Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-73
73, országos ülés január 19. 1876. 107 vefkeztében, melyeknek egyik képviselőjét van szerencsénk tisztelni t. képviselőtársunkban. Hanem ha csodálkoznának a tudósok a fölött, hogy nincs jobban körvonalazva a kormány hatalma a megyékben: inkább kellene esodálkozniok a fölött, hogy t. képviselőtársam nem ismeri a helybeli concrét viszonyokat. Bocsánatot kérek ; de csak ennek tulajdonithatom azon állítását, hogy jelenleg nálunk az önkormányzati szervezetben nincs meg a kellő közeg, mely az önkormányzati ellenőrzést hatályosan, a decernatumok jogával ellátva gyakorolja. Megvallom, soha sem hittem volna, hogy lesz valaki e házban, e hazában, ez országban, a ki tagadja azt, hogy Magyarországon eddig is volt önkormányzat, — mert ha állana a t képviselő ur felfogása, az ezzel volna azonos. — és nem hittem volna azt, hogy ennek a közigazgatási bizottságnak életbeléptetéséből fogja majd valaki datálni Magyarország önkormányzatának létesítését; (Helyeslés a r-zélsu balon) és nem hittem volna, hogy szükséges legyen nekem itt e ház kebelében elmondani röviden és megmagyarázni, hogy hogyan van a dolog voltaképen, Méltóztassanak megengedni, hogy elmondjam röviden. A dolog nálunk ugy van. hogy megérkeznek a törvény hatósághoz a levelek, azokat felbontja az alispán; " a mi egyszerű: azonnal elintézhető, ehablonszerü, azt végrehajtja ő maga és az szükséges, sőt igen jó. hogy igy van az administratió gyorsítása szempontjából; mert a mit a mai postával kap : arra a feleletet nflár a holnapi postával elküldheti. A mi fautósabb tárgy van, azt az alispán elteszi a közgyűlésnek, legyen az bármiféle tárgy, akár kormányrendelet, akár mi más, a mi a megye kebelében felmerül. Ha sürgős a tárgy: akkor rendkívüli gyűlést hív össze, össze jön a közgyűlés, ott azután felvétetik sorban mindenféle administrationalis ügy, legyen mondom kormányrendelet vagy bármi más. Fölvétetik például a kormány rendelete az ujonczozás tárgyában, ott először is megvizsgálják: törvényes-e az ujonezozási rendelet? ha igen: akkor a végrehajtásra megletetnek az intézkedések: kimondatik, hogy ebbe a járásba ez megy, amabba az megy alispáni minőségben végrehajtani a rendeletet Hasonlókép ha előfordul utcsinálás: ahhoz is hozzászólnak a megye összes tagjai és intézkednek, hogy ezen hibát ugy kellene kijavítani, ott kellene uj utat csinálni, szóval mindennemű administrationalis tárgy a gyűlésekben vétetik fel, ott hozaíik dccretum, határozat, ott a megyék összes tagjainak joguk és alkalmuk van arra, hogy az administrationalis kérdésekbe befolyjanak ós határozatokat hozzanak. Ezen eljárásnak következése az, hogy az ellenőrzés oly sikeresen gyakoroltatik. A gyűlésen van alkalma a törvényhatósági tagoknak roszalni a tisztviselők eljárását, azokat, ha nem jók, pelengérre állítani; ha pedig szükséges: a tiszti kereset elrendelésének erősebb eszközét is alkalmazni. Ez az önkormányzati control, mely, mondom, páratlan, és melyhez foghatót a világon nem talál i8tünk semmiféle institutióban, sem semmiféle tudós eombinatiójában. Mig ez igy volt, és igy van mai napig is, mig a t. képviselő ur Poroszországban, vagy nem tudom hol járt mintákat keresni: addig a t. képviselő ur azt állítja, hogy szükséges épen az önkormányzati centről megállapítása végett megalkotni a közigazgatási bizottságot, azt az institutiót, mely ugyanattól a jogtól fosztja meg a megye közönségét Még egy elméletére legyen szabad reflectálnom a t. képviselő urnák. 0 azt mondja, hogy ő jónak találja ez institutiót már azért is : mert az által az államcontrol lehat a legalsóbb rétegekig. Miután a t. képviselő ur azt mondja, hogy csak az olyan ellenőrzés érvényes, mely egyszersmind határozati és intézkedési joggal van összeköttetésben : ennek következése az, hogy t. képviselőtársain azt óhajtja, hogy az állami controll hasson le a legutolsó rétegekig. Hogy azután mikép marad meg ugyanezen legalsóbb rétegekben a helyes önkormányzat: azt megvallom, képzelni sem tudom. Azt látom, hogy a t. képviselő ur ezt azért adta elő, hogy pártfogása alá vegye a közigazgatási bízottságról szóló törvényjavaslatnak még azon intézkedését is, mely szerint a közigazgatási ágaknak főnökei közvetlenül rendelkezhessenek a szolgabirákkal és a községek közegeivel Erre nézve bátor vagyok azt mondani, hogy ez képtelenség. ^ Ugyanezt állította Sennyey Pál báró is és azt hiszem, hogy ezt komolyan meggondolva kétségbe vonni alig lehet. Ezeket akartam megjegyezni t. képviselő társamnak beszéde első részében előadott elméletére. Azokra, a miket az ő első beszédembe megjegyezni méltóztatott: csak igen röviden kívánok termi néhány észrevételt. Azt kérdezi tőlem a t. képviselő ur, hogy mondjam meg azt, hogy az önkormányzatnak melyik orgánumát.szünteti meg ezen javaslat ? Nem szünteti meg egyikét seni; hanem arra, hogy megölje az önkormányzatot: nem is szükséges, hogy eltörölje az egyes orgánumokat ; elég ha azokat akként alterálja, hogy teljesen kiforgatja természetükből. És hogy ez megtörténik: erre vonatkozólag bátor vagyok hivatkozni arra, hogy a közgyűlést igen csekély teendőkre reducálja, hogy az alispánt a főispán titkárává csinálja, hogy az államnak a subalternus hivatalnokokat, a szolgabírót és községi jegyzőt rendelkezésére bocsátja, a kik eddig csak az alispántól és a megyétől függőitek. Azt hiszem, hogy ebben elég sértése foglaltatik az önkormányzati institutióníviiak, és hogy ez arra, hogy nagy csapása legyen autonómiánknak: igenis elég. Továbbá megjegyzó a t. képviselő ur azon állításomra, hogy ezen törvényjavaslat egy hídnak 14*
