Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-74
148 74. országos ülés január 20. 1876. leket tenni; de az én csekély vélekedésem szerint nem tartom a parlamenti viták gyorsítására alkalmas eszköznek, hogy a törvényjavaslat alapeszméje felett, melyet az átalános vitánál elfogadtunk : a részleteknél ujabb vitát keltsünk. (Helyeslés a középen.) Már pedig azon határozati javaslat, melyet Zsedényi Ede t. képviselőtársunk beadott: épen a törvényjavaslat egyik alaptételét támadja meg; mert a törvényjavaslat alapeszméje az, hogy egyforma szervezetet adjon az ország összes ^administratiójának azért, hogy a hatás és javulás, melyet a törvényjavaslat életbeléptetésétől várni lehet, az országban egyiránt, tehát a városokban is érezhető legyen. Én azt hiszem, hogy nem áll a parlamenti viták gyorsításának érdekében, hogy a részletes vitáknál ismét átalános tárgyalást provoeáljunk. De miután már felszólaltam; legyen szabad röviden refleetálnom azokra, miket az előttem szólott t. képviselő urak mondottak. Zsedényi Ede t. képviselő ur méltóztatott a városok lejíődési törtéit ',.'t előadni és okoskodásait a városok fejlődésének történetére fektette nemcsak, hanem Knönleges jellegökre is, a mi hogy fennáll: nem lehet tagadni; de ón csak azon csodálkozom, hogy a t. képviselő ur, kinél meg vagyunk szokva, hogy felszólalása mindig megfigyelés és komoly tanulmány eredménye, és hogy nem szokott elhamarkodva Ítéletet mondani : nem veszi észre, hogy a törvényhozásnál Magyarországon az ujabbi időben épen azou anomáliákat iparkodnak megszüntetni, melyek a városok és megyék közt fenforognak; engedjen meg a t. képviselő ur. de ha figyelmére méltatja a közigazgatás terén, különösen pedig e municipiumok rendezése terén létrejött ujabb alkotásokat: nem fogja tagadhatni, hogy a törvényhozás ezen iránya ezen törvényjavaslatban élénken nyilvánul. Csak egyet említek. (Halljuk!) A főispáni intézmény meg volt az 1870. évi megyei rendezés előtt is. 1870-ben, midőn a municipiumok rendezése került szőnyegre, ezen intézmény behozatott a városokban is ; nem akarok t. ház kitérni arra, hogy helyesen-e vagy nem; — de én csak figyelmeztetni kívánom a t. képviselő urat arra, hogy az ujabb törvényhozásban élénken nyilvánul azon irány, hogy azon különbség, mely fenforgott a megyék és városok között, a mennyiben ezt a kétségkívül fenforgó külön viszonyok megengedhetővé teszik : egyöntetűvé tétessék az országban. Schvarcz Gyula t. képviselőtársam azt mondja ugyan, hogy üdvös lesz a megyékben, azt megengedi : de nem lesz üdvös a városokban, arról meg van győződve. Nem akarok arra kitérni t. ház, hogy ez, lehet mondani, egy régi nóta, a melyet mindannyiszor felelevenítenek, valahányszor városokról és megyékről van szó s lesz még alkalmam arra nézve elmondani a magam nézetét. Itt csak azon indokokra akarok reflectálni, melyekre a t. képviselő ur előadását fektette. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy bonyodalmasnak és huzavonának teszi ki az administratiót. Már ha az áll, a mit a képviselő ur mond, hogy bonyodalmasnak és huzavonánál; teszi ki a városokban : nehezen tudná a képviselő ur bebizonyítani azt. hogy a megyékben nem teszi ki annak: így tehát a t. képviselő ur ezen okoskodása egyátalán érvvel nem bir előttem. De különben az átalános vitánál volt alkalmam elég bőven kifejteni s megczáfolni azon ellenvetést, hogy ezen törvényjavaslat, melynek épen egyik alapgondolata a közigazgatásban mutatkozó jelenlegi dissonantiának megszüntetése s egyöntetű eljárás megteremtése: nem hathat zavarólag, nem hathat egyátalán oda, hogy huzavonának tegye ki az administratiót akár a városokban, akár a megyékben. Egyébiránt mondott a t. képviselő ur egy igen hatalmas érvet a közigazgatási bizottságnak a városokban való alkalmazása mellett is. (Halljnkl) Mert t. képviselő ur, — méltóztassék akár a gyorsírói jegyzeteket, akár a hírlapi tudósításokat megnézni — kijelentette azt, hogy ez kivihetetlen a városokban, azért is, mert azok nélkülözik azon elemeket, melyeket a közigazgatási bizottságban használni lehet. Már ha ez áll, a mit a t. képviselő ur mondott: akkor én ismét azt állítom, hogy akkor nem annyira kell menni a városok administratiójának újjászervezésénél, mint a mennyire a törvényjavaslat megy: hanem akkor igen is tovább kell menni és be kell nyúlni azon dolgokba is. — ha tudniillik áll az, a mit a képviselő ur mondott, — a hová a törvényjavaslat nem szándékozik benyúlni. A t. képviselő ur mint kifogást emliti a törvényjavaslat ellen, — mert hiszen egész beszéde a törvényjavaslat ellen fordult, — de különösen Zsedényi képviselő ur határozati javaslata mellett, hogy ez a törvényjavaslat nem vet számot az idővel és a körülményekkel. Itt ismét azt vagyok bátor megjegyezni a t. képviselő urnák, ha ez a törvényjavaslat egyátalában megtámadható azon oldalról, hogy nehézkes és hogy nem fogna talán az administratióra gyorsitólag hatni: azt csak megyei szempontból lehet felhozni; inert ott lehet feltenni, hogy egyes távoleső vidékekről a közigazgatási bizottság tagjai be nem fognak jönni; de a városokban, a hol a tagok jelen vannak: ott. azt hiszem, hogy ez az érvelés épen a városok érdeke ellen szól, a melyek mellett a t. képviselő ur lándzsát törni látszott.
