Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-58

f>8. országos ülés dei-zember 18. 187f r >. 269 Simonyi Ernő hozzáintézett, válaszolni méltóz­tassék. Tisza Kálmán ministerelnök: Méltóztat­nak tudni, hogy tegnapelőtt Simonyi Ernő képvi­selő ur a keleti bonyodalmakat illetőleg egy in­terpellátiót intézett hozzám. Oly ügyekre vonatkozó interpellátióknál, me­lyek felett tanácskozások folytattatnak, gondolom a kormánynak mindig joga van azt is kérni, hogy a felelet megadása alól ez idő szerint felmentessék, s a tancskozások folyama bevárassék, azaz bevá­rassék az időperez, melyben azok megértek arra, hogy a nyilvánosság elé kerüljenek. Mind a mellett azonban, hogy ezen joga meg van minden kor­mánynak : és mind a mellett, hogy itt is folya­matban levő tanácskozások s egyezkedések vannak; tekintettel arra, hogyha, ilynemű interpellátiók hosszassabban felelet nélkül maradnak, az néme­lyiknél nyugtalanságot szül, mindenesetre pedig sok hozzávetések építtetnek ezen hallgatásra itt: miután ugy hiszem, hogy a t. képviselő ur kér­déseire válaszolhatok a nélkül, hogy ezen speciális esetben nyilatkozatommal kárt tennék, vagy in­discret lennék szemben a folyamatban levő tanács­kozásokkal, igen röviden leszek bátor a kérdésekre válaszolni. A t. képviselő ur négy kérdést intéz hozzám, mely négy kérdés abból áll: 1. Igaz-e, hogy a keleti tartományoknak, vagy azok egyes részeinek, magyar és osztrák hadak általi megszállása czéloztatik'? 2. Ha igaz, melyek azon hatalmasságok, a melyeknek megállapodása folytán történnék ezen megszállás ? 3. Mi czélja volna ezen megszállásnak V 4. Beleegyezett-e a magyar kormány ezen eljárásba, és ha igen: mi indokok vezéreltek ezen elhatározásában V Én t. ház azt gondolom, hogy a jelen eset­ben elég lesz, ha a 4-ik kérdésre felelek, a mennyi­ben az erre adandó feleletemben benne fog fog­laltatni a felelet a másik három kérdésre is. E negyedik kérdésre azt mondhatom, hogy oly nemű eljáráshoz, a minőt a többi három kérdés felhoz, a magyar kormány sem nem adta beleegyezését, sem meg nem - tagadta : mert egyátalában nem volt szükséges, hogy ezen kérdés fölött hatá­rozzon. Különben a t. képviselő urnák megnyugtatá­sául annyit mondhatok, hogy a külügyi kormány­zat, egyetértve a többi európai nagyhatalmakkal, azon törekszik, hogy a béke azon tartományokban mentől előbb, mennél biztosabb alapokon helyre­állíttassák és igy az európai béke veszélyeztetésé­nek még csak lehetősége is elodáztassék. Azt hiszem, hogy ez a t. képviselő urnák, valamint a t. háznak is megnyugtatásául szolgál­hat ós azért kérem, méltóztassék válaszomat tudo­másai venni. (Helyeslés a középen.) Simonyi Ernő: T. képviselőház! (Halljak!) A ministerelnök ur előre bocsátotta, hogy ezen kérdések tárgyalás alatt folyamatban vannak, és annálfogva ő felmenthetné magát a feleletadástól Én elismerem ezen állítás jogosultságát. Akkor, midőn folyamatban levő, és még be nem végzett külügyes tárgyalásokról van szó: a kormány min­dig fentarthatja magának a választ azon időre, midőn az adandó válasz kárt nem tesz. Azonban a ministerelnök ur bízott magában, hogy választ adhat, a nélkül, hogy kárt fog tenni, és a t. ház csakugyan hallotta ezen választ, és talán egyetért velem abban, hogy kárt nem tett: mert ezen vá­lasz után épen annyit tudunk, mint annak előtte (Derültség) Azt mondja a ministerelnök ur, hogy nem volt szükséges, hogy a magyar kormány nyilat­kozzék ezen kérdések fölött: mert nem volt szük­séges, hogy határozzon fölöttük. Ez igen kétessé teszi a dolgot: mert vagy azért nem volt szüksé­ges a határozat, mert nem merültek föl ezen kér­dések; vagy ha fölmerültek, talán nem kérdezték meg irántok a magyar kormányt. (Derültség a szélső baloldalon.) Vagy az egyik, vagy a másik eset áll. Én egyébiránt örömmel hallom, hogy a ma­gyar kormány oda törekszik, hogy a béke minél előbb helyre állítassák, és én még csak azon reményemet fejezem ki, hogy itt a magyar kor­mány a be nem avatkozás politikáját fogja szem előtt tartani, és arra fog törekedni, hogy a béke minél előbb helyre álljon; mert mindenek fölött azt gondolom, hogy magyarország érdekében a non interventio politikája áll, és én azért csak arra kérem a kormányt, hogy a béke ne külbe­folyás, erőszak használása által álljon helyre; ha­nem az által, hogy az illető kormány és kormány­zatok között az egyetértés álljon helyre a fenforgó bajok megszüntetése által. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Adott feleletemhez egy szót sem kívánok hozzá tenni, de a t. képviselő urnák egy föltevésére tartozom reflectálni. (Halljuk!) Azon feltevésére, hogy nem volt szükség arra, hogy a magyar kormány magát elhatározza ezen kérdésben ; mert nem tartották szükségesnek — ha volt is oly eshetőség — hogy megkérdezzék. Méltóztassék a t. képviselő ur meggyőződve lenni, hogy míg ezen kormány ezen a helyen van: fogja tudni köteles­ségét annyira, hogy ne lehessen magyar-osztrák hadseregek fölött határozni a nélkül, hogy a ma­gyar kormány megkérdeztessék. (Élénk helyeslés a középen.) Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a minister­elnök ur által Simonyi Ernő képviselő urnák in­terpellátiójára adott választ tudomásul venni?

Next

/
Thumbnails
Contents