Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-73

j-Qg 73. országos ülés január 19. 1876. építése a centrálisaim felé, hogy ezen törvényjavaslatban centralisatiót egyáltalában nem lát; sőt ellenkezőleg deeentralisáló irányba megy és ismét' azon felhívást intézi hozzám: mondjam meg, mi az, a mi elvétetett a megyétől és a közigazgatási bizottság körébe vonatott be? Legyen szabad erre általánosságban megjegyeznem azt, hogy midőn én centrálisaimról beszéltem: nem szóltam az afféle centrálisát!óról, a mi tisztán a bureaucratismusi szervezet körében létesíthető; hanem én vettem a centralisatiót mintegy általánosságban, a közigazgatási, a politikai rendszert vettem azon értelemben, a melyben az évtizedek óta hazánk politikai vitatkozásai közben vétetik. És ebben a tekintetben, azt hiszem, tökéletesen igazam volt. Hanem felfogom a kérdést azon szűkebb értelemben is, a mint azt a t. képviselő ur érteni méltóztatott és állítom, hogy ezen törvényjavaslatban nincs decentralisatió; hanem igenis van centralisatió. Nincs decentralisatió azért: mert igaz ugyan, hogy mondatik, állíttatik, hogy ez is, meg az is az állami teendők közül ezután a megyéknek fog átadatni, hanem ezek mind csak oly teendők, a melyek eddig sem a központból a minister által intéztettek el, hanem a kormánynak exponált közegei által. Ebben a tekintetben a megyék összes hatásköre csak oda terjed, hogy az ő hozzájárulások vétetik igénybe ezen exponált közegek nagyobb kényelmére. Azon kérdésére pedig t. képviselőtársamnak, hogy mi az, a mi elvétetett a megyétől'? hát méltóztassék megolvasni a törvényjavaslatnak erre vonatkozó paragraphusajt, mint mái' első beszédemben bátor voltam említeni: abból kisül, hogy el van véve a megyétől az utcsinálás és át van adva az államépitészeti hivatalnak. Azt hiszem, hogy ebben is megfeleltem t.

J képviselőtársamnak. Még egy megjegyzést kívánok tenni arra, a mit a t. képviselő ur Simonyi t. barátomnak mondani méltóztatott. Azt mondta ugyanis, hogy Simonyi Ernő t. barátom az anarchia fegyverével támadta meg a javaslatot? Nagy szó, mondhatnám erre. .mint a mint megjegyezte rám vonatkozólag Plachy Tamás képviselő ur. És miben állt ezen anarchikus fegyver? Simonyi Ernő t. barátom azt mondta, hogy a kormánynak a választás előtt meg kellett volna mondania, hogy mit akar csinálni az autonómiával, hogy egy ilyen javaslatot szándékozok beadni. Ebből azt következteti a t. képviselő ur, hogy ez az utasítás rendszerének visszaállítását jelzi. Már bocsánatot kérek, ha az volna is — pedig tagadom, hogy az volna: — még akkor sem lehetne anarchikus elméletnek mondani azt, a mi nálunk századok óta fenállott és a melyért anarchiáról ez országban soha egváltalában szó sem volt. Azt is anarchikus elméletnek mondta, hogy azt állította Simonyi Ernő t. barátom, hogy a végrehajtásnak Magyarországon a törvényhatóságok voltak depositariusaí. Ebben t barátom nem mondott semmiféle anarchicus elméletet, de egyáltalában semmiféle 'elméletet; ebben felemiitett egyszerűen egy tényt, melyet mindenki tud, csak a t." képviselő ur — ugy látszik — ignorál. Ennek az anarchia szónak közénk dobásával meg lehetnek a t képviselő urnák a maga czéljai: megengedem; de ismer minket és mindinkább megismeri önöket a nép. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Egyébiránt arra az anarchia szitásra legyen szabad még azt megjegyeznem, hogy nem azok dolgoznak az anarchia kezére, a kik mint az önkormányzatnak valódi barátai nem csak ezen szónak szájon hordozói arra törekednek, hogy a nép solidaritásba jöjjön az állam minden ügyeivel, az államügyeknek egész kezelésével; hanem igenis inkább dolgoznak kezére azok, kik mindmitalan ugy beszélnek, mintha az valami, az állampolgáron kívül álló abstract fogalom volna, mintha az államnak 'külön érdekei volnának, mint az állampolgároknak, Az igen t. belügyminister ur tegnapi utolsó beszédjére is legyen szabad egy pár rövid észrevételt tenni. (Halljuk! Halljuk!) Az ő okoskodásának a javaslatra specifiee vonatkozó argumentumainak alapját azon tétele képezi, hogy illusió azt hinni, hogy nálunk a közgyűlés adininistral. Én erre vonatkozólag azokat, a mit már — Szilágyi Dezső t. képviselő urnák felelve. — elmondtam, ismételni nem akarom; hanem ha már én t. képviselőtársamnál hibáztattam azt, — mert nem tagadom, hogy hibáztattam. — hogy nem ismeri Magyarország viszonyait, addig, a inig ismeri az egész világ institutióit: még inkább hibásnak kell tartanom, hogy Magyarország belügyministere nem látszik tudni azt, a mi az országban történik, hogy ignorálja teljesen önkormányzati rendszerünk s közigazgatási szervezetünk működését. E szerint én elismerem, hogy ha a tények, melyek argumentatiójának alapját képezik, eként vannak elferdítve : akkor e ferdítés alapján lehet olyan okoskodásokat kihozni, minőket tegnap hallottam a t. belügyminister úrtól; hanem akkor nézetem szerint a komoly vitatkozás lehetetlen. Nem is kívánok tehát e pontnál sokáig időzni; hanem legyen szabad egyebekre, melyeket szintén tegnap méltóztatott mondani, néhány rövid észrevételt tennem. A t. belügyminister ur megbotránkozással hozta fel Németh Albert képviselőtársam azon nyilatkozatát, hogy ö már csak azért is meg, fogja magát választatni Hevesben a közigazgatási bizottság tagjául, hogy ott gyakorlatilag kimutassa, mily gyarló ez intézmény. S a t. belügyminister ur remónyli, hogy ez nem. fog megtörténhetni, mert ő azt hiszi, hogy ezen nyilatkozata után t.