Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-66
66. országos Illés január 11. 1876. 355 beszédében ismételve emiitette, hogy a testületi közigazgatás az egyéni felelősség rovására történik, hogy a kinevezett felelős egyén eljárása, mindig jobb mint azé, ki egyrészt választástól függ. másrészt pedig egy testület alá van rendelve; mint Kállay t. képviselőtársam ismételve emiitette ezen egyéni felelősség eszméjét. Ha a tényleges tapasztalást tekintjük, melynek azt hiszem, oly kérdésekben, hol mint az administratióná! a tudomány semmiesetre sem érte el a tökély azon fokát, hogy egy ugy szólván állandó ós mindenütt alkalmazható ehablon, vagy csak némely körülmények közt alkalmazható keretek lennének megállapítva, a mi például a bíróságok tekintetében sokkal nagyobb mérvben megtörtént; — hol mint mondám, a tapasztalás mindenesetre irányadó: a tapasztalás épen az ellenkezőt mutatja. Sehol kisebb felelőssége nincs a hivatalnoknak. mint ott, hol az administratió tisztán egyéni, s a hol a hivatalnokok kineveztetnek. Méltóztassanak Francziaország példáját tekinteni. Vajon létezik-e ott egyátalában hivatalnoki felelősség ? Vajon a franezia rendszerben a hivatalnoki felelősség egyátalában meggyökerezhetett-e ? Vajon minden franezia iró Toqueville-től Barbieig és Leroy Beaulieuig. kik ma foglalkoznak az administratió kérdésével: nem mutatják-e ki, hogy a centralisatió, a kinevezett egyéni közigazgatásnak legnagyobb baja épen abban rejlik, hogy a központi hatalom okvetlenül indíttatva érzi magát arra. hogy minden hivatalnokának eljárását feltétlenül helyeselje; s hogy ha a felelősség meg is van. talán felfelé : nem közigazgatási, hanem politikai tekintetben van az meg. a mi által a hivatalnok politikai eszközzé válik ; inig lefelé minden felelősség tényleg megszűnik. Epén a franezia rendszer mutatta azon — ugy szólván — logikus kényszert, hogy az egyéni kinevezett hivatalnokok rendszere oda vezet, hogy már pert sem lehet indítani hivatalnok ellen az állam kormány beleegyezése nélkül. {Elénk helyeslés a középen.) Ilyen állapotot kívánnak önök nálunk létesíteni? (Elénk közbeszólások szélső jobbról: Nemi) Akkor, midőn maguk panaszkodnak az ellen, hogy azon kinevezett tisztviselők, kik ma tisztán a központtól függenek, kiknek hatásköre ma tisztán egyéni: igen sok visszaélést követnek el *? és hogy az administratió egyes ágai épen ott adnak leginkább panaszra alkalmat hol mint a pénzügyeknél, az adókezelésnél semmi közbenső testület, illetőleg az administráltakuak maguknak semmi beleszólások és ellenörzésök nincs. Már pedig, hogy hogy tényleges ellenőrzés bizonyos hatalom nélkül nem képzelhető és hogy azon ellenőrzési hatalom, melyet a megye gyűlésnek kölcsönzünk. tényleg nem volna hatalom, ha annak sanctiója nem volna: az bizonyos. Minden hatalom, minden ellenőrzés csupán ugy bir érvényesülni: ha arra eszköz is adatik, mely eszköznek az administratió vagy előzetes ,vagy utólagos, vagy mindkét részében meg kell lenni és leghelyesebb, ha mindkettőben megvan. A mi pedig a testületi administratió összeköttetését a felelősség kérdésével illeti: ott sem érthetek egyet a t. túloldallal; hisz már a megyei törvényben gondoskodtunk arról, hogy a közgyűlés bármely tagja jogosítva van névszerinti szavazást követelni és a közgyűlés minden tagja felelősséggel teljes magánjogi kárpótlással tartozik. Nem kétlem, sőt teljesen meg vagyok győződve, de nem csak meg vagyok győződve, hanem bizonyosan tudom is, hogy e^en elv. ezen törvényre vonatkozólag teljes mértékben fenáll. Azt mondják, hogy ezen elv, ezen felelősség nem sokra vezetett, hogy kevés példa van arra, hogy kárpótlás követeltetett volna. Válaszom erre csak az, hogy utólag nem sok példát fogunk felmutatni, a hol kárpótlás követeltetett; de ezen előleges kényszer, tudniillik a magánjogi felelősség kényszere, bizonyára igen sok esetben megmentette a közönséget sok bajtól, a mely különben bekövetkezett volna. Hogy nehezebb ezen felelősseget oly testület körében érvényesíteni, a mely oly nagy számú tagokból áll, mint a megyei közgyűlés : az kétségtelen; de egy korlátolt számú tagokból álló testületben, mehmek ülései nyilvánosak és a melynek tagjai nagyrészben fegyelmi tekintetben is a felelősség terhe alatt állanak, azért is, mivel a közvetlen végrehajtást irányozzák, űrivel minden tisztviselő és hivatalnok már e szempontból is felelősség alatt áll: a felelősség érvényesítése ily testületben átalában nem nehéz, egyátalában nem tartozik a lehetetlenség közé. Azt hiszem, hogy ott, hol az önkormányzatnak a múltban meg voltak gyökerei; ott, hol még számos érdek az önkormányzat fentartását óhajtandóvá teszi; ott, hol, mint nábmk, az administrativ elvek tömege még nem halmozódott fel, hol az adininistrativ praecedensek iránti tisztelet még nem gyökeredzett meg ugy, hogy ezáltal a központi hatalom kénye-kedve, a központi hatalom szeszélyes intézkedései korlátoztathatuának : azon biztosítékokat, melyeket az önkormányzat nyújt, teljesen megszüntetni nézetem szerint nemcsak hiba, hanem bün volna. Meg vagyok győződve arról, hogy ha ma kimondatnék a tisztviselők kinevezésének elve : az a legnagyobb bajokat idézné elő és ezáltal oly politikai hatalom adatnék a kormánynak, melyet — bár magamis kormánypárti képviselő vagyok, — magam sem helyeselnék: mert ezen hatalom a leghazafiasabb kormámi; is igen könnyen olyan útra terelhetné, melyet a kormány egy őszinte hive, Magyarország haladása és szabadságának egy őszinte pártolója sem látna szívesen. Nem azért, mintha attól félnék, hogy a kormány visszaélést követne el; hanem azért: mivel a korlátlan hata45*
