Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-58
268 58. országos Ulé- deezember IS. 1875 Magyarországon a földmivelési budgetben 50 ezer frt. adományoztatott gazdászati ezélokra, épen most kaptuk a hixt. hogy tul a Lajthán hasonló czim alatt Doblhoíf indítványára egyszerre 130 ezer forinttal emeltetett a nemzetgazdászati segély. E két körülmény közt párvonalat húzni nem akarok : de engedje meg nekem a t. ház, hogy röviden kifejezzem, hogy Magyarországon, a mely első helyen földmivelőország, a mely fájdalom, az összes mivelt államok közt e tekintetben leghátul ál!, a hol tehát e ezélra, hogy előre haladhassunk, aránylag legtöbbet kellene beállítanunk, legtöbbet kellene áldoznunk : mennyire hátra vagyunk. Ha az országok területét vesszük fel, a gazdaság szellemi emelésére államsegély adatik négyszögmértföldenkint Belgiumban .148 frt, '16 kr., Franciaországban 91 frt., a kis Würtenbergben 78 forint, Ausztriában eddig adatott 103 frt. Hogy mi a most hozzájáruló 130 ezer forinttal mennyit tesz, nem tudtam hirtelen kiszámítani. De a legkisebb összeget, csak Würtenberget véve 78 forintjával szemben Magyarországgal, a hol a közgazdaság érdekeinek emelésére 8 frt 53 kr. jut csak negyszögmórtföldenkint: bizonyára azon meggyőződésre jövünk, hogy valósággal egészen megfordított arányban kellene állani ezen összegeknek, ha a kis Würtenbergnek gazdászati előli aladottságát és Magyarországnak e tekintetben hátramaradottságát tekintj ük. Meg kell említenem még azt, hogy Magyarországon mindenesetre aránylag legtöbb ember foglalkozik mezőgazdasággal, miután a műipar és kereskedés még sokkal hátrább van, mint másutt. Mondom, személyenként véve föl a számokat, azok még sokkal kevesebb eredményt mutatnak. Egy lélekre ad Ausztria 29 krt, Praneziaország 24-et, Belgium 16-ot, Würtenberg 15-öt és Magyarország t. ház, csekély népessége mellett ad egy lélekre nem egészen x i a rósz krajezárt. Ha ezeket a számokat tekintetbe vesszük, valósággal alig tehetünk a földmivelési minister urnák szemrehányást: ha az ország földmivelését előmozdítani, emelni nem képes. Az én kérésem most csak az, hogy azon folyamodás, melyet több gazdasági egylet, mint látni fogjuk még ezenkívül is, már támogatott: méltóztassanak a t. minister urak kegyesen komoly figyelinök tárgyává tenni ós megfontolni, hogy vajon majd az ipar és kereskedelem járhat-e a földniiveléssel karöltve az országban, ha földmivelés nem lesz az országban, ós ez érdemben a legközelebbi budgetben nem fogjuk megtenni mind azt, a mit az ország föklmivelése, az ország nemzetgazdászati emelése érdekében is fölfogásom szerint jogosan követelhet. Ajánlom a folyamodást a t. ház s a t. minister urak ügyeimébe. B. Simonyi Lajos közgazdászati minister: T. ház! Nem tehetem, hogy azokra, a miket a t. képviselő iir itt elmondott, igen röviden ne reílectáljak. Én a t. képviselő úrral tökéletesen egyetértek abban, hogy azon 50,000 frt, melyet az ország a földmivelés emelésére és pedig külön rovat alatt ad: a helyzethez képest igen csekély; hanem megjegyzem azt, hogy ha ezen csekély összeg kellő óvatossággal, gondossággal ott, hol az épen szükséges, alkalmaztatik: ezen csekély összeggel is lehet némi jót tenni. De nem csak ezen 50 ezer forint adatik hazánkban a földmivelés emelésére; mert ott van a lótenyésztésre adott 400,000 frt, az is a gazdászat emelésére adatik; azután ott van a gazdászati tanintézetekre adott 130,000 frt, az is a földmivelés és a gazdászat emelésére adatik, és igy összevéve ezen összegeket: mindenesetre tekintélyes összeg az, melylyel az ország hozzájárul a földmivelés emeléséhez. Ennek következtében azt hiszem, hogy ámbár én melegen ragaszkodom ahhoz, hogy hazánk a földmivelés emelésére mindent megtegyen és a hol elkerülheti énül szükséges, segélyeztessék : még is tekintetbe kellett, hogy vegyem, hogy a haza helyzete olyan, hogy takarékoskodni kell mindenütt, a hol lehet és ennek következtében terjesztettem elő azon összeget, melyet a t. ház el is fogadott. Méltóztassanak ebben megnyugodni. {Helyeslés a középen.) Elnök: minthogy jelenleg a költségvetésnek illető tétele nincs napirenden, azt hiszem, hogy a t. ház meg fog nyugodni abban, hogy ezen kérvény ki fog adatni a belügy-, igazság- és kereskedelmi minister uraknak. (Helyeslés) Bakcsy Ferencz előadó: Ezen kérvényt pártolják: (a 4., 5., 6. sorszám, alatt) a Heves megyei és Jász kerületi gazdasági egylet, a Küküllő megyei gazdasági egylet és a torda-aranyosi gazdasági egylet, a melyek szintén az emiitett ministeriumoknak adandók ki. Elnök: Ezen kérvények is a nevezett ministeri uniókhoz utasíttatnak. Bakcsy Ferencz előadó (olvassa a 1 — 11. sorszámok alatt.) A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat tárgyában a következő városok irtak fel Székesfehérvár, Késmárk, Arad, Temesvár, Modor. Ezek, miután az illető javaslatot a közigazgatási bizottság már letárgyalta, a ház irodájában betekintés és használat végett volnának leteendők a bizottság véleménye szerint. Elnök: Ezen kérvények az irodába fognak letétetni használat és betekintés végett. Bakcsy Ferencz előadó (olvassa tovább a 12., 13., 14.. 15. vagyis végső sorszám alatti kérvényekre a bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtat'ík.) Elnök: E szerint a kórvények letárgyaltatván, a t. ház jóváhagyásával most ministerelnök urat kérem fel, hogy azon interpellátióra, melyet
