Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

65. országos ttlés január 10. 1876. 327 eljárás mellett magának a választásnak elve, annak valódi értelme alterálva van. Megválasztatik most egy tisztviselő, mert a jelen percben megérdemli a bizalmat; de ki áll érte jót, hogy 6 év lefolyása után folytonosan érdemes lesz azon bizalomra, mely őt tiszti székébe ültette ? és ha nem érdemes többé: akkor ne legyen módjában a választó közönségnek, hogy tőle meneküljön? Továbbá, ha valaki pl. alispánnak van megválasztva 6 évre, akkor többé nem gondol sokat a választó közönség grátiájával, hat év bőven elég arra, hogy alispánkodjék, azután már nem igen reflectál arra egy alispán, hogy újra megválasztassék és egyáltalában nem érzi magát kötelezve, hogy a közönség óhajtásai és akaratához alkalmazkodjék. S e szerint tehát a választásnak ily hosszú időre való megszabásával magának a választásnak ozélja van meghiúsítva. Továbbá meg kellene szüntetni nézetem szerint a megyéknél az állandó választmányok intézményét. — Az állandó választmányok nem valók egyébbre, mint arra, hogy praeoccupálják a gyűlésnek tárgyalásait. A ki abba a választmányba bemegy s ott már elmondja a maga nézetét: az resteli a közgyűlésen újra nyilatkozni, vagy talán magát némi solidaritásban állónak tekinti az állandó választmány végzésével, és igy a gyűlésen hallgatni fog. Ez által a közgyűlés tanácskozásainak érdeke, jelentősége nagy mértékben csökkentetik. Ezeken kivül nézetein szerint máskép kellene szervezni a megyei bizottságot; el kellene törölni a virilis intézményt, a mely a jogegyenlőség negatiója, {Helyeslés a széfoö bal felöl) valóságos gúnyja. Ezeket kellene, mondom változtatni a most levő állapoton. Szívesen elfogadom azt, hogy meglegyen határozva, micsoda qualificatióhoz van kötve a tisztségnek viselése; szükségesnek tartanám, hogy minél több jó közigazgatási törvények hozassanak meg a részletes kezelésre nézve. Ha ezen irányban, ha ekként fogunk eljárni közigazgatási állapotaink javításában : akkor azt hiszem, egyátalában nem szükséges az, hogy az ország fenálló szervezetét bolygassuk, hogy azt örökké ujabb és ujabb reorganisatióknak vessük alá ; mert akkor az megfogja tenni, — s csakis ugy fogja meg tenni — a tőle várt szolgálatot. Én, t. ház! midőn az önkormányzatnak rendszerét, a régi magyar megyéket, az alapjaiban még most is fenálló megye-rendszert védelmezem: ez egyátalában nem annyit jelent, mintha én rajonganék a megyéért ugy, a mint az ma fen áll. A megye mostani megcsonkított, sok tekintetben eltorzított állapotában egyátalában nem az, mi egykor volt s a minek lennie kellene. Olyan az, mint egy századós fa, melynek megvannak a földben, erős gyökerei, mely teljes épségben, teljes virulásban állott az utolsó időkig is; de a melynek irgalmatlanul megcsonkíttattak ágai s én megvallom, nem is csodálom azt, hogy ha sokan, kik a megyét korábbi állapotban teljes erejében nem ismerték : jelenleg annak irányában nagy vonzalmat magukban nem éreznek. Én, t. ház! nem kívánom visszaállítani az 1848. előtti megyét, mely utasításokkal ellátott követeket küldött az országgyűlésre. Én tudom azt jól. hogy a nemzet politikai életének súlypontját a megyék jelenleg nem képezik: ezt megszüntette az évenkénti országgyűlés. Én részemről azt hiszem, hogy csakis régi önkormányzati rendszerünk nagy életrevalóságára mutat az, hogy akkor, midőn csak gyengén lüktetett az alkotmányos, parlamentalis élet: képes volt még e tekintetben is a hiányt pótolni. Én azt a megyét contemplálom, mely az országos közigazgatás legfőbb ágait concentricus körökben egyesítse, azokra nézve az önkormányzatot képes érvényesíteni, valamint a törvénykezésre nézve is; mely képes a közvetlenül érdeklettek valódi ellenőrzése alá helyezni a tisztviselők eljárását' mely képes a közügyek kezelése érdekében értékesíteni az országnak összes értelmiségét, mely képes szabad ságszeretettel és alkotmányos felfogással biró polgárokat nevelni a ha zának. S én azt hiszem t. ház, hogy azon ellenvetés, hogy vajon összefér-e a megyei önkormányzat a parlamentalis rendszerrel : egy oly idétlen állítás daczára annak, hogy újra és újra és annyiszor felhozatik, — hogy a hosszas czáfolatot, ha volna is hozzá időm, egyátalában nem tartom szükségesnek ; mert e tekintetben ott van Angliának példája, mely czáfolatlanul és napnál világosabban bizonyítja azt. hogy a parlamentalis rendszer és az önkormányzat egymás mellett nemcsak hogy fenállhat; de egyik a másikat valósággal kiegészíti. A megyei institutió, t. ház! még most is, — midőn pedig olyan, mint egy nemes vérű paripa, mely kellő táplálék, kellő gondozás és kellő alkalom nélkül van, hogy kimutathassa, mire képes a gyakorlatban. — még most is képes, mondom, megfelelni az autonómia fontos feladatának, még most is képes bebizonyítani azt, hogy mai megcsonkított állapotában is sokkal jobban tudja biztosítani a jó közigazgatást, mint a hogy azt láttuk biztosítva az absolut rendszer vagy a provisorium idejében ; pedig akkor is magyar emberek vezették a közigazgatást. Kígyót, békát kiáltanak rá azok, a kik- csak theoriából ismerik s mindazok, a kik a szabadságnak" épen nem barátai, és mindazok, a kik közvetlenül a gyakorlatból nem ismerik; de másként Ítélnek azok, a kik működését közelről ismerik s a kik látni akarják az eredményt. És én e tekintetben nem kívánok Grneistre, vagy más