Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-74
126 74. orszásos ülés január 20. 1876 a képviselő urnák, hogy azt nem tudom: mert még eddig nincs meghatározva; nincs pedig meghatározva a consortium részéről azért: mert egy piaczra hozandó kölcsönnek árfolyamát a kibocsátás előtt hosszabb idővel meghatározni majdnem lehetetlenség. Ezt minden consortium akkor szokta meghatározni : mikor tényleg piaczra hozza a kölcsönt; és mert a piaczra hozatal ideje praccise meghatározva még nincs: azt hisszem, hogy a consortium tagjai közt sincs még meghatározva az árfolyamnak nagysága; ón legalább arról tájékozva nem vagyok. Hogy marad-e, lesz-e valami haszna a kincstárnak? erre, mint harmadik kérdésre, határozottan válaszolhatom, hogy a kibocsátási árfolyam nagyságából egyenes haszna az államnak nincs; de nem is lehet azért: mert a consortium a negyven milliót, mint méltóztatik tudni, fix árfolyammal vette át a vételi szerződéssel az államtól. Így a consortium. miután a 40 milliót fix áron megvette, teheti teljes joggal, szabadsága szerint azt, a mit akar, és bármilyen lesz a kibocsátási ár ezen 40 milliónál, a kincstárnak abból direct haszna nem lesz ; közvetett haszna lesz különben annyiban a mennyiben, ha nagyobb árkelettel fog kibocsáttatni: a későbbi részletek értékesítésénél ez előnyünkre lehet. De a mostani kibocsátásból a kincstárnak haszna nincs és nem is lehet a szerződós értelmében. Ezeket voltam szerencsés Simonyi Ernő t. képviselő ur kérdéseire válaszul adni. Simonyi Ernő': T. ház! Köszönettel véve a pénzügyminister urnák adott válaszát, a melyben egész őszinteséggel és világosan válaszolt azon kérdésre, a melyet bátor voltam hozzá intézni, már most bátor leszek a tárgyhoz hozzászólni és kijelenteni, hogy én a törvényjavavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom, nem fogadom el pedig négy okból. Először azért: mert fölösleges; másodszor azért: mert nem felel meg a törvény világos rendeletének ; harmadszor azért: mert időelótti; negyedszer pedig azért: mert az államérdekeire csak káros lehet; de hasznos semmi esetre sem. Röviden ki fogom fejteni azon négy indokot, a melyből kiindulva, nem kívánom ezen törvényjavaslatot elfogadni ós megszavazni. Először azt mondtam, hogy ezen törvényjavaslat fölösleges. Ugyanis mit rendel ezen törvényjavaslat? Azt mondja, hogy a pénzügyminister felhatalmaztatik ezen törvényjavaslat alapján, hogy a 153 milliós kölcsön kincstári utalványainak egy részét a most felveendő kölcsönből váltsa be. Ezt mondja ez a paragraphus: ez pedig fölösleges nézetem szerint: mert hiszen már a kölcsöntörvény 1. szakasza szintén azt mondja, hogy „a pénzügyminister köteleztetik az 1873 : XXXIII. és 1874 : XIV. törvényczikk alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásának megkezdését eszközölni." Tehát ez ugyanaz, a mi a jelen törvényjavaslat első szakaszában van. Ezen intézkedés fennáll már törvényesen, tehát ezen uj törvényjavaslat nem tartalmaz semmivel többet, minthogy azt mondja, hogy ezen összegből 20—22 millió o. é. frt lesz azon czólra fordítandó. Ámde az, hogy 22 millió o. é. frt lesz ezen czólra forditandó; ez már a kölcsöntörvény tárgyalása alkalmával egyenesen meg volt mondva; sőt a minister ur indokolásában is benfoglaltatik. Az indokolás ugyanis azt mondja ; „A névértékű 80 millió forint járadékkölcsön értékesítéséből befolyandó pénzek többi része, — körülbelül 22 millió forint effective az I. és II. kibocsátású 153 millió forintnyi kincstári utalványok beváltásának megkezdésére leend fordítandó." Tehát ezen műveletnek végrehajtására a pénzügyminister már meglevő törvény által fel van hatalmazva, illetőleg kötelezve, további törvény tehát erre nézve nem szükséges. Ezen tekintetnél fogva azt hiszem, hogy tökéletesen világos mindenki előtt, hogy ezen törvény fölösleges: mert abban más intézkedés nem foglaltatik, — a második paragraphus ugyanis azt mondja, hogy ezen müvelet keresztülviteléről az országgyűlésnek jelentést tenni tartozik, a harmadik szakasz meg azt mondja, hogy ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. így tehát természetesen elesvén az első szakasz: elesik a más kettő is; miután azok nem foglalnak magukban érdemleges rendelkezést vagy intézkedést. De t. ház ezen törvényjavaslat nem felel meg azon törvényes kötelességnek, melyet a törvény a minister úrra hárít. Ugyanis a 80 millió oszt. értékű frt járadékkölesönről szóló törvény 6. §-a azt mondja : „A vasúti társulatoknak beruházások czímén nyújtandó összegek fedezése módjáról, valamint az" 1873: XXXIII és 1874: XIY. törvényczikk alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásának s keresztülvitelének módozatairól külön törvény intézkedik ; tehát beváltásának keresztülvitele módozatairól. A pénzügyminister ur jelenleg előterjesztett törvényjavaslata indokolásában hivatkozott ezen §-ra és mintegy oda utal, hogy a most beterjesztett^ törvényjavaslat ebbeli kötelességót teljesítette. Ámde t. ház akárki, akármi módon magyarázgassa, forgassa, olvassa ezen törvényjavaslatot, abból ugyan sem ki nem magyarázza, sem ki nem olhogy itt a kibocsátás „módozatairól" szó legyen, tehát ezen törvényjavaslat, a mely most beterjesztetett: nem az, mely az előbbi törvény 6. §-a által rendeltetik el: ennél fogva nem felel meg ezen törvényjavaslat azon kötelességnek, melyet a már meglévő törvény a pénzügyministerre ruház.
