Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-69
69. országos 81é* január 14. 18(6. 9 kedvező szinben is legyen előtüntetve, mindamellett egyfelől elárulja a kormány bizalmatlanságát a törvényhatóságok irányában; másfelől pedig kétségtelen jellegét viseli az államhatalom központosításának az önkormányzat rovására. Pedig alig hiszem, hogy az öntudatos törvényhatóságok többsége akár az egyiket bizalommal viszonozza, akár a másikat bókében eltűrje. Ha a t. minister ur bizalommal viseltetik a municipiumok iránt, és a megyei alispán működését egy szűkebb körű administrativ-testülettel támogatni, vagy netán annak túlkapásait ellensúlyozni kívánja ; avagy ha nem találja a nagyszámú törvényhatósági bizottságot alkalmasnak arra, hogy helyesen administráljon: akkor méltóztassék javaslatát oda módosítani, hogy a törvényhatósági bizottság saját kebeléből, választás utján, alakítsa meg közigazgatási bizottságát. Lehet, hogy talán azok, kik a javaslat pártolói és hívei, azon ellenvetést teszik, amire a t. minister ur is egyik beszédében hivatkozott, hogy, nincsenek szakemberek a törvényhatóságokban. Én ezen érvelés némi jogosultságát elfogadnám akkor: hogyha azon adófelügyelő csupán adóügyekben, vagy azon posta igazgató csupán posta ügyben döntene. De miután a törvényhatóság többi belügyei fölött is intézkedik : ezen érvelést részemről el nem fogadhatom. Az sem szenved kétséget, hogy midőn a javaslat az állam érdekeinek megvédését czélozza : egyszersmind igénybe veszi a centraiisatio megvalósítását, a mi magából a törvényjavaslat szövegéből is kimagyarázható : ha tudniillik a javaslat 6. és 8. §-ait összehasonlítjuk és párhuzamba állítjuk a 20. §-al. A 6-ik ugyanis azt mondja, hogy a főjegyzőt az aljegyző helyettesitheti, de szavazattal nem bir. A 8-ik meg, hogy a városi tanácsnak mint szakreferense működhetik a bizottságban, de szintén szavazattal nem bir. Holott a 20-ik §. megengedi, hogy a királyi adófelügyelői helyettes nemcsak szólási, de szavazati jogot is gyakoroljon. No ha ez nem centralisticus irány: akkor engedje meg nekem a t. minister ur, hogy Mocsáry t. képviselő barátom azon kifejezésével éljek, mely fölött múltkor egy képviselőtársunk annyira megütközött, hogy .,képtelenség!" mert a józan logikával és elmélettel megegyeztetni nem tudom, hogy azon municipális tisztviselő, ki ugyan nem tagja a bizottságnak, de tagja a törvényhatóságnak : csak szólás joggal bírjon; míg ellenben az adófelügyelői helyettes, ki sem a törvényhatóságnak, sem a bizottságnak nem tagja, nemcsak szólási, hanem egyszersmind szavazati jogot is gyakoroljon. Én ezt, felfogásom szerint, nem tartom egyébnek — ha nem méltóztatik elfogadni, hogy centralisticus irány, — mint képtelenségnek. Egyik a kettő közül. Nem helyeselhetem és nem fogadhatom el a javaslatot különösen városi szempontból sem. Midőn JtÉPV. H. NAPLÓ 1875.-78 IV. KÖTET. ezen kifejezéssel élek, „városi szempontból," ne méltóztassanak szavaimat odamagyarázni, mintha én a megyei önkormányzattól a városi autonómiát elkülöníteni kívánnám azon értelemben, hogy az egyiknek több jog tulajdonittassék, mint a másiknak (Helyeslés a baloldalon); hanem ezáltal csak jelezni kívántam azon körülményt, a mely a városi és megyei administratio közt, a közigazgatási ágazatok különbözésénél fogva, létezik. És azért — véleményem szerint — ezen uj közigazgatási apparátust a városi közigazgatási rendszerbe beilleszteni annyi volna, mint a városi tanácsot tökéletesen nullifleálni ; mert ezen közigazgatási bizottság a városi tanács hatáskörét egészen megszünteti. A városi rendszer fontosságát s annak életképességét nemcsak az 1848-iki, hanem az 1870-iki törvényhozás is figyelembe vette és respectálta az által, hogy a tanácsot épségében fentartani rendelte. A t. minister ur mégis jónak látja, a közigazgatási bizottság felállítása által, a városi tanácsot mint egy végrehajtó közeggé degradálni és az achninistratio élére, a polgármester helyett, a főispánt tenni oda. a kit még a deákpárti kormány is csak felügyeleti joggal-ruházott fel. Ne vegye tehát rósz néven tőlem a t. minister ur, ha őszintén, nyíltan és minden tartózkodás nélkül, — fájdalmas bár — kijelentem, hogy én Tisza Kálmán ministertől, az egykori hatalmas ellenzéki párt ünnepelt vezérétől, más reformjavaslatot vártam. (Helyeslés balfelöl.) Vártam igenis a virilis intézmény megszüntetését; vártam a városi főispánság eltörlését; szóval: vártain a törvényhatóságok teljes autonómiájának visszaállítását, mefynck magasztos védelmében annyi közhelyesléssel találkozott; annyi dicsőséget aratott! De t. ház, még politikai szempontból sem helyeslem, hogy a t. kormány a mostani nyomasztó viszonyok közt, midőn az állam létkérdése forog szóban: oly törvényjavaslattal áll elő, mely a nemzet nagy többségében ellenszenvet támaszt. Égető szükségeinken nem segit a minister ur javaslata, ha mindjárt a legjobb volna is az. Bajaink kútforrása nem a törvényhatóságok rósz administratiójábau keresendő ; hanem igenis keresendő és feltalálható azon fonák politikában, melyet az előbbi kormány inaugurált, s melyet a mostani, a coalitió alapján folytatni kényszerül. (Helyeslés a baloldalon) Mindezeknél fogva t. ház, én részemről e törvényjavaslatot el nem fogadom; hanem igenis csatlakozom a Mocsáry Lajos t. képviselő barátom által beadott határozati javaslathoz. [Élénk éljenzés és helyeslés a baloldalon.) Várady Gábor: T. képviselőház! Midőn a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatot először olvastam, őszinte örömmel üdvözöltem 2
