Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-58
58. országos ülés deezember 18, 1$7S. 251 A minister ur azután szemére hányja Nemes Nándor grófnak, hogy az előbbi kormányt támogatta, most pedig megtámadja. Ezzel a dologgal igen furcsán állunk most, mert ugy összezavarodtak a viszonyok, hogy bizony e tekintetben igen sok furcsaság fordul elő. Hisz á minis er ur azelőtt ostromolta, most pedig védelmezi azt a kormányt, tehát azt morelhatnák egymásnak, hogy e tekintetben quittek vagyunk s quittek is lehetnek ; hanem a^ ország maga marad, a Id kárát vallja e quittelésben. (Helyeslés a szélső baloldalon.') Azonbf.n azon állítás, hogy egy képviselő, a ki egy kormányt támogatott, mindig tartozzék azt támogatni : egyáíalában nem áll, a következetesség eddig nem megy. A képviselőnek kötelessége saját meggyőződését követni; de ha megengedem azt, hogy bizonyos fokig s határig követheti bizalmánál fogva valamely kormányt : ezen úgynevezett vak bizalomnak megvan a maga határa, melyen túllépni nem szabad, és ha Nemes Nándor gr. azon bizalmában, melynél az előbbi kormányt követte, megcsalatott, és felismerte, hogy megcsalatott, s most ellene fordul, s szemére hányja, hogy bizalmára érdemes nem volt: ez neki jogában áll. — Hisz igy bukik meg minden kormány a parlamentben. Ha a kormánynak többsége van a házban : máskép nem is bukkatik meg, csak ugy, hogy azok. a kik követik, s támogatják, felismervén, hogy oly irányban kezd haladni, melyben tovább nem követhetik: elhagyják. így fognak megbukni önök is. Önöknél is felfogja ismerni a párt egy része, mely támogatja, hogy nem azon irányban haladnak, melyben ők hitték, hogy haladni fognak, s elfogja önöket hagyni Hanem t. ház ez tanúság és intés azon képviselő uraknak, kik nem saját meggyőződésükből, hanem úgynevezett bizalomból követik a kormányt, a mint ezt tették Ohorin Ferencz s Wahimann Mór képviselő urak, kik kijelentették, hogy ők bizony nem helyeslik, nem tartják előnyösnek e szerződést, de a kormány iránti bizalomnál fogva elfogadják. íme uraim, ez várakozik önökre, hogy ha majd megfordul a koczka és kitűnik ez elfogadandó szerződés rósz volta; akkor aztán önöknek fogják szemükre hányni, hogy miért támogatták hát e kormányt, midőn saját meggyőződésük az ellenkezőket sugalta. Uraim 1 pedig ezen képviselő urakat, kik most belátják a szerződésnek káros, vagy legalább nem előnyös voltát, hogy némileg mérsékeltebben fejezzék ki magukat és mégis támogatják a kormányt : ezeket sokkal súlyosabb felelősség fogja érni, mint azokat, kik az előbbi kormányt támogatták; mert méltóztassék megengedni, ezen szerződés az előbbi kormány alatt kezdeményeztetek, ez nem az önök müve volt, hanem az előbbi kormányé ép azért, mert, felismerte annak káros voltát húzta, halasztotta a dolgot és nem akarta azt beterjeszteni, és önök uraim most eljönnek a ház elé és sürgetik annak rögtöni elfogadását; odaállítják, hogy nagy kár háromlanék Magyarországra, ha e szerződés most rögtön el nem fogadtatnék, és praejudicálnak vele a legfontosabb kérdéseknek, a melyek pedig azóta merültek fel; mert azon kérdés, hogy Magyarország kormánya felmondotta az osztrák kormánynak a vám- és kereskedelmi szerződést a törvény értemében, ezen tény azóta merült fel s alapos ok lenne arra, hogy ezen újonnan felmerült körülmény következtében már most e szerződésnek további sürgetése felfüggesztessék legalább addig, mig Magyarország és Ausztria között a vám-szerződés kérdése meg lesz oldva. Önök uraim, nemcsak hogy tovább mennek, mint ment az előbbi kormány; hanem engedjék meg önök, még tovább mennek, mint mentek azon provisorius osztrák kormányok, melyek Magyarországot önkényileg kormányozták. Ezen kormányok nem tartottak Magyarországtól, hisz az le volt fegyverezve, egészen hatalmukban állott; hanem a mivelt külföld, a civilizált világ közvéleménye előtt nem merték Magyarország kereskedelmét zsákmánynak oda dobni: hanem azt mondták, ha Oláhország gabonát hoz be, akkor 35 krnyi vámot fizessen, pedig ők részesültek volna előnyben, ha ezen gabona vámmentesen jött volna be Magyarországba. De ők se merték a civilizált világ láttára Magyarországgal szemben ezen nagy igazságtalanságot elkövetni. S önök uraim, öüök merik ezt elkövetni? Azt mondja a minister ur, hogy nem Bécs kívánságára teszik ; no én nem tudom, kinek a kívánságára, hanem azt tudom, hogy Magyarország ezt nem kívánja (Ellenmondás a középe;}.) Hanem ha önök magukra vállalják a felelősséget: ám legyen; de vessen számot minden képviselő is, aki magára vállalja a felelősséget is azért, hogy Magyarországra rá szavazza ezen vám- és kereskedelmi szerződést, a melyet az absolut uralommal bírt osztrák kormány sem mert ráoctroyálni az országra. A vasúti összeköttetések által önök megkönynyittettók és súlyosították ezen vámmentességnek hatását Magyarországra nézve, megkönynyitették az oláh gabonakereskedést és súlyosították hatását Magyarországra nézve. A múlt esztendőben — ezt nem önök kormánya tette, hanem az előbbi kormány. Az előbbi kormány behozta az összekötő vasutat, épen azon vasutat, épen azon összeköttetést, mely egyedül lehet káros, mert azon körülmény, hogy ezen vasút 200 mértföldnyire viheti az oláh gabonát: teszi lehetségessé azt, hogy oly áron vigye, a mely ár azután a concurrentiára képessé teszi a külföldi piaezon a magyar gabona ellenében. Akkor, mikor ezen hátrány felismertetett, mikor a kormány nem volt képes kieszközölni azt, hogy azon vasuttársulat, mely ez engedélyt kapta, nem fog több kedvezményben része32*
