülés január 22. 1876. féle panaszok alaposságát, vagy alaptalanságát megbírálni, melyek az adók kezelési és egyéb állami intézkedések ellen fel fognak merülni'? hogyan fogja a bizottság az illetők ellenében a fegyelmi jogot gyakorolni: ha a fegyelmi bíróság­ból az állami közegek, kik az ily kormány-intéz­kedésekre nézve a legalkalmasabb közegeknek tekinthetők, kizáratnak ? Azt hallottam felhozatni, hogy ha a fegyelmi eljárásra nézve hibák fognak becsúszni: azokat a ministerium mint utolsó döntő fórum kijavíthatja; hanem méltóztassanak elhinni, hogy az elsőfokú bíróság nézete és a peres acták­nak mikénti felszerelése gyakran a felsőbíróságra is befolyást gyakorol. Méltóztassék azt is felvenni, hogy a legtöbb megyékben előfordulhat, hogy a főispánnak a tiz tag közül egyikhez sincs bizalma. Ha a törvény a főispán kezét igy megköti: mi­képen lehet várni a főispántól azt, hogy ő egy helyes elv szerint fog a fegyelmi ügyekben eljárni? A helytelen közigazgatási eljárásnak egyik correc­tivuma kétségkívül a fegyelmi eljárás helyes el­intézése ; de ha a fegyelmi eljárás tévesztett lesz: a helyes közigazgatás lehetetlenné fog lenni. En mindezen indokoknál fogva nem pártolom a módositványt; hanem elfogadom az eredeti szö­vegezést. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök és bel­ügyminisíer: T. képviselőház! Én is kívánom a magam részéről az itt felmerültekre vonatkozó­lag álláspontomat elmondani. Három eszme merült fel itt, melyek kettéje concret alakban áll előt­tünk. Az egyik az eredeti törvényjavaslat, a másik Somssich Pál képviselő urnák módositványa, a harmadik azon eszme, mely csak felemlittetett, hogy választassák a bizottságnak fegyelmi választ­mánya, nem a közigazgatási, de a megye bizott­sága kebeléből. A mi az utolsót illeti, legelőször is erre nézve kívánok nyilatkozni, hogy azt, én részemről a bi­zottság összes tagjai, egyátalában a fegyelmi eljá­rást illetőleg, és főleg a nem bizottsági tagok szem­pontjából elfogadhatónak nem tartom; mert ezen bizottságtól elvenni épen azt, a mire pedig, ha a ezólnak megfelelni akar, nagy szükség van, 'hogy a fegyelmi hatalom általa gyakoroltassák: ezt te­hát egyátalában az egész bizottság rendeltetésével megegyeztethetőnek nem tartom. A mi a két másik módozatot illeti, mely con­cret alakban áll előttünk: igen természetes, hogy én részemről jónak azt tartom, mely a törvény szövegezésében van ; — hisz azért voltam bátor indítványozni és lehetetlenség szemet hunyni azon nehézség elől, mely különösen előálhat, a mint az Péchy Manó képviselő ur által érintetett; de kimondom őszintén azt is, mert nem akarnám, hogy a legtávolabbról is ott, hol az intézmény érdeke, a törvényjavaslat veszélyeztetve nincs: egyéni véleményem a szabad elhatározásra nyomást gyakoroljon, — hogy lehetőnek tartom ezen ügyek vezetését Somssich indítványa szerint is; csak­hogy igen természetes, oly esetekben, midőn a fegyelmi választmány nem a kellő alapokon ala­kult : az ügyek elintézésének gyorsasága fog szen­vedni. (Helyeslés.) Mert a mi elintézhető lenne az első fórumon, a jól összealkotott fegyelmi bizott­ság által, mindezen ügyek más alapon választat­ván a bizottság, a felsőbb forumokhoz lennének viendők, a mi az elintézést csak megnehezítenéi. (Helyeslés.) Ez az, a mit elmondani kívántam. Elnök : A szerkezet ellen, mely fölolvastatott, Somssich Pál adott be egy módositványt, mely föl fog olvastatni. Molnár Aladár jegyző (Újra felolvassa Somssich Pál módositvanyái.) Elnök: Fölteszem a kérdést: m éltózta tik-e a t. ház az 55. szakaszt a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni? A kik elfogadják, azokat kérem: méltóztassanak fölállani. (Meg­történik.) Azt hiszem, hogy kimondhatom, hogy a többség a közigazgatási bizottságnak szövegezését fogadta el, és igy Somssich Pál indítványa el­esett. W ächter Frigyes jegyző (olvassa az 56. most 53. szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogad­tatván; olvassa továbbá az 51. most 54 §-t. Teleszky István: T. ház! En részemről azon indokokból kiindulva, hogy a fegyelmi vá­lasztmányok működése akadálytalanul folyhassak, bátor vagyok indítványozni, hogy az 57-ik §-ban „öt tag' 1 helyett: „legalább három tag" tótessék. A póttagok, a mint törvényjavaslatból kitűnik, csak akkor hivatnak meg a fegyelmi eljárásban való részvételre, ha a rendes tagok akadályoztat­nak a megjelenésben és igy csak öt tagból fog állni a fegyelmi választmány. Már most ha az eredeti szerkezet megmarad: akkor az fog bekö­vetkezni, hogy ha csak egy tag hiányzik is, akkor a válaszmány nem tarthat ülést és az ügyeket él­nem láthatja. Ennélfogva bátor vagyok inditvá­nyozni, hogy az „öt tag" helyett: „legalább három tag" tétessek. W ächter Frigyes jegyyö (olvas:) Módo­sitvány az 57. illetőleg most 54. §-hoz beadja Teleszky István. „Öt tag" helyett tétessék: „leg­alább három tag". Gulner Gyula előadó: T. ház! Azokra nézve a miket Teleszky István képviselő ur előadott, legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy az ere­deti törvényjavaslatban is három tag volt. Azon­ban a közigazgatási bizottság ugy fogja fel e fe­gyelmi választmányt, hogy az egy fórum ós igy forumszerü elbánás alá esik annak megítélése, hogy hány tagból álljon a határozat képes számú. Igy állította be a közigazgatási bizottság az öt

Next

/
Thumbnails
Contents