Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-48
48. országos ülés deezember 8. 1875. 47 Végül azt mondja a t. képviselő ur: „A magyar delegatió többségének ezen adás-vételt megszavazó határozatában részt vett-e előlegesen a t. kormány avagy nem ? Ha igen : ismerte-e a silány szélhordta homokot, mielőtt megvétetett, ha nein: milyen indokok vezérelték ezen valóban a nemzetre nézve fölöttébb káros vásár megkötése alkalmával ?" A képviselő urnák első kérdése itt az, hogy részt vett-e a kormány előlegesen a delegatió ezen határozatában és azután azt mondja, hogy ha nem vett részt : akkor mondja meg, hogy mi vezette ezen valóban káros szerződés megkötése alkalmával? Én azt gondolom, hogy e kérdést : mi vezérelte ? akkor lehetett volna a kormányhoz intézni, ha részt vett volna azon határozat létrehozatalában: nem pedig akkor : ha részt nem vett és igy ezen kérdést, mint értelem nélkülit is, el lehetne utasitani. De nem teszem. A magyar kormány igenis, mielőtt a delegatiók megszavazták volna ezen tért : tudta, hogy mi szándékoltatik ós abba a maga részéről is bele nyugodott. Megmondom ezt egyenesen és őszintén, mert egyátalaban sem szándéka, sem oka nincs a kormánynak ezen interpellatiónak egyetlen pontjára nézve is kibúvó ajtót, kimenekvóst keresni. És tette azt azért, mert egyfelől tudta azt is, mit a t. képviselő ur is tudhatna, ha akarna, hogy itt az árra azokon kivül. mik egyátalaban,* mint kifejtettem, ily vételnél befolyással birnak: még befolyással bir az is, hogy a puszta földön kivül, a katonaság elhelyezésére szükséges nagy mennyiségű épületek is adatnak ; valamint tudhatta azt is, hogy ott még l i 4 mértföld olyan ut készítéséről van szó, mit az eladó tartozik teljesíteni ; (Felkiáltások : Ugy van !) melyen az országútról a nehéz lövegeket a lőtérre elszállítani lehessen. Tehát az árt sem tartotta mindezek szempontjából oly abnormisnak ; nem tartotta azért, mert belátta azt, hogy szükség van arra, hogy itt Budapest közelében ily lőtér legyen; tudta, hogy az eddig haszonbérelt lőtér haszonbére folytonosan a legnagyobb mértékben mindig fölebb és fölebb csigáztatik és most, midőn az uj lövegeknél nagyobb lőtérre van szükség: épen az által, hogy az államkincstár mindig haszonbérletre van utalva, még sokkal nagyobb terhek rovatnának rá, mint rovatnak ezen utón. (Felkiáltások: ügy van!) Ezenkívül van az is. hogy minden az ezen gyakorlatok által okozhatott kiírnak megtérítéséről is, melyek pedig gyakran tulmennek a lőtér határán, lemondott azon tulajdonos, ki a lőtér czélszerü kiadhatása czéljából belenyugodott, hogy birtokának kellő közepéből mint egy szalag hasittatnék.ki. Ha tehát akartuk, a mint akarnunk kellett, hogy itt is történhessenek gyakorlatok: akkor nem lehetett a lőtér megszerzését az államkincstár szempontjából sem ellenezni. Azt pedig a jó gazdálkodás is nehezen kívánta volna, hogy a gyakorlatok megtételére az ágyuütegek folyton igazgattassanak Budapest és Bécs közt, hanem hogy itt tehessék meg a gyakorlatok egy részét. Azt gondolom, t ház! kimutattam, hogy az eljárás aikotmányszerüség és törvényesség szempontjából kifogás alá nem vehető; kinnitattam, hogy titkolódzás nem volt: kimutattam, hogy az ajánlat szemben a többi elfogadhatókkal legelőnyösebb volt; kimutattam végre azt is, hogy az egész dolog a hivatott alkotmányos factorok beleegyezésével befejezve lévén, ott a kormányt többé semmi néven nevezendő teendő nem illeti, nem illetheti. Kérem tehát a t házat, méltóztassék válaszomat tudomássul venni. (Helyeslés a középen.) Csatár Zsigmond: T. ház! A házszabályok értelménél fogva ha az interpelláló nincs megelégedve ; a válaszszák arra észrevételeit előterjesztheti. Én a ministerelnök úrhoz s a kormányhoz azért intéztem interpellatióinaí, hogy az ügyről felvilágosítás adassék. Most arról győződtem meg, hogy kevesebb hold adatott el, mint a mennyit én hittem s állítottam, vagyis csak 1500 hold. Ezt örvendetes tudomásul veszem : mert igy legalább kevesebb pénz dobatik ki. A mi a válasz egyéb részét illeti, kénytelen vagyok a mélyen t. kormányelnök, illetőleg a kormány irányában az igazsághoz hiven néhány szóval jelezni a helyzetet és jelezni az Örkényi viszonyokat, feltüntetni azt, vajon aggodalmaink eloszlatása szempontjából helyes ós móltányos volt-e, hogy a kormány t. elnökét és a t. kormányt interpellatiómmal megkerestem, ügy tudom, hogy azért küldettünk ide, e szentélybe, hogy, ha valamely dologra nézve aggodalmunk merül fel, minden utógondolat nélkül és minden rósz akarat kikerülésével, a kormányhoz jogunk van felszólalásokat intézni Én mint olyan, ki Örkényen laktam és ki az ottani viszonyokat ismerem és ki jó lélekkel ajánlottam épen a delegatió előadójának Pulszky Ágoston urnák hirlapilag, hogy 50 írtjáért szántófölddel szolgálok, lelkiismeretes kötelességemnek tartottam azt, hogy interpellatiót intézzek a kormányhoz. Megmondom az okát, hogy miért? Azért uraim, mert a közös hadsereg, t. i a budapesti General-directió factorai a a magyar kormány híre és tudta nélkül már májusban 10,000 írt foglalót adtak a földre. Ez tény. Lehet hogy ezen urak máskép informálták a ministerelnök urat, másként tettek és más irányban adtak felvilágosítást; de hogy ez factum: az iránt kérem a soroksári adóhivatal kiadási tabellájába betekinteni. Hogy Örkényen a föld ára 90 írt. azt kétségbe fogja vonni mindenki, aki pestmegyei és aki ismeri az Örkényi földet. És kimondom, hogy az igazság itt az én részemen áll, mert nincs
