Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-73
73. országos ülés január 19. 1876. 115 Mindenekelőtt megjegyezni kívánom, hogy bár mindig igen nagyra beesülöm, ha a t. képviselő ur legalább simuló állást foglal el: mint magát kifejezni méltóztatott, egy tőlem, illetőleg a kormánytól eredő javaslat irányában; de e simuló álláspontot ezúttal teljesen nélkülözöm, mert azt elfogadni, a mit ő most proponált: annyit tesz, mint az egész törvényjavaslatot elvetni akarni. És én részemről sokkal nagyobbra becsülöm azok eljárását — engedjen meg t. képviselő ur, — kik egyenesen kimondják, hogy nekik az egész nem kell; mint a ki igy mellékes utón akarja a törvényt sikertelenné tenni. (Helyeslés a középen.) De ezen kivül kénytelen vagyok megjegyezni azt is, hogy az általam igen t, képviselő ur egészen tévesen fogja fel a javaslatot és a helyzetet. 0 ugyanis elmondja, hogy már a 13. és 14. században a királyok a városokat a megyék alól felszabadították és elmondja az 1843-diki országgyűlés eljárását. A mi az elsőt illeti, hogy miben vonatkozhatik az a jelen törvényjavaslatra: nem értem: mert hiszen e törvényjavaslatban még csak egy betű sincs arról, hogy a városok a megyéknek alárendeltessenek: tehát innen merített indoka teljesen nélkülöz minden alapot. (Helyeslés a középen,) A mi az 1843-diki eljárást illeti, azt gondolom, az igen t. képviselő ur nem fogja tagadni, ha azt állítom, hogy mindenesetre egészen más volt a helyzet 1843-ban és egészen más most. 1843-ban a jogegyenlőség alapján álló nemzet helyett a privilegisált előjogokkal felruházott osztályok voltak. (Helyeslés a középen.) A megyékben volt a nemesség, a városokban pedig a polgárság. S igy a hazának az átalános jogokra nézve egészen külön alapokon álló fiaira nézve logikai dolog volt egészen más intézkedéseket proponálni. De maga az alap. mely ezt akkor logikaivá tette: ma már nem létezik. (nAénk helyeslés a középen.) Engedjen meg az igen t. képviselő ur, de más irányban is helytelenül fogja fel a törvényt: tudniillik nem azok szerint, a mik abban vannak. Ugyanis a t. képviselő ur azt mondja, hogy meglehet, ez a megyében javítás ; mert a 21 tagú bizottság az állandó választmány helyébe lép. Ez az első tévedése, mert ezen 21 tagú bizottság nem lép helyébe az állandó választmánynak; hanem meghagyván az állandó választmányt az ő javaslatkészitő hatáskörében, szerveztetik egy tökéletesen, egy határozottan másik hatáskör szempontjából. (Helyeslés a középen.) A másik a dolog természete szerint még nagyobb tévedése a t. képviselő urnák, midőn azt mondja, hogy ezen javaslat a 13. §-tól a 21. §-ig ezen bizottságra ruház minden teendőt a közigazgatás minden ágában. Ebben is a t. képviselő ur igen téved : mert ez sem a megyéket sem a városokat illetőleg igy nincsen, mert nem jutott és nem juthatott soha eszembe, hogy az administratió minden teendőit az administratió minden ágaiban egy 21 tagú bizottság kezébe tegyem le. Az administratió teendőinek teljesítése megmarad a létező végrehajtói orgánumoknak kezében, az alakítandó bizottságnak feladata lévén az eljárásban az egyöntetűséget hozni létre az administratiőban és sikeresebbé tenni a közigazgatás minden ágait, illetőleg az ellenőrködést. (Helyeslés a középen.) A mi pedig a városi tanácsoknak hatáskörét illeti: igaz, hogy nem minden város egyhangúlag, — mert hiszen kénytelen vagyok ismételni, hogy még csak a városoknak is nem a többsége az. a mely fölszólalt az alakítandó bizottság ellen, — mondom tehát nem minden város egyhangúlag, hanem a fölterjesztést küldött városok legnagyobb része, abból a felfogásból indult ki, hogy a tanácsnak hatásköre ez által megsemmisíttetik, és a városi vagyon fölötti intézkedések a várostól elvétetnek. Azon körülmény azonban, hogy országunknak általam különben nagyrabecsült és jeles törvényhatóságai a most érintett feltevésből kiindulván, ily határozatot hoztak : ezen körülmény még azon föltevést, szemben a javaslat tiszta és világos értelmével helyessé és igazzá nem teszi. Én bátor vagyok hivatkozni az egész törvényjavaslatvá; végig fogunk menni ugy is kötelességszerüleg szakaszonkint, hogy itt ugyan a törvényjavaslat által a városi tanácsoknak végrehajtási administrativ hatásköre el nem vétetik, le nem rontatik, a tanácsnak és a közgyűlésnek a vagyon kezelése iránti teljes hatásköre pedig érintetlenül megmarad, (Élénk helyeslés) elannyira, hogy ha valaki megtámadja a törvényjavaslatot azon szempontból, hogy nem ment el elég messze, hogy a jó ellenőrködés szempontjából nem ment el addig. a meddig lehetett volna mennie : ebben a mai viszonyok közt nem osztozom ugyan, de értem; de ha valaki azt mondja, hogy e törvényjavaslat elveszi a vagyon feletti rendelkezést, hogy megszorítja e részben a tanács hatáskörét: ezt nem értem ; mert ez határozottan ellenkezik a mindenkinek kezénél nyomtatásban levő törvényjavaslattal. (Helyeslés a középen.) A mi azt illeti, hogy a városokra nézve külön javaslat lenne beadandó: arra nézve bátor vagyok azt megjegyezni, hogy mind a mellett, hogy ma már a jogegyenlőség alapján állanak az ország összes polgárai, indokolni lehetne azt, hogy róluk külön törvény intézkedjék akkor: ha a megyéknek és városoknak beszervezéséről volna szó; mert ha egyenjogúak is az ország polgárai; de a városoknak és a megyéknek belviszonyai 15*
