Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-49
gQ 49. országos ülés deczember 9. 1876. nem volna-e hajlandó a t. képviselő ur ezt a közjogi helyzet feszegetését a szegre akasztani? Én erre azt mondanám, hogy: salus republicae suprema lex esto. Ám legyen, én részemről a közjogi helyzet vitatását a szegre akasztom; de t. kormány és többség, én óhajtom, hogy különítsék el már valahára a magyar hadsereget az egységes osztrák hadseregtől, élelmezzék ós ruházzák fiainkat hazai kelméinkből a hazai ipar emelésére, és ruházzák és élelmezzék takarékosan ugy, a mint őseinktől öröklött egyszerű bölcsességünknél fogva szoktunk eljárni minden dolgainkban. Ez volna az első. A másik az, hogy állítsák fel a magyar önálló nemzeti bankot; de nem ugy ám, mint a t. pénzügyminister ur már előre csóválgatja a fejét, •(Derültség) nem ugy, hogy majd egy szép reggelen előállanak egy olyan másik osztrák bankfiók felállításával, a melyről én egyebet nem tudok, minthogy létezik, s hogy egy volt minister, gondolom annak elnöke volt egy darabig. De ha a minister oda hagyja a bankot: azt hiszem, hogy nem igen van ott mit keresnie senkinek. Mert a mit az elnök és az igazgató is felad: ott azt hiszem, nem igen sok fundus instructus lehet. Kívánom továbbá az önálló vámterület helyreállítását. Kívánok egy férfias komoly ígéretet a t. kormánytól; de ezen ugy hiszem túlvagyunk; mert hiszen a t. ministerelnök kinyilatkoztatta Horánszky képviselőtársam interpellátiójára adott válaszában, hogy igenis meg fog tenni mindent ; de nem az önálló vámterület érdekében: mert hiszen ez nem az ő nézete. Igen rövidre szabom tehát az általam is felemiitett viszont feltételeket, mert ugy látom, hogy az ilyen jóakaratú egyezkedésből már nem lehet semmi. Nekünk kell az önálló hadrereg, kell az önálló magyar jegybank, kell az önálló vámterület. Az áldozatkészségre t. ház én részemről csekélységemben mindig kész vagyok. Szontagh Pál képviselőtársamnak igen persvasiv beszédére nekem csak a delectatió maradt. Szükségem reá sem nekem, sem neki nincs. Az áldozatok meghozatalát nem ugy értem, mint előttem szólott Papp Ferencz képviselő ur; én nem holmi élelmiszerek, ruhanemüek és a kényelem örömeinek megvonásában keresem, én az áldozatokat sokkal magasabb és nemesebb szempontból ítélem meg. Mivel hozhatunk áldozatot a hazának. Hozhatnak, -és hozhatunk harczias időkben életünkkel és vérünkkel, a lefolyt 17 év alatt koczkáztattuk nyakunkat is nem egyszer, s koczkáztattuk vagyonunkat. Én t. báz, az efféle áldozatokra kész vagyok; de nem vagyok kész ily áldozatot megszavazni azon 53,000 magyar ember bőrére, hogy ugy fejezzem ki magamat, s vagyonára, ki az ínséggel, és nyomorral küzd már maholnap ; kinek virágzó gazdag földterülete a kellő instructió, a befektetés és az üzleti tőke hiányában nem jövedelmez, kinek h pénzintézete, melyek Hódmezővásárhelyen valtak, majdnem a végromlásnak indult. Miért? Mert a t. kormány vagy nem képes, vagy nem birja a magyar jegybank felállítását egyszer már komolyan ós erélyesen megindítani. Ugy tartom a múlt hetekben itt Simonyi Ernő barátomnak tették azon ellenvetést a túloldalról, hogy ha ők nem képesek: tehát rni próbáljuk meg; de éhez is kevés a reményem; mert ón attól félek, hogy oda fogunk jutni, hogy mi sem leszünk képesek, önök is a képességből végképen ki fognak fogyni és akkor elé fog állni az a mi, ha jól emlékszem a 18-ik század első éveiben második Károly király elhunyta után V-ik Fülöp spanyol király uralma alatt történt, hogy idegen országból Francziaországból vittek ministert , mert belátták, hogy Spanyolországban már nincs ember, ki arra képes lenne, vagy arra elég határozottsággal, jó akarattal birt volna : és az első volt, hogy a jegybank felállítását indítványozta Eippert, egy hollandus, Oabareus nem mondhatom, hogy Oabarő: mert nem volt franczia; hanem eredetileg görög volt, tehát Cabareus vetette meg alapját a nemzeti banknak és csak a magyar nemzeti önálló bank fölállításával adta meg Spanyolországnak .... {Nagy derültség.) Látják önök t. képviselőtársaim, mint valósult meg bennem azon német közmondás: „Wess'dass Herz voll, dess' geht der Mund über' ; , annyira óhajtom a magyar önálló banknak felállítását, hogy mikor előhozom a történelem múltjából Spanyolország bankjának felállítását: megcsuklik a nyelvem és ott is magyar bankot akarok felállítani. {Tetszés.) Hanem midőn Szontagh Pál képviselőtársam Franeziaország áldozatkészségére hivatkozott: összetévesztette a körülményeket. Igenis Francziaországban javulásnak indultak a dolgok, a midőn a nemzet kezébe vette a zászlót, és ugyanakkor — tanuljunk a jó példákból — azok, kik a sedáni katasztrófának okozói s előidézői voltak: eltávolíttattak. Uraim! akik a magyar financziak sedánjat előidézték. (Élénk helyeslés a szélső balon.) megadták képtelensógöknek bizonyítványát hót óv óta: (Helyeslés a szélső balon), menjenek, tegyék le az ország dolgainak vezetését. (hilénk helyeslés a szélső balon), mert a ki hót év alatt a mi kárunkra tanult: én nekem annak működéséhez nincs bizalmam. (Tetszés bal/elől.) És igy mit mondjak Széll Kálmán t. pénzügyminister úrra, midőn épen Széll Kálmán pénzügyminister behozta a múlt országgyűlés vége felé azon 6 millió frt adóemelést, mely 6 millió adóemelés végett annyi bajt okozott az ellenzék a ház jelenlegi elnökének, és mit mondjak a pénzügyminister urnák, midőn ujabb 8 millióval kívánja meglepni Magyarországnak ugy is
