Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

J72 '•• országos ülés január 22. 1876. Azonban én nem tagadhatom el magamtól, hogy a szakaszoknak ez intézkedései a legnagyobb és leghivatottabb körökben máskép lettek felfogva és az igazságügy szempontjából általánosnak nevezhető — hogy ugy fejezzem ki magamat: nyugtalanság mutatkozott; ezt előidézni részemről egyátalában szándékom nem volt és nem lehetett. És épen azért, miután meg vagyok győződve két dologról: az egyik az, hogy ha a bizottság feljogosittatik, ugy mint a módosítás is mondja, „mind a bűnügyi, mind a magányügyi törvények és törvénykezés terén szerzett tapasztalatokról és ezek folytán a teendő rendeleti vagy törvényhozási intézkedések iránt az igazsagügyministerhez felirni: megfelelhet nem egészben ugyan, de igen nagy részben az ez iránti hivatásának; és miután másodszor ugy tudom, hogy az igazságügyniinisterium ugy is semmi törvény által az iránt megkötve nincs, hogy a vizsgálatot ott, a hol szükséges, ki által eszközöltesse: ezen indokoknál fogva és mert óhajtom, hogy a szakavatott körökben felmerült aggodalmak, melyek ugyan szerintem nem alaposak, de léteznek, eloszlattassanak: a beadott módositványt részemről elfogadom. (Helyeslés a középen és felkiáltások : Maradjon a szerkezet!) Gulner Gyula előadó: T. ház! A t. ministerelnök ur által előadott indokok alapján és miután részemről is ugy tekintem e módositványt, mely talán megnyugtatóbb irályban, de körülbelül ugyanazt mondja, mint a törvényjavaslat eredeti szerkezete: a beadott módositványhoz részemről is hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház azon módositványt, melyet Márkus István t. képviselő ur a 39., 40., 41. és 42. §§-hoz beadott és melyhez a t minister ur is hozzájárult, elfogadni? (Igenl Nem!) A kik a 39., 40., 41. és 42. §§-at a közigazgatási bizottság szövegezése szerint fogadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik — Felkiáltások: Ellenpróbát kérünk!) Méltóztassanak most felállni azok, kik a 39., 40., 41. és 42. §§-at a közigazgatási bizottság szövegezése szerint nem fogadják el. (Megtörteink.) T. ház! A többséget nem vehetvén ki, a szavazatok meg fognak számláltani. (A jegyzők megszámlálják a szavazatokat.) A szavazatok összeszámittatván a közigazgatási bizottság szövegezését elfogadta 45 képviselő, nem fogadta el 82. Ennélfogva a közigazgatási bizottság szövegezése nem fogadtatván el: kérdem móltóztatik-e a t. háznak Márkus István képviselő ur által beadott módosítást elfogadni. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Ezen módosítást elfogadottnak jelentem ki. Következik a 43. §. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa: a 43. most 40. %-t, továbbá a 44. most 41. %-t

f melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa: a 45. most 42. %-t.) Márkus István: T. ház! A törvényjavaslat 45. §-a szerint a közigazgatási bizottság összes tisztviselői tagjai irányában mint fegyelmi hatóság jár el. Ezen tisztviselői tagok között ott van a királyi ügyész is, a kit az 1871: XXXIII. törvény ozikk igazságügyi szervezetünknek és különösen az igazságszolgáltatás egyik nagy ágazatának a büntető igazságszolgáltatásnak eolumnaris tisztviselőjévé tette, és oly biztosítékokkal látta el, a minőket a királyi ügyész kezeibe letett nagy érdekek megkövetelnek. A királyi ügyész képviseli a büntető törvénykezés terén az állam érdekeit; de más részről nem kevésbé az egyéni szabadság érdekeit is. Azt hiszem, t. ház! hogy a mind eddig, ugy ezen tul is ez marad a királyi ügyész tevékenységének fő-tere; és hogy a mellett a börtönök kezelése csakis mellék szerepet játszhatik. A királyi ügyész a börtönök kezelése miatt és másrészről azért is, inert a közigazgatási bizottságba egy jelentékeny értelmi tőkét visz: fölvétetett a közigazgatásügyi bizottság tagjai közé. Ez azonban t. ház! nem teszi szükségessé, hogy megfosztassék a függetlenségét biztosító eddigi törvényes garantiáktól és egyrészről a közigazgatási bizottság administativ fegyelmi hatóságának ós másrészről oly fegyelmi eljárásnak vettessék alá, melyet a kormány csak ezen tul fog rendeletileg szabályozni. Szükségtelen ezen szempontokat bővebben fejtegetni, azért egyszerűen bátor vagyok a t. háznak módosításomat felolvasni, mely ekként hangzik: (olvassa :) „A királyi ügyész fölött a fegyelmi hatóságot illetőleg azonban az 1871. évi VIII. törvényezikk rendelkezései érintetlenül hagyatnak, miért is ha közigazgatási bizottság az ő hatáskörükbe eső ügyekben a királyi ügyésznél kötelesség mulasztást látna vagy ellene a fegyelmi eljárás elrendelését látja szükségesnek: ez iránt a bizottság, az intézkedések megtétele szempontjából az igazságügyminisfer urnák jelentést tesz. Gulner Gyula előadó: T. ház! Minthogy a beterjesztett módositvány csak anynyiban tér el a törvényjavaslattól, hogy a fegyelmi hatóságot a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányára ruházza azon szempontból, minthogy a királyi ügyész fölött már egy előbbi törvény által megalapított fegyelmi hatóság áll; de másrészről ugyanezen módositvány gondoskodik arról, hogy azon kötelesség-mulasztás eseteiben, melyeket a királyi ügyész ezen ujabbi teendők körében, a közigazgatás körében ezentúl esetleg elkövethet, fegyelmi hatóság alá vonható legyen s ezen módositvány, ha törvényerőre emelkednék: megadja a közigazgatási bizottságnak azon jogot, hogy az igazságügyminister az illető mulasztás eseteiben a királyi