Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-74

74. orsaágoB ülés január 20. 1876. ^f hangra talált. Pedig van egy szempont, a melyből a városi önkormáuyzatot bírálhatjuk; ezen szempontot igen is főn kell tartani ós ezen szempont az, hogy a városok nemcsak törvényhatóságok, hanem egyszersmind községek is. Ez a lényeges különbség a vérmegyék és a városok között. Az uj közigazgatási bizottság sokkal mélyebben nyúl bele a városok bei-szervezetébe, beléletébe, mintsem a vármegyékébe. Kétséget nem szenved, hogy egy erőteljes, egészséges önkormányzat alapja az egészséges községi életnek, és mert megyei rendszerünkben ezen egészséges községi élet nem volt meg: azért megyéink nem tudtak az önkormányzat .azon magasztos kellékeinek megfelelni, a melyeknek a parlamentalis kormányforma mellett megfelelniük kellett volna. Van a jövőnek egy pont fentartva, a mely különös gondozást kivan, és ez a községi élet fejlesztése, és erre honi fejleményeink között csak a szabad királyi városok önkormányzatában találunk. Mi, kik a jól felfogott megyei kormányrendszer, kik a jől felfogott megyei autonómia elfojtásának vágyát magunktól eltaszítjuk: kétszeresen magasabb szempontból ítéljük mindazon városi tényezőket, a melyek magasabb állami szempontból megengedhetek. Csodálatos hatalma van a városi önkormányzatnak, és épen szeretett hazánk mutat arra számos példát, hogy míg több ezer lakost számláló nagy községek, a melyek a megyei vagy régi úrbéri gyámkodás alatt voltak : századok alatt igen kevés fejlődést mutatnak fel ; addig kevesebb lakosságú városok, mint Kis-Marton, Euszt, fényben csillognak és tündökölnek a többi községek fölött, és a szellemi és anyagi haladás minden kellékével bírnak. Ezt teszi a municipium, ezt teszi az önkormányzat és önállóság. Miért kell tehát a nagyobb szabad királyi városoknak önállóságát megcsonkítani, megbénítani'? vagy a kisebb, de önkormányzatukat fentartani képes városokat a megyékbe beolvasztani? Mit vétettek ezek a szabad királyi városok ? Azt-e, hogy a magyar kultúrának tulajdonképeni védfalai? Azt-e, — hogy kötelességüket mint polgárok híven teljesitik, hogy adójukat pontosan fizetik, hogy ingyen szolgálatot tesznek, és az államnak semmibe se kerülnek? Kötelezettségeiket, szükségletöket magán forrásaikból fedezik? Miért kell tehát ezen üdvös működésökben őket megbénítani ? Én azon intézkedést, mely által a szabad királyi városoknak, nem mondom privilégiuma, de önkormányzata, önállása megszüntettetnék: igazságtalannak, méltánytalannak és czélszerütlennek tartom, és tekintve a közigazgatás jövőjét, káros eljárásnak is. A közigazgatási törvényjavaslat két vezérszempontból indul ki. Egyik a közigazgatás ágainak összpontosítása, és a törvényhatóság kezelése alá rendelése. Másik az önkormányzat terjesztése. E két szempontra nézve nálam sokkal tapasztaltabb államférfiak megfeleltek, azért én ezek taglalásába nem ereszkedem. Összevonom tehát előadásom fonalait. Tekintve, hogy az ujabb intézmény nem jobb a réginél, hogy a törvényjavaslatban tervezett kormányzat nem jobb a régi városi kormányzásnál, sőt mérkőzni vele nem is képes; tekintve továbbá, hogy a város legvitalisabb érdekei csakugyan idegen kezekre kerülnek, és a városi polgárok zöme a maga érdekeinek megvalósításától és megóvásától mintegy félretaszittatik; tekintve továbbá, hogy az idegen elemek befolyása a város legvitalisabb érdekeibe, igen nagy kárára lehet a városoknak: én a törvényjavaslat e pontjához nem járulhatok, hanem elfogadom Zsedényi képviselőtársam módositványát. Gulner Gyula előadó: T. ház! A közvetlen előttem szólt t. képviselő urnák azon kijelentésére, hogy azon városok, melyekről szólt, a helyi és közigazgatás terén oly magasan tündökölnek és oly fényesen tündöklő csillagokat képeznek : legyen szabad csak annyit megjegyeznem, hogy nem értem azon álláspontot , mely szerint előttem szólt t. képviselő ur a Sennyey báró által beadott határozati javaslatot aláirta, mely a városok reorganisátióját közigazgatási tekintetben sokkal mélyebben, sokkal nagyobb fokban czélozza az állami közigazgatás aplicatiójával, mint ezen javaslat. Ha azon városok, melyekről szólani méltóztatott, csakugyan olyan tündöklő csillagok, milyenekül őket bemutatta: akkor Magyarország igen nagy részében a közigazgatás oly fejlett állapotban van, és annyira kielégíti a hozzákötött igényeket, hogy itt semmiféle reorganisatióra a t. képviselő ur következtetése szerint szükség nincs. (Tetszés.) Ennek rövid megjegyzése után legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy én megvallom, hogy azon t. képviselő urak álláspontját, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták, vagy nem szavaztak ellene; de most a törvényjavaslat ezen bekezdésénél ezen átalános alapeszméje, hogy ugy mondjam egyik alaptétele ellen a törvényjavaslatnak, hogy tudniillik a törvényjavaslat intézkedései a városok ellen is kiterjesztessenek, felszólalnak : én megvallom, sajátságosnak tartom felszólalásukat ; (Helyeslés a középen,) mert — engedelmet kérek, — a törvényjavaslatok átalános tárgvalásánál lehet ily kifogásokat, ily észrevéte19*