Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-48

4g 48. országos Ülés deczember 8. 1875. Örkényen föld, melynek holdjáért 90 irtot adni lehetne. De azon puszta homok, azon saharái siva­tag, melyet, ott a generaldireotió megvásárolt mielőtt a kormány a dologról tudott volna: nem csak 25 irtot, de haszonra 10 irtot sem ér meg. Hivatkozom e. tekintetben a pestmegyei képviselő urakra. A mi azt illeti, hogy más embereknek sikerül olcsóbban vásárolni, megnyugtathatom a t. ministerelnök urat s a t. házat, hogy e czólzás­nak sem éle, sem ereje nincs. Mert, ha ve laki a polgári perrendtartás szerint birói árverésen nyilvá­nosan vásárol egy hold földet 5 krért: az az ő szerencséje, vagy szerencsétlensége, s azt senkinek sincs joga neki szemrehányásként mondani; a kinek kifogása van, az forduljon a semmitőszékhez. (Fel­kiáltások', Senkisem mondtál) Igenis felhozatott ellenem, hogy én nagyon ügyesen tudok vásárolni, (Zajos derültség.) kérem a t. házat, ez nem oly kisszerű dolog, a hol én összeszedjem papírjaimat és eltávozzam a nélkül, hogy a magam hazafias intentiómat (Nevetés) előadjam. A t ministerelnök ur azt állítja, hogy ez nem volt titokszerü vásár­lás. Adja Isten, hogy ugy legyen. En az ellenkezőt vagyok kénytelen állítani mindaddig, míg be nem méltóztatik igazolni azt, hogy e részben a hivatalos lapban az illetők felszólittattak, hogy a kormány­nak tegyenek offertet; mert én tudok eladót, kinek birtoka sokkal czélszerübb lőtérnek és az ország­úihoz is közelebb esik és birtokát eladásra 80 ftért holdanként ajánlatba is hozta a budapesti generalcom­mandónak; de arra nem volt szükség: mert az a föld magyaremberé volt, ki 80 írtért akarta oda adni ; de a másik, az nem magyarember és azt megkellett venni. Azt jelentette a kormányelnök ur. hogy a delegatió előzetes tárgysorozatában felvétetett az Örkényi ágyutér megszavazására előirányzott költség. Kérem én elolvastam az előleges költségvetést; de én abban nem találtam megírva azt, hogy az Örkényi ágyutér kérdése a f. é. delegatió működésében elő fog jönni; mert ha az előjön, ón az akkori de­legatió lélekben magasztos elnökét értesítettem volna távirati utón, hogy minő föld az az Örkényi föld; hanem igenis megtudtam a delegatió végén, akkor is távirati utón a lapokból tudtam meg, és akkor rögtön irtam a hírlapba. (Derültség.) Az a föld, a melyről szó van. 15,500 hold föld. Ennek a 15,500 holdnak évi egyenes adója 5000 frt és ha tekintjük, hogy nem elég annak az uradalmi birtok­nak a földadója arra, hogy az államban egy állam­titkárnak évi fizetését fedezze, már most azt kérdem, hogy ha a legjobb minőségű földnek bevétele a 15,500 holdon az Örkényi uradalomban oly kevés az adótélele, hogy 15,000 hold után csak 5000 frt évi adója van: akkor azt hiszem, hogy 140 írtért pusztahomokot adni nem lehet. De ha már megtörtént e vétel, csak egyre kérem a kormányelnököt, egyre kérem a ministeriumot, egyre kérem a t. házat és ez a következő. Én ugyanis egy irtóztató vádat emeltem interpella­tiórnban és ez az, hogy az az illető úriasszony oda nyilatkozott, hogy neki csak 80 frt maradt meg minden hold után. a többi nem az övé, és így kérem, hogy e részben törvényszerű kihallgatás eszközöl­tessék, hogy ezt beigazolhassam és igazolja be ő is, hogy aSOfrton felüli pénz kié. En tévedtem egy dologban, abban t. L, hogy 5000 frtot irtani a hírlapba közölt czikkben, de ez félreértésen alapult. De ismétlem, hogy szándékom tiszta, (Derültség.) és hogy e szándékban legkisebb önzés nincs. ('El­lenmondás és derültség a középen.) Kétségkívül a vétel, mely megejtetett, kell, hogy mindenkiben aggályt keltsen: mert 145 frtot csongrádi és szen­tesi földért sem adnak meg és akkor Pestmegyében Örkényen sivár homokért 145 frtot adni valóban nem lehet, ez tehát olyan dolog, melyhez bővebb magyarázat nem kell. Ha a t. minister ur oda nyilatkozik, hogy én hamis alapokra állapítottam interpellátiórnat: ezt én semmi tekintetben el nem fogadhatom: mert mi hasznom van abban, hogy ha az Örkényi homokföldért 5 krajczárt adnak-e a tulajdonosnak, vagy 5000 frtot ? mert ebből nekem sem hasznom, sem károm közvetlenül, de közvetve igenis: mert nekem is mint állampolgárnak hozzá kell járulni annak fizetéséhez és én is érezni fogom arna 30°'«-nyi összeget, a mely azon Örkényi birto­kokért fizettetett. (Általános nagy zaj, nyugtalan­ság és felkiáltások: Kettb' már az órai) Elnök: Az interpellatiók a napirendre kitű­zött rendes időn kívül történnek és meg kell hallgatni a választ addig, a meddig tart. (Derültség és felkiáltások: Halljuk tehát\) Csatár Zsigmond: Azon Örkényi birtok krach előtt 15,500 hold 580 ezer írtért vétetett, akkor volt ott 22,000 csomó rozs, mintegy 80,000 mázsa ' széna letakarítva, 6000 selyem­birka, 136 jármas ökör, 3 urifogat, 180 darab gulya stb, Mindezt oly kedvező feltétel mellett adta el a bécsi Bankverein két embernek, hogy .csak 180.000 frtot kellett letenni ós a többi 300,000 írtért szívesen elvártak volna akár 30 évig: ha fizetnek. Ezen földrészletből 500 hold kavicson fe­küdt és oly jó volt, hogy holdja 300—400 írtért kelt el. (Zaj.) Csak azt akarom mondani, hogy azon Örkényi asszonynak 3 írtjába sem került a földnek holdja. Ebből méltóztatik látni, hogy akkor, mikor nagyon szívesen szolgálnak sokan az Örké­nyi határban olcsóbb földdel, hogy akkor puszta homokért, a. melyen még a kutyatej sem terem meg: 145 frtot megadni nem lehet. (Zaj.) Annál­fogva kérem a t. házat, méltóztassék interpellátió­rnat részletes tárgyalásra méltatni, hogy annak idejében állításaimat beigazoljam és hogy kitűnjék kinek van igaza. (Felkiáltások: Elég volt már ebből \) Tisza Kálmán ministerelnök: Én t. ház nem szándékozom a t. képviselő urnák mostani

Next

/
Thumbnails
Contents