Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-73
114 73. országos ülés január 19. 1876. Ugyanis, midőn a jelen törvényjavaslat szerint, silány közigazgatásunk emelése végett egy állandó választmány, részint állami szakközegekből, részint választott tagokból lesz alakítandó : ezen tervezett 21 tagú bizottság, az eddig már is a megyében létező állandó választmány helyébe lép ; de bővített hatáskörre], mely a különböző közigazgatási ágaknak képviselőit egy testületben gyűjtvén össze, meglehet, hogy az ügyek gyorsabb menetét jobban elősegítheti, mint az eddigi állandó választmány, melynek jobbadán csak előkészítő hivatása lóvén, a közigazgatás ügyei fölött tulajdonkép a megyei bizottsági közgyűlések határoztak. Elismerem, hogy átalán nagyobb számú tanácskozási gyűlések, a közigazgatás mai követelményei és bonyolódásai mellett administratióra nem alkalmasak és fő hivatásuk csakis elvi tanácskozás és ellenőrzés lehet; de a városokban eddig is a városi tanács admiiiistrált, melynek kevesebb szánni tagjai állandóan és helyben alkalmazva, közvetlen a város polgáraival érintkezve a közigazgatást gyorssá és olcsóvá teszik, amellett pedig a várod képviselőtestület ellenőrzése alatt működvén, eljárásukért valódilag felelősek. Megengedem, hogy némely városokban a közérdek feláldoztatott helybeli, sőt családi érdekeknek és ezen zsarnokoskodás itt-ott még magára a képviselőtestületre is kiterjedt ; elismerem, hogy az ily viszszaéléseknek eltávolítása tekintetéből a városok közigazgatása szabatos törvény által szabályozandó: de azt kereken tagadom, hogy ezen javítás a városokban azon vezérelvek alapján elérhető, melyeknek szempontjából a megyék közigazgatása rendezendő. Ezen nézetből indult ki az 1843-ik évi országgyűlés, midőn a városok coordinatiója felett ugyanazon év september, október és november havaiban folytatott igen érdekes kerületi tanácskozásaiban határozott. Elnézve attól, hogy még akkor a megyék közigazgatása a helybeli elöljárókon kívül kizárólag a nemesi rend által kezeltetett és sok megyékben annak született proletarius tagjai arra nem épen a legkedvezőbb befolyást gyakorolták; egyhangúlag azonban elismertetett, hogy a megyék terjedtebb területein szétszórt, egymástól különböző községek igazgatása, mely egyrészről az ügyek vitelében nem jártas helybeli elöljárók, másrészről a szolgabirák által kezeltetik, a szükséges műveltséggel fel nem ruházott helybeli képviselőtestületek felügyelete alá nem helyezhető ; de ezen felügyelettel az alispán, illetőleg a megyei közgyűlés megbízandó. Ellenben épen oly egyhangúsággal határoztatott, hogy miután a városokban a polgárok vagyonossága, érdekegysége, értelmisége és békés szelleme a helybeli közigazgatásra nézve kellő garantiát nyújtanak: azokban a közigazgatást egész bizalommal a tanácsra és az annak működésére való felügyeletet a képviselőtestületre bízni lehet, mint a városi lakosság oly tagjaira, kik saját községüknek, a melyben laknak és bírnak, polgártársaiknak, kikkel együtt élnek, saját vezéreik, gyermekeiknek szellemi, anyagi és erkölcsi érdekei előmozdítására, mintegy a természet által hivatva vannak; rothadtnak tartván azon társadalmat, hol e közszellem hiányzanak. A jelen törvényjavaslat, e nézettel teljes ellentétben a 13-ik szakasztól fogva a 21-ikig foglalt rendeletei szerint a közigazgatás összes ágaiban, mint ezt a 14. szakasz ugyan e szavakkal rendeli, rész szerint a teendőket — a törvényhatósági vagyon kezelése kivételével — rész szerint a felügyeletet a városokban is a 21-es bizottságra bízza: minek folytán a városokban egyrészről a városi tanács majdnem teljes tehetetlenségre lenne utalva, — azon tanács, melynek közbenjárása a város lakosai által a nap minden órájában igénybe vétetik ; másrészről a városi közgyűlésnek ellenőrzési joga és ennek nyomán a városi polgároknak saját közügyei vitelére eddig gyakorlott befolyás legbecsesebb részében megszűnnék. Ez ellen pet'tionálíak a városok, egyhangúlag viszszautasitván a jelentő bizottság abbeli állítását, mintha e törvényjavaslat biztosítékot nyújtana, hogy az ügyek megbízhatóbban és gyorsabban el fognak láttatni oly választmány által, mely havonként az illető városban egyszer ülést tartand; holott épen a városokban a közigazgatási ügyek eldöntése halasztást nem tür. Ezen felszólalás mindenesetre óvatosságra int; én legalább tanácsosabbnak tartanám, hogy ha a városok viszonyai és érdekeinek inkább megfelelő közigazgatási organismus külön törvény által rendeztetnék el ; különben az ottani közigazgatás jobb jövőjóhez reményem nem lehetne. Azért is a következő módositványt elfogadásul ajánlom: Módositvány a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat bevezető sorai iránt. Tekintve, hogy a városok közigazgatása, mely ugyanazon egy község tagjaira.- szorítkozik, nem azon vezérelvek szerint szervezhető, melyek alapján a megyei törvényhatóságokban szétszórt és a műveltség különböző fokán álló számos községek igazgatása kezelendő és ennek nyomán törvényhozásunk a városi közigazgatási organismust mindig külön törvény mellett rendezte el. Alulirt indítványozza, hogy ezen törvényjavaslat első bevezető sorai után tótessenek a következők : „A városok közigazgatási szervezéséről azonban külön törvény fog rendelkezni." Tisza Kálmán ministerelnök : T. ház! Igen egyszerűen és röviden kívánok a t. képviselő ur előadására válaszolni és kívánom módositványával szemben elmondani nézeteimet.
