Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-59
59. omágos Illés deezember 20. 1875, 289 nünk nem lehet és nem szabad azt, hogy az ítéletet kellő vizsgálat nélkül kimondták volna: elég alap van e tekintetben is. Az én véleményem szerint bíráskodási hatalmat gyakorolna a t. ház, ha az ügyet még egyszer vizsgálat alá venni akarná. Az én véleményem ennélfogva az, hogy tekintet nélkül arra, kérte-e az illető képviselő ur kiadatását. •— ámbár ez előttem némi fontossággal bir, mert látom, hogy becsületét megőrizni kívánja, — mondom eltekintve ettől: én Szilágyi Dezső képviselő társam véleményét pártolom, hogy t. i. az illető képviselő ur adassék ki. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző : Teleszky István! (Szavazzunk] Eláll \ Nagy zaj.) Elnök: A számos felszólalásokból látom, hogy a t. ház több tagja fontosságot helyez a hozandó határozatra, kérem ennélfogva a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak a tanácskozás folyamát zavarni azzal, hogy a szólókat elállásra kényszeritik. (Élénk helyeslés.) Teleszky István : T. ház! Részemről érdemileg a mentelmi jog megbirálásának igen nagy szigorát követelem, és midőn arról van szó, hogy a mentelmi jog felfüggesztessék : akkor bizonyára oda fogom adni igénytelen szavazatomat, hogy a hol a politikai zaklatásnak nem létezéséről a t. ház meggyőződött: ott igenis a mentelmi jogot függeszsze fel, és akadályokat ne gördítsen az elé, hogy az államban az igazságszolgáltatás rendesen gyakorolható legyen. Ugyan-e szigorúsággal járnék el e kérdésben is: de mindamellett ezen concrét esetben, ezúttal a mentelmi jogot fel nem függesztendőnek, s a mentelmi bizottság véleményét elfogadandónak tartom. Elfogadandónak tartom pedig nem másért, mint alaki szempontból Azért, mert azon kérdés megbirálásához: forog-e fen politikai zaklatás, vagy nem? a vizsgálati iratok nézetem szerint okvetlenül szükségesek. Mint a t. előadó ur előterjesztéséből megyőződtünk, a pesti kir. törvényszék megkeresése mellé csupán egyszerű másolatban vannak csatolva holmi végzések, melyekben állítólag a mentelmi jog felfüggesztésének alapjául szolgáló vád alá helyezési határozatok foglaltatnának. Én mint egyén egyátalában nem kétkedem a felől, hogy a megkereséshez csatolt végzések csakugyan keletkeztek légyen; de ha egyszer a parlamentnek, mint ilyennek joga van Ítélni a felett: forognak-e fen csakugyan oly körülmények, melyekből megítélhető, hogy a vád alá helyezés nem egyszerű zaklatás jellegével bir-e? akkor a parlamentnek, mint' e tekintetben nem negyedik, hanem egyetlen bírónak, jogának kell lenni arra, hogy az iratokba betekintsen. (Helyeslések.) KÉPV. H. NAPLÓ^1875-78. III. KÖTET.;! És nézetem szerint — s ezt helyesen különböztette meg a t. előadó ur is, — nem tesz különbséget, hogy itt az első, másod, harmad folyamodásu bíróság rendelte el a vád alá helyezést. Én a parlament tekintélyét meg akarom óvni a zaklatástól, még esetleg — ha fönforogna — a legfőbb ítélőszék irányában is. (Élénk helyeslés.) Mindezen körülményeknél fogva én a mentelmi bizottság véleményét ezen alaki szempontból ezúttal pártolom, s igen óhajtottam volna, ha Szilágyi t. képviselő társam azon meggyőző beszédét, melyet a dolog érdemére nézve tőle hallottunk, nem ezen kérdés, hanem — a hol valóban nagy szükség lett volna rá — a megelőző kérdésnél mondta volna el. (Derültség. Helyeslés.) Horánszky Nándor: T. ház! (Szavazzunk \) Mielőtt a dolog lényegére vonatkozólag lehető észrevételeimet megtenném, s indokolnám azon álláspontot, melyet elfoglalok akkor, mikor a mentelmi jogot felfüggesztendőnek tartom, épen az előző eset, a b. Orbán-ó folytán, bátor vagyok kérni, hogy azon bírói végzéseknek dátumát megtudhassam, melyek Krajcsik képviselő úrra vonatkozólag meghozattak. Emmer Kornél előadó: A keletjót ezen három végzésnek? A pesti kir. törvényszék fenyítő osztálya 1875. ápril 16-án hozta határozatát, a budapesti kir. ítélő tábla 1875. június 1-én, a magyar kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék 1875. Julius 29-én. Horánszky Nándor: T. ház! Tudomásul véve azon dátumokat, melyeket a bizottság t. előadója imént jelezni szíves volt, a t. ház engedelmével bátor vagyok mindenekelőtt Pauler T. t. képviselőtársam felszólalása következtében egy észrevételt tenni. Ö categorisálta azon körülményeket, a mely körülményeknek figyelembe vételével óhajtja ő, hogy a mentelmi jognak gyakorlata fejlődjék. Azt mondotta, hogy az első körülmény, melyet a háznak megvizsgálni kell: az, hogy az illetékes bíróság kivánja-e az illetőt kiadatni; másodszor, hogy hazánk törvényei szerint azon faktum, a melyért az illetőnek kiadatása kívántatik: büntett-e vagy nem; és harmadszor, hogy forognak-e fenn oly gyanu-okok, melyek legalább is informativum votummal bírnak arra nézve, hogy feltételezhessük, hogy az illető képviselő követte-e el a büntettet, vagy sem? Én ezek két elsejét aláírom és nem is képzelem, hogy másként lehessen kiadni az illetőt, mint csakis oly faktumok alapján, melyek hazai törvényeink szerint büntethetők, és csakis az illető bíróság kívánatára lehetséges az, hogy a ház ez érdemben határozhasson; de nem írhatom alá a harmadikat, mert ha ezt aláírhatnám : ez engem ép azon álláspontra vezetne, melyet az előadó ur elfoglal, midőn azt mondja, hogy a mentelmi bi37
