Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-65
65. országos ttlée január 10. 1876, 333 össze nem illó elemekből álló bizottságra akarja a közigazgatást ráruházni. E bizottság azonban meggyőződésem szerint az eddigi, bár sokban hibás közigazgatást kielégítőbbé nem teheti, nem teheti pedig azért: mivel legyenek bár e bizottság tagjai a közigazgatási czélok biztos tudatában ós mi azonban azért is, mert azok nagy része az által közvetlen érdekelve nincs, kétséges szervezete által a jó közigazgatás alapját az előadottak szerint nem képezheti s igy hitem szerint működése is meddő leend. De ezen elvi tekintet számba nem vételével sem bir a tervezett bizottság a jó közigazgatás kellékeivel s lehetőségével ; nem: mert a különböző közigazgatási ágaknak csak egy közös czéljuk lehet s a javaslat szerint pedig minden közigazgatási ág főnökének részben önálló működési tér nyittatván, az annyi oldalról jövő s nem combinált intézkedések egy czólra nem foghatnak vezetni. De a lehetőséget is nélkülözi: mert a nem öszhangzatosan tett intézkedéseknek helyes sorbani végrehajtását az eljáró tisztviselőtől várni nem is lehet; sőt hiszem, hogy minden legjobb akarat s ismeret mellett is azoknak helyes végrehajtása lehetetlen leend. De nem felelhet meg hivatásának azért sem, mert a bizottság tagjai vándorlók lévén, a netalán szükség esetében nem is lesz összehivható a bizottság s ugy a közigazgatási ágak főnökei szabadon rendelkezhetnek, még pedig a közvetlen érdekeltek iránt minden felelőség nélkül, s igy nem annyira az összhangzatos közigazgatás fog eléretni; hanem az, hogy a központi hatalomtól íüggő államszolgák fogják elintézni. Felelősséggel arra nézve, hogy intézkedése helyes leend, a bizottság nem is tartozik, kivévén azon esetet, ha a kormány rendeleteit végre nem hajtja s igy az egyedüli garantiája is a jó köz- ; igazgatásnak a javaslatban fel nem található : j mert a közvetlen érdekelteknek csakis minden j beleszólás nélkül a tudomásvétel jogát hagyja meg. Ezekből tehát azt magyarázni, hogy a javas- ] lat szerint a közigazgatás jobbá kielégítőbbé legyen : véleményem szerint nem lehet, s e mellett mert a nép ebben történeti jogát látja mellőzve, ahhoz bizalommal viseltetni nem fog; szóval, eltekintve attól, hogy a törvény szabatosnak egyátalában nem mondható, nem, mert sem a bizottságnak, mint testületnek, sem az egyes tagok hatáskörét körül nem írja, hanem azt rendeletekkel igéri pótolni: az egész javaslat egy zavaros intézkedések halmaza, minek leple alatt minden hatalom és intézkedési jog a központi hatalom kezére játszatík s a decentralisatiónak keresztelt törvényjavaslat a valódi centralisatió meghonosítása. A mi a másik iránybani bírálatot illeti, azt hiszem, még könnyeb lesz kimutatnom azt, hogy a törvényjavaslat önkormányzati jogainkat tökéletesen megsemmisíti s igy, ha feltéve, de meg nem engedve, a javaslat a közigazgatást gyorsabbá s összhangzóbbá tenné is az eddiginél, mert a tervezet beszédem elején kifejtett azon feltételnek, hogy az önkormányzati jogot meg ne bénítsa, meg nem felel: még akkor sem tarthatom olyannak, mi egy parlamentális országban a jó közigazgatás alapját képezhesse. Megsemmisiti a javaslat az önkormányzatot; mert a beválasztandó bizottsági tagok, még közvetett befolyást sem biztosítanak a törvényhatóság részére; mert igaz ugyan, hogy szavazattal bírnak; de ha netalán szavazatokkal a bizottság bármely hivatalnok illetve, tisztviselő tagja által előterjesztetteket esetleg le is szavaznák: az ellen a leszavazott mindig felebbezóssel élhet s a vége az, hogy az illető minister határoz; ha pedig — mi bizonyos — ők szavaztatnak le: akkor feltétlenül meg kell nyugodniuk. De ha volna is döntő befolyások, akkor sem várhatni eljárásuktól semmi eredményt; mert ugy minden körülmények között, de különösen a mai nyomasztó körülmények között nem várható az, hogy a megválasztott tagok, minden gyűlésen, mely minden hónapban egy pár hetet fog igénybe venni, kik a törvényhatóság különböző, sokszor távol részén laknak, s kik maguk s családjok érdekében kötelesek a megélhetéssel is küzdeni: mindenkor megjelenjenek ; pedig csakis teljes számbani megjelenésüktől várhatni annyit, nem hogy a közigazgatási teendők talán a törvényhatósági közönség érdekében történjenek; hanem, hogy nem a közigazgatási ág főnöke; hanem ugyanazon értelemben a minister határozhasson. Ily körülmények között tehát vagy a törvényhatóság területén lakó nagybirtokosoknak, vagy a székhelyen lakóknak lehet magukat megválasztatniok, ez által pedig ugy a demokratia ellen vétünk, mint másfelől a törvényhatóság kerületeinek befolyását lehetlenitjük. Mindezektől eltekintve sem fog a bizottság tagjainak nagy része egész odaadással működni; mivel a tudat, hogy müködésök ugy is eredménytelen leend: le fogja hangolni netaláni törekvésüket is s ez okból hiszem, hogy ily szerepre önérzetes emberek vállalkozni sem fognak, hacsak olyanok nem, kik itteni müködésöket előlóptetésök -alapjául fogják tekinteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A törvényjavaslat a megyei közgyűlésnek csak a bizottsági s a tisztviselőknek minden 6. évbeni választását, a községi szervezet körül felmerült ügyek elintézési jogát adja meg, s végül, hogy mit népgyűlésben is megtehetnek minden eredmény nélkül,- azok, kik az üres szalmacséplésnek barátai, nagy beszédeket tarthassanak,
