Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-59

&9. országos ülés deezeiuber 20 1875. 277 mustrák kizárólagos használatát nem igényelhetik" szavak helyett, tétessék; valamely iparvédjegy, minta vagy mustrára vonatkozó kizárólagos tulaj­donjog iránt igényt nem támaszthatnak. A második kikezdésben „tulajdonjogát" szó helyett tétessék: „tulajdonát." Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 25, czikk I. bekezdését, az erre vonatkozó módosítással együtt.) Elnök : Elfogadja a t. ház a XXV. ezikk első bekezdését Steinacker Ödön képviselő ur mó­dosításával ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző: {olvassa:) a 2-ik bekezdésre vonatkozó módosítást. Elnök : Elfogadja a t. ház a módosítással ? {Elfogadjuk /) Elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 26. czikket.) Steinacker Ödön: T. ház! A 26, ezikk­hez következő módosításom van; (olvassa :) Az első kikezdésben: „különös" szó helyett tétessék: „külön megszabott." A második kikezdés végén „rendszabályok szó elé toldassák a „külön" szó. A harmadik kikezdésben „áruktól" szó he­lyett tétessék „áruk után." — Speeificus és súly szerint fizetendő" helyett tétessék „súly szerint fizetendő speoifious " A negyedik kikezdésben : „útban lefelé, vagy felfelé" szavak helyett tétessék: „útjában akár le­felé akár felfelé." A hatodik kikezdésben „fennmaradnak" szó helyett tétessék „érvényben maradnak." W ächter Frigyes jegyző: (olvassa: A ezikk 1,, 2., 3. és 4. bekezdését s az arra vonatkozó módosításokat, mely bekezdések a módo­sításokkal elfogadtattak.) (Olvassa: Az 5. bekezdést mely változatlanul elfogadtatott.) (Olvassa: A 6-ik bekezdést, mely Steinacker 'módosításával elfogadtatott.) (Olvassa: A 27-ik czikket.) Steinacker Ödön: T. ház! A 27. ozikk­hez következő módosításom van ; (olvassa:) A „dunai hajózási vagy folyami rendőrségi" szavak helyett tétessék: a Dunán alkalmazandó hajózási vagy folyam rendőrségi." W ächter Frigyes jegyző : (Újra felolvassa a módosítást.) Elnök: Elfogadja a t. ház Steinacker Ödön képviselő ur módosításával a 27. czikket. (El­fogadjuk !) Elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 28. czikket.) Hegedűs Sándor elődó: A 28. ezikk utolsó sorában „costitud" helyett teendő „eon­stitud." Steinacker Ödön: T. ház! A 28. ezikk­hez következő módosításom van : (olvassa:) A harmadik, illetőleg a íranezia szöveg szerint második kikezdésben „kimutatást" szó helyett té­tessék „bevallást." „Oonsnli" szó helyett „consu­laris" kétszer. „Foganatosítható" szó helyett té­tessék „eszközöltetni fog." Molnár Aladár jegyző : (Újra felolvassa Steinacker Ödön módositványát.) Elnök: Méltóztatik t ház, a 28. czikket e módositványnyal elfogadni ? (Elfogadjuk.) Tehát elfogadtatott. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 29. czikket.) Steinacker Ödön: E czikk első bekezdésé­ben e szavak helyébe „oly hajótulajdonosok, kik a Dunán rendes szállítással foglalkoznak" tétes­sék: „azon hajók tulajdonosai, melyek a Dunán rendes szállítást végeznek." A 2. sorban a „rak­táraik számára" szavak helyett tétessék „raktáraik felállítására." Molnár Aladár jegyző : (olvassa a módosí­tások szerint szövegezett czikket.) Elnök: Elfogadja-e a ház a 29. czikket e módosításokkal ? (Elfogadjuk]) Elfogadtatott. Waehter Frigyes jegyző: (olvassa a 30. czikket.) Steinacker Ödön : A következő szavak he­lyett: „a kereskedelem azon különös jellegére, mely szerint ez a két állam talajának minemü­sége". tétessék ez: „azon kereskedelem különös jellegére, mely a két ország talajának minősége." A következő szavak helyébe : „a lakosság kölcsö­nös életfentartásának", tétessék ez: „mind a két ország illető lakossága óletfentartásának". E sza­vak helyett: „különös határozatok állapíttattak meg, melyeknek pontjai azon pótokmányban fog­lalvák, mely a jelen egyezmény kiegészítő részét képezi," tétessék ez: „különös megállapodás jött létre, melynek pontjai a jelen egyezmény kiegé­szítő részét képező pótokmányban foglalvák." Elnök: A bizottság által ajánlott szöveg igy szól: Tekintettel azon kivételes körülményekre, me­lyek az osztrák-magyar monarchia és a rumán fejedelemség kereskedelmi viszonyaiban a két te­rület azon részein, hol határaik közvetlenül érint­keznek, valamint a Dunán is mutatkoznak és te­kintettel továbbá a kereskedelem azon különös jellegére, mely szerint ez a két állam talajának minémüsége és termeivényeinek természete foly­tán, a lakosság kölcsönös életfentartásának nél­külözhetlen követelményét képezi, ezen kereske-

Next

/
Thumbnails
Contents