Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-65
326 6& * országos ülés január 10.1876. '4 törvénykezésre való egész hatáskörét elvesztette: annyira meg van az gyöngítve, és le van hangolva, hogy alig lézeng, A szolgabirák. kik a megyei hatóság keze lába, alig láthatók a községekben; teljesen el vannak foglalva bureauikban, a faluknak jóformán felé sem mennek, kivévén oly dolog végzésére, mi nekik specifíce meg van hagyva. De hogy tudomást vennének a járás szükségleteiről közvetlenül, s intézkednének azokról: annak nyomát sem látjuk. * Továbbá észlelhető hiány és nagy baj az, hogy megszűnt azon nagy érdekeltség, mely eddig a megyei közügyek kezelésénél létezett. Desolálva vannak a megye termei, ritkán telnek meg a választások és egyes különös érdekkel biró esetek alkalmával. Elenyészett az, hogy a közigazgatásnál értékesítve legyen a megyei értelmiség, s hogy ennek jelenléte által a tisztviselő ellen valóságos reális ellenőrzés gyakoroltassák. , Ezen bajokat, t. képviselőház! én a mi önkormányzatunk szerkezetének egyátalában nem tulajdonítom ; de tulajdonítom annak, hogy annak legfontosabb, legnevezetesebb részei 1848. óta folytonosan elvétettek, ugy hogy táplálék hiányában alig működhetik a közigazgatás. {Ugy van! a szélső baloldalon.) Én nem akarok hosszasan értekezni arról. (Halljuk]) hogy mennyiben megtámadható, mennyiben alkotmányos, mennyire jó. mennyire helyes maga a mi önkormányzatunknak régi és alapjaiban most is fennálló szerkezete. Én azt hiszem, hogy akárki vizsgálja teljes objeetivitással annak szerkezetét : nem képes az ellen alapos kifogásokat találni és van egy dolog, mely hogy páratlan a maga nemében : ezt elismerik még azok is, kik az autonómiának különben nem barátai és ez az ellenőrzés gyakorolása, Hanem nagyon csalatkoznak azok, kik azt hiszik, hogy el lehet venni a megyéktől a tisztválasztást és mégis sikeressé lehet tenni az ellenőrzési jogot ; mert én azt hiszem, hogy ha elveszszük a megyéktől azon jogot, hogy a tisztviselőket ők válaszszák: akkor az ő ellenőrzésük sikeres, sanetió nélkül, egyátalában nem lehet. Csak arra kívánok még egészen röviden kiterjeszkedni, hogy némelyek reflectálva régi megyei szerkezetünkre, azt hiszik, — és igén gyakran találkozunk ezen ellenvetéssel. — hogy oly nagy számú testület, mint egy megyei közgyűlés, az administratióra egyátalában alkalmatlan : mert lehetetlen, hogy egy tumultualis közgyűlés administráljon. E tekintetben legyen szabad ismét Angliára hivatkoznom, illetőleg annak 200 béke birájára. Ezek is tetemes számú testületet képeznek, és azok gyűléseik alkalmával nem csak az administratióí végezik; hanem még birói teendőket is teljesítenek. Egyébiránt arra nézve, hogy ilyen tumultuosus közgyűlések administrativ teendőket nem végezhetnek: legyen szabad megjegyeznem, hogy % mint az igen tisztelt belügyinmister ur is mondja, különben sem a megyei közgyűlések végzik az administratiót; mert hisz az különben is kisebb körben szokott elvégeztetni. íme tehát maga a gyakorlat ugy állapította meg, hogy ha a közgyűlések nagyobb testületben végezik is : a fontosabb ügyeket a kisebb fontosságú folyó ügyeket egy arra képes, hivatott kisebb testület végzi. Tehát abban a tekintetben sincsen semmi baj arra nézve, a mit a t. minister ur indokolásában épen a megyei közgyűlések nagyszámuságára nézve felhoz, hogy épen mert nagyszámnak, azért gyakran változnak azon személyek, kik a közigazgatást végzik, és így egyöntetüleg nem járhatnak el. De épen az, hogy a rendes administrativ tárgyakat a tisztviselők és az azok körül csoportosuló néhány ügybuzgó tag szokta elvégezni: épen ez nyújt e tekintetben orvoslást ; mert többnyire ugyan azok szoktak intézkedni az administratióban. Ha pedig változnak is néha ezen tagok: az egyátalában nem árt; mert csak jó eredményű lehet, ha ilyen testület néha felfrissítetik, mert épen ez által lehet megakadályozni, hogy a schlendrián ezen testületben lábra ne kapjon. De nem akarom a tisztelt ház türelmét ezen fejtegetésekkel még hosszabban igénybe venni. Csak röviden még azt kívánom elmondani, hogy ha összhangzatos közigazgatást kívánunk, ha életet akarunk önteni jelenleg ellankadt, elgyengült közigazgatási szervezetünkbe: akkor annak módja, mint már említem, nem más. mint az í át kell adni a megyének az összes adóügyet, át kell adni az országutakat, az államutak kezelésével együtt, át kell adni mindenekelőtt a bagatell ügyeket, addig is. míg általában, — a mi meggyőződésem szerint igenis lehet, — szerves összefüggésbe hozatott a törvén}'kezes a megyei önkormányzattal. Ha ezek meg fognak történni, ha ebben az irányban fog előre menni az ország, közigazgatási bajaink eltávolításában, közigazgatásunk javításában •: akkor meg lesz az érdekeltség is ; mert akkor, midőn a közgyűlésnek reális és nagy hatásköre lesz: akkor mindjárt indíttatva fogják magokat érezni annak tagjai, hogy abban részt vegyenek. Egészen más élet fog akkor ugy törvényhatóságainkban, mint általában az ország socialis tevékenységében nyilatkozni. Továbbá szükségesnek tartanám azt, hogy tisztittassék meg a megyei rendszer némely oly dolgoktól, melyek ujabb időben belehozattak, és annak lényegével, természetével egyáltalán nem harmonizálnak. Én megszüntetni óhajtanám nevezetesen a hat évre történő tisztválasztást. Hat évre, ily hosszú idője választani tisztviselőt, ilyen
