Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-74

74. orizágo* ülés január 20. 1876. 145 Elnök: Ezzel a törvényjavaslat, mind átalánosságban, mind részleteiben elfogadtatván, harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend második tárgya: a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A tárgyalás tegnap a törvényjavaslat 1. §-ánál szakadt meg. Hérlts Antal: T. ház! Engedelmet kérek, hogy én ezen törvényjavaslat 1. g-ához szintén hozzászólhassak. (Halljuk!) Meglehet és adja is a jó Isten, hogy e törvényjavaslat megtermi azon jótékony gyümölcsöt, a melyet attól várunk, a mely után méltán sóvárognak a kormánypárti érvelők; de, hogy ezen törvényjavaslat a városokra nézve nern nyeremény, nem kívánatos: ezt bizonyítja azon nagy halmaza a kérvényeknek, melyek a ház asztalára le vannak téve. Ezen kérvényeket a kormány nem ignorálhatja ; mert azon kórvények mögött a magyar államiságnak ugyanannyi védvárai állanak: a magyar cultura, a magyar műveltség, a magyar ipar és kereskedelem ugyanannyi zászlóvivői, a kik elvárják képviselőiktől, hogy ezen ügyeket mindenesetre támogatni fogják és a kik, ha jogos kivánataik, jogos reményeik nem fognak teljesíttetni, mindenesetre számot fognak kérni képviselőiktől. Mii}' álláspontból indulok ki. azt azon külön határozati javaslat mutatja, a melyet mi beadtunk s én daczára azon megfeszített figyelemnek, melyíyel az érveléseket kisértem, nem tudok más eredményre jutni, mint arra, hogy ezen törvényjavaslat mind a megyékre, mind a városokra nézve csak egy uj kísérlet, a mely, mint az ellenzék meg nem czáfolt felvilágosításából kitűnt, már korai halálának bélyegét homlokán hordja. A mint előre látható volt, leszavaztattunk, én meghajlok a többség határozata előtt s csak azt fogom megkísérlem, mit lehet még megmenteni ezen törvényjavaslat káros befolyása ellenében. Es én azt tartom, hogy a királyi városokra nézve még sokat megmenthetünk. Es itt mindenekelőtt szabad kir. Kis-Marton városával kérdem t. ház: méltányos-e, elfogadható-e ezen törvényjavaslat, mely oly fegyverekkel támadja meg a szabad királyi városok életképességét, a melyeknek felhasználása épen ezen perczben helytelen, midőn az ország zilált pénzügyi kérdéseinek minél jobb megoldásáról van szó és midőn ez ügy foglalkodtatja a közügyek iránt érdeklődő honpolgárokat? Számtalanszor megkíséreltetett már a szabad királyi városok közigazgatásának más módon átalakítása; de számtalanszor meghiúsultak ezen törekvések alaptalan és czélszerütlen voltuk miatt. A királyi városoknak ugyanis a megyéktől egészen különböző községi jellege ós különböző IÉPV. EL NAPLÓ 1875-78. IV. EÖTJT. községi közigazgatása van, és ezen közigazgatást a folytonos gyakorlati tapasztalatok érlelték azzá, a min jelenleg alapszik, tudniillik az ügyek gyors elintézése a polgárságnak iránta való meleg érdeklődése ós az ügy kezelésében való rendes részvét, ezen meleg érdeklődés magyarázatát találja abban. hogy a szabad királyi városok administrativ ügyei a legnagyobb befolyással bírnak a városi közönség magánérdekeire is. A szabad királyi városok törvényhatóságai saját erejükből tartván fenn minden szükségleteiket : igen természetes, hogy minden fáradságuk és minden törekvósök oda irányul, hogy a befektetett tőke a városi közönségre nézve minél termékenyebb és minél gyümölcsözőbb legyen, hogy azáltal és azért minden emeltyűt megragad, mely bevételeit sokszorosítja, s mely által az ipar és kereskedelem virágzásba jön. A városi gazdászatnak e tekintetével szoros összefüggésben lévő anyagi érdekek, a halasztást nem tűrő intézkedések létrehozták a szabad királyi városoknál azon gyors intézkedést, melyet a megyék az ő nagy kiterjedésöknél fogva nélkülözni kénytelenek. A szabad királyi városoknál a polgármester és a tanács és a közgyűlés haladéktalanul intézkedhetik minden oly tárgyak fölött, melyek a kormánytól akar a városra nézve, akár egyeseket érdeklőleg hozzá benyujtatnak. A szabad királyi városok szervezetében meg van a tisztviselőknek egymáshozi viszonya állapítva, meg van határozva a munkakör; mindenki tudja, hogy a polgármester az összes kormányzatnak feje, ki az összes administratió fölött őrködik, a tisztviselőkkel disponál és egy szóval a maga helyzetéből az egész menetet átlátja és így az egyöntetűség, a közvetlenség és a harmónia fen tartható. A tanács a szakközegek meghallgatásával előkészíti a minden hóban tr.landó közgyűlések elé terjesztendő tárgyakat, és ha nagyobb jelentőségű tárgyakról volna szó : 24 óra alatt volna képes a közgyűlést összehívni. A jelenlegi városi szervezet mindazon kellékekkel bír, a melyek a városok jobblétét, szellemi és anyagi haladását garantirozzák, s hogy megfelel a kor követelményeinek: mutatja egyszersmind a polgárság azon nagy érdeklődése, a melylyel országszerte a városi intézmény iránt viseltetik. Ha vannak is hiányai a városi közigazgatásnak: ezen hiányok nem annyira a városi intézménynek vagy szervezetnek avultságában. vagy czélszerütlenségében rejlenek, mint inkább hazánk törvényeinek hiányában, a kormányrendeletek és pótrendeletek nagy özönében, melyek a városi pénztár előirányzatához nem mérve, mindig ujabb és ujabb apparátust kívánnak. A jó közigazgatásnak két főkelléke van. Az első a gyors intézkedés ós az ügykezelés gyors végrehajtása; a másik a szakközegekkel való min-