Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-49

49. országos illés deezember 9. 187&. r.i zelésénél. hogy azon rendszer keretében történhessen a sónak kiszolgáltatása. Kérem e két törvényjavaslatot a t. ház részéről a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni, hogy ezeket sürgős tárgyalás alá véve, jelentését mielőbb a t. háznak bemutassa, Nagyon természetes, hogy szerettem volna magam is e törvényjavaslatokat már előbb a t ház asztalára letenni. De ezen törvényjavaslatok némely intézkedéseit csak a másik mmisteriummal folytatott hosszas tárgyalások után lehet bemutatni, és ez az oka, hogy ezen törvényjavaslatok előbb nem lettek beterjeszthetek ; miután azonban nem tartalmaznak olyan intézkedéseket, melyekről nem remélhetném, hogy nem oly hosszú tárgyalás utján is elvégezhetők: azon hitemnek adok kifejezést, hogy még ez évben különösen az első, törvényerőre lesz emelhető. (Helyedé?, a középen.) Elnök : A pénzügyminister ur által beadott két törvényjavaslat, melyeknek egyike a sójövedékre, másik a dohányjövedék kezelésének módosítására vonatkozik, ki fog nyomatni, szét fog osztatni, s tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Következik a napirend: az általános jövedelem-pótadóról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalásának folytatása. Papp György: T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatra adandó szavazatomat röviden indokolni óhajtván, tisztelettel kérem a ház becses figyelmét. Mielőtt azonban a tárgy érdemébe bemennék, nem tehetem, hogy örömmel ne constatáljam a t. ház s különösen a t. többség vezérfórfiai részéről az utóbbi időben az úgynevezett különböző nemzetiségekkel szemben tapasztalt nagyobb türelmességet. Tapasztaltam ezt különösen Kozma t. barátom és képviselőtársamnak a brassói görög-keleti gymnásium dotatiója iránti felszólalása alkalmával, valamint Borlea t. képviselőtársam több felszólalása alkalmával is. Azonban ugy látszik, minden múlékony ós semmi sem állandó a világon. A tegnapelőtt délutáni ülésben váratlanul megzavarta ezen idylli örömömet Eemete képviselő ur, ki nem elégedett meg a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat méltatásával, mi egy ügyes szónok kezében igen hűséges tárgy s a kivánt babérokat részére is bizonyosan megszerezte volna ; hanem a helyett nekünk ront az ugy nevezett nemzetiségeknek és simpliciter azt tanácsolta, bogy határozzuk el, hogy expátriáljuk magunkat. Remete Géza: Azt nem mondtam. Papp György: Engedelmet kérek a t. háztól és a t. képviselő úrtól, hogy ilyen rendkívüli tanácsosai szemben kissé rendkívüli jogot vehessek magamnak és a non quis, sed quid arányszabályt megfordíthassam s azt mondjam: non quid, sed quis. Jól tudom, hogy a t. képviselő ur ügyvéd ember, juris prudens, juris consultus; de azt is tudom, hogy mi a t. képviselő úrtól e tekintetben nem kértünk tanácsot. (Fölkiáltások: Dologra.) S igenis a dologról szólok s igy kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a t. képviselő ur ez esetben, mint fogadatlan prókátor járt el. De különben is a t. ház. az átalános jövedelmi adó fölemeléséről lévén szó, én nem értem a t. képviselő urnák azon logikáját sem : ha nekünk azt tanácsolja, hogy menjünk ki a hazából ; mert jól tudjuk, hogy most is, midőn itt vagyunk, alig birjuk meg a sok adót ós számtalan közterheket. Hát ha még elmennénk ! Annál kevesbbé birnák meg akkor ezen adókat a bennmarad ottak. A t. képviselő ur ínég egyéb indoknál fogva is azt mondta, hogy szívesen hozzá járul az adófelemeléshez ; mert hát a földnek becsértéke növekedett, a közvagyonosság gyarapodott, de mégis utoljára azon conclusióra jut, midőn arról van szó, hogy Magyarország terhei fedeztessenek, a nép oda adja az utolsó kecskét is. Hanem dato sed non concesso, ha mi ezen hazából elmennénk: bizonyára magunkkal vinnök azon még megmaradt utolsó kecskéinket is. Egyébiránt biztosítom a t. képviselő urat, hogy mi nem fogjuk tanácsát követni. (Halljuk!) Nem fogjuk a t. képviselő ur és hála istennek nagyon kevés társainak azon örömet szerezni, hogy ez által a t. képviselő urnák a könnyű ós olcsó második honfoglalásra alkalmat nyújtsunk. Mi nem vagyunk holmi vándornép. Mi románok majdnem két ezer év óta itt élünk, mi ős lakói vagyunk-e hazának s ehhez a hazához majdnem két év ezred szenvedései és örömei által vagyunk kötve. E haza földje őseink vérével van áztatva s őseink drága hamvait foglalja magában. Mi ezzel a hazával szemben mindig teljesítettük kötelességünket és teljesíteni fogjuk a jövőben is a képviselő ur szánalmas insultatioi daczára is. A magyar birodalom alkotása óta a magyar korona tagjai voltunk. Ezt bizonyítják t. képviselő ur a románok által lakott vidékeken élő számos nemesség, a mely nemesség pedig nem a hon elleni, hanem a hon iránti kötelesség teljesítése folytán adományoztatik. Egyébiránt nem kutatom a t. képviselő ur fölszólalásának indokait; de engedje meg, hogy kijelentsem, hogy én ugy találom, a t. képviselő ur, gyakori fölszólalásaival sem az ügynek, melynek érdekében fölszólalni vél, sem talán önmagának nem használ. (Derülnéy.) De nem foglalkozom tovább ezen tárgygyal; egyedül a t. képviselőházhoz és különösen a képviselőház fiatal tagjaihoz a t. ház engedelmével egy alázatos kéréssel fordulok. (Fölkiáltások : A tárgyhoz!) És az az, ne támadják meg jogos existentiánkat,, ne gyanúsítsanak, ne insultáljanak bennünket minden oknélkül; hanem le-