Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-73

114 73. országos ülés január 19. 1876. Ugyanis, midőn a jelen törvényjavaslat sze­rint, silány közigazgatásunk emelése végett egy állandó választmány, részint állami szakköze­gekből, részint választott tagokból lesz alakí­tandó : ezen tervezett 21 tagú bizottság, az eddig már is a megyében létező állandó választmány helyébe lép ; de bővített hatáskörre], mely a kü­lönböző közigazgatási ágaknak képviselőit egy tes­tületben gyűjtvén össze, meglehet, hogy az ügyek gyorsabb menetét jobban elősegítheti, mint az eddigi állandó választmány, melynek jobbadán csak előkészítő hivatása lóvén, a közigazgatás ügyei fö­lött tulajdonkép a megyei bizottsági közgyűlések határoztak. Elismerem, hogy átalán nagyobb számú ta­nácskozási gyűlések, a közigazgatás mai követel­ményei és bonyolódásai mellett administratióra nem alkalmasak és fő hivatásuk csakis elvi tanács­kozás és ellenőrzés lehet; de a városokban eddig is a városi tanács admiiiistrált, melynek kevesebb szánni tagjai állandóan és helyben alkalmazva, közvetlen a város polgáraival érintkezve a köz­igazgatást gyorssá és olcsóvá teszik, amellett pedig a várod képviselőtestület ellenőrzése alatt működ­vén, eljárásukért valódilag felelősek. Megengedem, hogy némely városokban a közérdek feláldoztatott helybeli, sőt családi érdekeknek és ezen zsarnokosko­dás itt-ott még magára a képviselőtestületre is kiter­jedt ; elismerem, hogy az ily viszszaéléseknek eltá­volítása tekintetéből a városok közigazgatása sza­batos törvény által szabályozandó: de azt kereken tagadom, hogy ezen javítás a városokban azon vezérelvek alapján elérhető, melyeknek szempont­jából a megyék közigazgatása rendezendő. Ezen nézetből indult ki az 1843-ik évi országgyűlés, midőn a városok coordinatiója felett ugyanazon év september, október és november havaiban foly­tatott igen érdekes kerületi tanácskozásaiban ha­tározott. Elnézve attól, hogy még akkor a megyék közigazgatása a helybeli elöljárókon kívül kizáró­lag a nemesi rend által kezeltetett és sok me­gyékben annak született proletarius tagjai arra nem épen a legkedvezőbb befolyást gyakorolták; egyhangúlag azonban elismertetett, hogy a megyék terjedtebb területein szétszórt, egymástól külön­böző községek igazgatása, mely egyrészről az ügyek vitelében nem jártas helybeli elöljárók, másrészről a szolgabirák által kezeltetik, a szük­séges műveltséggel fel nem ruházott helybeli kép­viselőtestületek felügyelete alá nem helyezhető ; de ezen felügyelettel az alispán, illetőleg a megyei közgyűlés megbízandó. Ellenben épen oly egyhan­gúsággal határoztatott, hogy miután a városokban a polgárok vagyonossága, érdekegysége, értelmi­sége és békés szelleme a helybeli közigazgatásra nézve kellő garantiát nyújtanak: azokban a köz­igazgatást egész bizalommal a tanácsra és az annak működésére való felügyeletet a képviselőtestületre bízni lehet, mint a városi lakosság oly tagjaira, kik saját községüknek, a melyben laknak és bír­nak, polgártársaiknak, kikkel együtt élnek, saját vezéreik, gyermekeiknek szellemi, anyagi és erköl­csi érdekei előmozdítására, mintegy a természet által hivatva vannak; rothadtnak tartván azon tár­sadalmat, hol e közszellem hiányzanak. A jelen törvényjavaslat, e nézettel teljes ellen­tétben a 13-ik szakasztól fogva a 21-ikig foglalt rendeletei szerint a közigazgatás összes ágaiban, mint ezt a 14. szakasz ugyan e szavakkal rendeli, rész szerint a teendőket — a törvényhatósági vagyon kezelése kivételével — rész szerint a felügyeletet a városokban is a 21-es bizottságra bízza: minek folytán a városokban egyrészről a városi tanács majdnem teljes tehetetlenségre lenne utalva, — azon tanács, melynek közbenjárása a város lakosai által a nap minden órájában igénybe vétetik ; másrészről a városi közgyűlésnek ellenőrzési joga és ennek nyomán a városi polgároknak saját közügyei vite­lére eddig gyakorlott befolyás legbecsesebb részé­ben megszűnnék. Ez ellen pet'tionálíak a városok, egyhangúlag viszszautasitván a jelentő bizottság abbeli állítását, mintha e törvényjavaslat biztosíté­kot nyújtana, hogy az ügyek megbízhatóbban és gyorsabban el fognak láttatni oly választmány által, mely havonként az illető városban egyszer ülést tartand; holott épen a városokban a köz­igazgatási ügyek eldöntése halasztást nem tür. Ezen felszólalás mindenesetre óvatosságra int; én legalább tanácsosabbnak tartanám, hogy ha a városok viszonyai és érdekeinek inkább megfelelő közigazgatási organismus külön törvény által ren­deztetnék el ; különben az ottani közigazgatás jobb jövőjóhez reményem nem lehetne. Azért is a kö­vetkező módositványt elfogadásul ajánlom: Módositvány a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat bevezető sorai iránt. Tekintve, hogy a városok közigazgatása, mely ugyanazon egy község tagjaira.- szorítkozik, nem azon vezérelvek szerint szervezhető, melyek alap­ján a megyei törvényhatóságokban szétszórt és a műveltség különböző fokán álló számos községek igazgatása kezelendő és ennek nyomán törvényho­zásunk a városi közigazgatási organismust mindig külön törvény mellett rendezte el. Alulirt indítványozza, hogy ezen törvényja­vaslat első bevezető sorai után tótessenek a kö­vetkezők : „A városok közigazgatási szervezéséről azon­ban külön törvény fog rendelkezni." Tisza Kálmán ministerelnök : T. ház! Igen egyszerűen és röviden kívánok a t. képviselő ur előadására válaszolni és kívánom módositvá­nyával szemben elmondani nézeteimet.

Next

/
Thumbnails
Contents