Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

76. országos üléi január 22. 1876. Jgg tudomására hozni; továbbá az igazságügyrninisiertöl esetenkint nyerendő megbízás folytán a bíróságok gazdálkodása, ügyforgalma és az egyes panaszok iránt vizsgálatot tartani külön küldöttség által, melynek összealkotására nézve a törvényjavaslat már határozott szabályokat is ád. Ezen intézkedések — a közigazgatási bizottság ellenőri szerepének gyakorlati következményeire, s különösen a birói és közigazgatási hatóságok közt ennek folytán kifejlődhető viszony természetére vonatkozólag különféle aggályokat keltettek, melyekben nagy részint magam is osztozom. S én kötelességemnek tartottam ez aggályok tolmácsának szerepét elvállalni, annál is inkább: mert a törvényjavaslat fenemiitett szakaszainak némi módosítása által lehetségesnek tartom ez aggályok eloszlatását a nélkül, hogy miattok a törvényjavaslat lónveges intentióit íeláldozni szükséges volna (Halljuk! Halljuk]) Nem lehet szándékom t. ház, az igazságszolgáltatás és közigazgatás közti viszony, s az igazságszolgáltatás részére biztosítandó függetlenség elvi fejtegetésével az elméletek magaslataira emelkedni ; ellenkezőleg észrevételeimmel csakis a fenforgó kérdés gyakorlati és szűk körében fogok mozogni. Ama nagy elvek discussiója nem is volna helyén e törvényjavaslattal szemben, melyből bizonyára távol állott az a szándék, hogy a két nagy állami functió közt az igazságszolgáltatás újjászervezése óta fennálló viszonyt ily mellékes utón alterálja. A mennyiben a törvényjavaslat positiv intézkedéseiből vonhatni a legbiztosabb és legjogosabb következtetést intentiójára: ez intentió nem lehetett több annál, hogy az igazságügyi administratióra a törvényhatósági önkormányzati elemeknek némi befolyás biztosittassék és továbbá, hogy különösen az ellenőrzés, mely csak a központból gyakorolva, nem bírhat elég hatálylyal: az igazságügyi administratió terén is némileg decentralizáltassék és bizonyos, az igazságügy sajátságos természetére számított korlátozásokkal részben egy, a bíróságokhoz közelebb eső, azok működését közvetlenül szemlélő közegekre ruháztassák. E törekvéstől lehetetlen a jogultságot megtagadni. Magam is elfogadom t. ház, azon megkülönböztetést, mely szerint az igazságszolgáltatás terén az igazságügyi administratiót különböző módokon lehet szervezni, tehát lehet arra az önkormányzatnak befolyást engedni a nélkül, hogy ez által a birói hatalom függetlensége bármi korlátozást engedne. E felfogás jogosult; ámde ezen elv csakis bizonyos határig alkalmazható, addig t. i. a - meddig az igazságügyi administratió a tulajdonkópeni bíráskodástól teljesen különválasztható. E felfogás indokolja leginkább a börtönök feletti felügyeletre nézve már elfogadott 37. és 38. §§-ban foglalt intézkedéseket. KÉPY. H. NAPLÓ 1875-78. IV. KÖTET. Á börtönrendszer az igazságügyi szervezetben némileg külön tekintet alá esik. Kétségtelenül organikus kiegészítő része ugyan ama szervezetnek, mert hisz főczélja a büntető birói ítéletek foganatosításában áll; de épen nincs elválhatlan kapcsolatban a birói hatalommal, mely az itélet kimondádásával feladatát bevégezte; sőt ellenkezőleg egész lényegénél fogva a végrehajtó hatalom körébe • tartozik. Ezen elv a külföld több államában annyira következetesen keresztül van vive, hogy például Francziaországban az összes börtönök, Poroszországban pedig az állami fegyintézetek az igazságügyi hatóságoktól teljesen elválasztva a belügyministerium vezetése alatt állanak. Kétségkívül ugyanezen elv vezette a mi igazságügyi kormányunkat, midőn a börtönök terhét a bíróságok, vagy legalább a törvényszékek vállairól levéve, vezetésüket a királyi ügyészség, mint az állami végrehajtó hatalom képviselőinek kezébe tette le. S csak ugyanezen elv teszi még elméleti szempontból is lehetségessé, hogy a börtönök vezetésére az önkormányzati elemeknek, a bíróságok viszonyainak minden alterálása nélkül jelentékeny befolyás engedtessék. Nem fölösleges talán még egy tekintetet megemlítenem : azt, t. i. hogy a börtönrendszer anyagilag feladataiban is tul megy a szoros értelemben vett igazságszolgáltatás határain ; a mennyiben czéljai közé a czivilizált államok tudománya és gyakorlata egyaránt felvette a büntető Ítéletek szigorú végrehajtása mellett másod sorban a javítás momentumát. Ez pedig kétségkívül oly feladat már, mely az állam társadalmi politikai tevékenysége terére lépne át, kivül esik a szoros értelemben vett igazságszolgáltatáson: és az igazságszolgáltatás egyszerű eszközeivel, a börtön négy falával meg sem valósitható. Az eszközöknek egészen bonyolult rendszere az, melyet e czélra a modern büntető jog gyakorlata kénytelen igénybe venni; egyik leghathatósabb, s a tudomány által is leginkább méltányolt eszköz azonban a társadalmi elemek befolyásának megnyerése a börtönök belóletébe, (Tetszés) s különösen a fegyenczeknek a szabad életbe való átvezetésére. — S ezen szempontból tekintve a dolgot, nem hogy hátrányt, de sőt rendkívüli előnyök magvait látnám a közigazgatási bizottságok befolyásában ; börtöneink azon esetben, ha a bizottságban és azon kivül is működő önkormányzati elemek érdeklődése nem állana meg a börtönök ajtainál, élelmezésénél vagy számadásainál, hanem mélyebben is bepillantana és behatna azok szellemi életébe, s esetleg előfutárja volna egy átalánosabb társadalmi érdeklődésnek, mely sok anyagi áldozatnál hathatósabban segíthetné elő börtöneink javítását. (Elénk tetszés.) Tán nem volt egészen fölösleges tisztelt ház, azon aggodalmakkal szemben, melyek nem ugvan 22