Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-68

(>S. országos BUs zelni a törvényt, a ki azt teremtette: akkor üdvös hatású lesz. No t. ház ! azt hiszem, hogy ha, ugy a túl­oldal, mint mi kimerítjük a törvényjavaslat ellen indokainkat: fontosabb indokot nem fogunk találni ellene, mint az, melyet Móricz Pál képviselő ur felhozott mellette. Oly institutio, melynek sorsa és üdvös hatása egyes ember, egyes halandó ember életéhez és kormányon maradásához; van kötve : az az institutio desorganisatio, torzképe minden institutiónak. (Helyeslés a szélső balon.) És én valóban nem értem, mi szükség volt ezen törvényjavaslatra. Mit akar ezzel a kormány elérni? Móricz Pál képviselő ur ugyan ezt is meg­fejtette. 0 azt monda, hogy ezen törvényjavaslat czélja a fusionált párt consolidatiója. Azt hiszem, hogy czélt tévesztett a ministerelnök ur: mert épen ezen törvényjavaslat az, mely az ugy is ke­véssé consolidált pártban meglazította a fegyel­met, mely az ország közvéleményét fölkeltette a kormány ellen, mely a legjogosabb ingerültséggel és indignatióval találkozott. Nem kell hivatkoznom az országgyűléshez benyújtott kérvényekre.; mind­nyájan tudjuk, hogy s municipiumok nagyobb ré­sze, még a legszabadelvübb municipiumok is kér­vényeztek a törvényjavaslat ellen. Hogy tehát ennek hogyan lehessen azon hatása, hogy conso­lidálja a két ellenkező elemből conglomerált pár­tot, azt én ismét nem tudom fölfogni. Ha centrálisaim akarta kormány; miért nem centrálisait őszintén? miért nem mondja meg nyíl­tan? Én azt tartom a törvényjavaslat egyik legfőbb hiányának. Sokszor láttunk már tárgyalásokat, me­lyeknél eltitkoltatott a valódi czól. Épen olyan ez is. A centralisatió a czél, ós ez elrejtetik. Talált volna ugyan mintát erre még a múltban. 1817. deczember 23-án akkor, midőn az akkori absolut­kormány épen a megyék megfékezése által akarta a hazai szabadságot megölni, egy kormányrende­letet adott ki, mely csodálatosan összehangzik a most tárgyalt törvényjavaslat elveivel. Azon kor­mányrendeletben az volt kimondva, hogy a fize­téses táblabírák ós a fizetéses megyei hivatalnokok egy állandó kis gyűlést képezzenek, és ezek hajt­sák végre a kormányrendeleteket a megyegyülé­sek teljes mellőzésével, A kormány erre czélzott, hogyha ez létesül: akkor kezébe keriti a megyét és ezzel kiölvén az autonómiát, létesíthetni fogja absolut czélzatait. Ez azonban hála az égnek, meg­dőlt épen a megye resistentiáján. Ezt akarja tán a kormány most törvény utján alkalmazni? Mert, habár én elismerem is azt, hogy év­negyedenkinti ülések által administrálni nem le­het : még azon esetben is azt vártam volna inkább a kormányelnök úrtól, hogy a saját müvében han­goztatott azon elvet valósítsa meg, hogy a vá­lasztmány legyen ily közigazgatási bizottság féle, iannár 13. 1876. 399 de ezen választmány mindegyik tagja kizárólag választassák. Ezt nem tartom oly veszélyesnek; habár a felelősség elve e testületben tökéletesen keresztülvihető nem volna is. Van ily közigazgatási bizottság féle Angliá­ban is a helyhatóságokban, különösen a községek­ben, ott van Boards of Guardians, ezeknek egy­harmada bókebirákból áll. két harmadrésze azonban választatik. Hogy a békebirákat kormánykivatal­nokoknak tekinteni nem lehet; ezt épen maga a ministerelnök fejtegette, de ha kormányhivatamo­koknak lehetne is azokat tekinteni, ezek a Boards of Guardians Angliában mindenütt kisebbségben vannak az állami közegek tekintetében : mert azok csak egy harmadrészét képezik azon testületnek. De a kormány nem azt teszi, a kormány mi­norisálja a közigazgatási elemeket, az autonóm elemeket és majorisálja a kormány elemeket. És itt látom azt, hogy maga a kormány és nem az el­lenzék teszi azt, amivel ezt vádolta az előttem szó­lott t. képviselőtársam, hogy tudniillik a formát tekinti csak és nem a lényeget. A formára vo­natkozólag hivatkozhatik Angii XI Oly (i Boards of Guardiansrc; de a lényegre nem hivatkozhatik, mert abban gondoskodva nincs, minélfogva az autonómiát a kormánynak e javaslata megfogja ölni. A kormány alkalmaz e bizottságban tizenegy kormány hivatalnokot és tiz autonóm tagot; de e tíz autonóm tag sem lesz felelős az őket megvá­lasztóknak, csak felfelé lesz felelős. A kormány­hivatalnok is csak felfelé lesz felelős, s ez vonja feleletre a megye által választott tagokat is, ez felforgatása a felelősség elvének. Én azt hiszem t. képviselőház, hogy midőn ezen javaslatot tárgyaljuk nem pártszempontból kell kiindulni. Ez nem pártkérdés. Ez a haladás­nak, a haza létének kérdése. Ha én pártszem­pontból indulnék ki: akkor talán üdvözölném e törvényjavaslatot; mert az épen egyike — hanem kizárólag is — lesz azon okoknak, melyek a fu­sió által létesített pártdictaturát megsemmisí­tik. Ha mondom , pártszempontból indulnék ki: akkor talán üdvözölnöm kellene legalább titkosan e törvényjavaslatot. De én első -sor­ban hazafi, nem pártember vagyok; épen azért egész erővel küzdöm annak létesítése ellen, mert habár meg is vagyok győződve arról, hogy azt az élet előbb-utóbb cl fogja söpörni és ez által is lyukat üt a parlamenti dictaturán, a parlament jelenlegi despotismusán, mely az oly keveseknek tetsző javaslatot cabinetkérdéssé tévén annak lé­tesítését biztositá. Mondom, ha bár meg vagyok is győződve arról, bogy az egészséges közvéle­mény mielőbb meg fogja semmisíteni ezt a tör­vényjavaslatot ; hanem akkorra még azon egyne­hány zöld levélnek is. a melyet az eddigi kísér­letek épen hagytak meg autonómiánk fáján, egy

Next

/
Thumbnails
Contents