Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-49
86 49. országos ülés deczember 9. 1875. Molnár Aladár jegyző: (olvassa Széll Kálmán pénzügyminister módositványát.) Elnök: Méltóztatik'a ház az a) pont után az a) és b) pont közé a módositványt belevenni ugy, hogy az uj pont Jegyen. Méltóztatik- a t. ház elfogadni e hozzátételt? (Elfogadjuk) Ugy látom a t. ház elfogadni méltóztatik ezen hozzátételt, mely az uj b) pontot fogja képezni; az eddigi b) pontból pedig c) a c) pontból d) pont lesz. W ächter Fr.gyes jegyző : (olvassa a 3 § 3-ik porttját.) Ragályi Ferdinánd: A t. pénzügyi ministerhez van megint szavam. Már volt szerencsém egyszer felhozni, hogy micsoda indokok szerint gondolja, hogy a vastermelés, mely szintén ide tartozik, megbírja az adóemelést. Akkor én azon szavakkal jelentettem ki, hogy a vastermelés adóját emelni a kétségbeesésig absurdum. Es ezt most is fenntartom. Általában bátorkodom felhozni, hogy egy kohó-üzlethez szükséges 2—300,000 frt. A múlt években a dolog ugy állt, hogy minden mázsa vasnál a veszteség 1 frt volt és így egy kohó 40—50,000 mázsát dolgozván fel: a veszteség 40—50,000 frtra ment, vagyis a forgó tőkének Vére vagy '/,-ére. Már ott, a hol az üzleti tőke felének elvesztéséről van szó, — mert második éve, hogy a vaskohók veszteséggel dolgoznak, ha azt most még adóemeléssel sújtani akarják: akkor azt is hozzá teszem, hogy a kétségbeesés nem messze van az öngyilkossághoz. Nem akarja talán a pénzügyminister ur, hogy a már úgyis g3 7 akorlatban levő öngyilkosságot kiterjessze a vasgyárasokra is. A vasgyártásnál nem jövedelemről van szó mostanában, hanem roppant veszteséggel van az összekötve. Hiszen adóval van megróva most is, mert a régi urburát most is fizeti; igaz ugyan, hogy más név alatt, de adót fizet és annak most ötszörös emelése van szóban és igy olyas valamit megadóztatni jövedelem utján, a mi után jövedelem nincs, erre, ha megengedi a t. elnök ur, kénytelen volnék azt'monúani, hogyha a t. ház, el nem fogadja az én véleményemet: akkor legalább czimét változtassa meg, tegye hozzá, hogy jövedelem és veszteségi adóemelés. Széll Lálmán pénzügyminister: T. ház! A t. képviselő ur ellenvetésére a magam részéről csak azt vagyok bátor válaszolni, hogy ha a t. képviselő ur figyelmébe veszi azon törvényt, a melyet a bányadóra nézve tavaszsza! hoztunk, meg fog győződni, hogy ezen törvényben a bányaipar mostohaságára való tekinteteket kellő kifejezésre juttattuk ; mert ezen törvényben a vasbánya és a köszénbánya iparra nézve az eddigi adónál sokkal kisebb adót róttunk és tavasszal, midőn az átalá nos adóemelés korszakának közepében éltünk, e két bánya iparra nézve kivételt tettünk és valóságos adóelengedést concedáltunk, hogy ez adóelengedést most már e téren, ez alkalommal tovább folytassuk : azaz igazság és az egyenlő F teherviselés elvével nem volna összeegyeztethető. Ép azért, bár mennyire vegyük is tekintetbe azon okokat, melyek a vasipar tekintetei mellett szólnak: kérem a t. házat, hogy ezen a többiekhez képest leggyengébb adóemelést megszavazni méltóztassék. Azon időben, a mikor vasiparnak jövedelme nincs: nem fog az ugy sem megadóztatni és akkor, legyen nyugott a t. képviselő ur, általános jövedelmi pótadót sem fog fizetni.' (Helyedé*.) Elnök: A t. ház a törvényjavaslat 3. §-ának 3 pontját, mely a bánya müvekről szól, elfogadja. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 4-ik pontot.) Elnök: Ezen pont ellen észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa az 5-ik pontot.) Elnök: Ezen pont is elfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző: [(olvassa a 6-ik pontot) Elnök: Elfogadtatik. Következik a 4. §. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a4%-t.) Elnök: A 4. §-t méltóztatik a t. ház elfogadni? (Elfogadjuk) Ugy látom elfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző: (oloassa az 5-ik §-t.) Halász Bálint: T. ház! Ha méltóztatik megengedni, ezen szakaszhoz bátor leszek egy m ó d o sítványt benyújtani. Ezen szakasz szintén nem vonatkozik azon arányra, melyet a javaslat 3-ik szakaszában az egyes adóágak megadóztatására vonatkozólag felállít. Ezen szakasz azt mondja, hogy a 100 frton felüli összegnél: a jövedelem 50 frt; a mennyiben pedig 50 frton felül van, de 100 frtig nincs: 100 frtra egészíttessék ki. Ennek eredménye az, hogy a kinek jövedelme a 3. §-ban előirt módon 101 frtra kiszámittatik: 150 frt után vettetik ra az adó. Nagyon természetes, hogy ez a 150 frtnál 3 és fél perczent, azaz: 100 frtnál 5—6 °[ 0-et tesz. De ha tovább megyek; nincs meg ezen arány a nagyobb megadóztatásnál, csak a kisebbnél, mert ha 30 frtra vesszük az arányt, hogy 50 frtra kikerekittessók, miután azon összeg, mely az 50 frtnál 3 és fél perczent: annál szintén csaknem 3 ós fél perczent lesz; míg a 10,000 írttal adózónál a különbség már csak 2 |ioo °JO, tehát ezeknek adó-kirovása oly csekély, hogy az minden lényegét csaknem elveszti, míg a 25 frttól—50 frtig adózóknál ez oly különbséget tesz, hogy nem mondom, hogy két annyira, hanem csaknem két annyira emeli az adót. A törvénynek indokolása azt mondja, hogy ez azért van, hogy a százalók könnyebben kivettethessék. Én azt hiszem, hogy a százalék
