Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-57

234 Í7. országos ülés deczember 17. 1876. reskedésre, aztán minő befolyást gyakorol azon kereskedelemre, melyet a Lajthán túli tartományok­kal folytatunk ós végre minő befolyást gyakorol a belkereskedelemre, tudniillik a hazai fogyasztásra? Á kereskedelemre nézve a gabna-vámmen­tességet határozottan előnyösnek, ozélszerünek és azt merném állítani: okvetetlen szükségesnek tar­tom. Tudja a t. ház, hiszen gyakran felhozatott és az utolsó években én is felemlítettem néhányszor, hogy Budapest főváros kereskedelme nagy mérv­ben hanyatlott, vagy bizonyos tekintetben nem gyarapodott főleg azért: mert vasúti politikánk helytelen ; mert decentralisatiót hoztunk be az or­szágba. Olyan országba, hol a kereskedőknek a vidéken oly kevés tőke áll rendelkezésükre, hol oly kevés az intelligentia, a kereskedői testületben a vidéken, hol oly kevés a képesség bizonyos tekintetben és kevés a hajlam a kereskedelem iránt: ily országban mondom, az ez iránybani de­centralisatió haszonnal keresztül nem vihető; ily országban csakis a kereskedelemnek bizonyos te­kintetben centralisatiója idézheti elő azt, hogy az ország a világ kereskedelem emporiumává váljék. Azt, a mit elvesztettünk az országban a felemii­tettem körülmények következtében, hogy tudniillik terményeink és gibnánk nagy része nem irányul már Budapest felé: megjavíthatjuk, azon még né­mileg segíthetünk az által, ha alkalmat nyújtunk arra, hogy a külföldi kereskedelem, tudniillik mindaz — a mennyire lehetséges — a mi a ke­leti tartományokból nyugat felé megy, itt találja helyét, itt központosuljon, Ha már nem bírjuk megmenteni az országos kereskedelmet a főváros számára : mentsük még a külföldi kereskedelmet a főváros ós közvetve az ország számára. {Élénk helyeslés) Igen téves felfogás uralkodik e tekintetben a t ház különböző tagjainál, a kik azt gondolják, hogy okvetetlenül szükséges, hogy a rumániai búza Magyarországon keresztül menjen, ha kül­földre akar jutni. Épen t. barátom, Nemes Nán­dor gr. említette föl tegnapi beszédében, hogy ak­kor kerülőt kell a gabonának tenni és hogy min­den kerülő költséggel jár és ez által drágittatik a gabna ára, tehát már az is nagy előny ránk nézve — ugy mond — ha kerülőn vitetik az oláh gabna a külföldre. Ez téves felfogás : mert Bu­mániának egyáltalában semminemű szüksége nincs már arra, hogy az úgynevezett transitó kereske­dést Magyarországon keresztül folytassa. (Igaz! Ugy van!) El akarok tekinteni attól, hogy a ki­kötőkből ezelőtt is mindig Marseillébe ós Lon­donba mentek az oláh küldemények és hogy az egész angol piaczot ily módon mindig uralták: mert hisz ez az ut azelőtt is létezett; de az osz­trák-olasz vasúti hálózatnak kiegészítése, mely csak az utolsó években következett be, ennek is egészen más irányt adott mely reánk nézve ve­szélyes. A délnémetországi, és svajezi píaczok már most az olasz és oláh búzát bírják, a nélkül hogy Magyarország közvetétésére lennének uta­sítva, {Igazi Ugy van!) Velenczébe küldetnek a hajók Galaczból ós Velenczóből a Brenner vasú­ton át Münchenbe szállítják a gabonát ós onnan Dél­németországba és Svajezba. Ez már oly rendes, oly berendezett forgalom, mely eddig elé is elvette tő­lünk Délnémetország nagyrészét s Svajczot, elvette pedig főleg azért: mert az északi olasz vasutak, és a Brenner vasút roppant olcsó tariffát állapí­tottak meg e forgalom számára és csak az utolsó időben sikerült nekünk e kereskedelmet vissza­nyernünk az által, hogy a dunagőzhajózási társa­ság áldozatot hozott, hogy ezen forgalmat a maga számára megnyerje. És még veszélyesebbé válik e helyzet reánk nézve azon perczben. a mikor a szentgothárdi vasút készen lesz: mert akkor nem lesz szükség az oláhországi gabonának Velenczébe mennie és az alkalmatlan Brenner pályán átmen­nie, hanem megy Genuába és onnan e vasúton át megy Svajezba. Elbizakodottság tehát részünkről, ha azt hisz­szük, hogy mi e transito-forgalmat elérhetjük a nélkül, hogy bizonyos kedvezményeket adjunk és én épen e kedvezmények egyrészét látom az előt­tünk levő kereskedelmi szerződésben ; mert azon perczben a mikor a gabona vámmentessége az oláh búzának megnyitja Pesten azon lehetőséget, hogy nemcsak Svajez s Németország felé irányul­jon, hanem ha ide jön : eladhatja az itteni mal­moknak, s a lajthántuli fogyasztóknak is azon perczben, kivált ha az illető forgalmi társulatok előzékenységet tanúsítanak és mi jó kereskedelmi politikát követünk, s igazságszolgáltatásunkat ja­vítjuk; a valószínűség, a mellett szól, hogy az oláhok inkább szállítják gabonáikat ide, a hol háromféle vevőt is találnak, mint szállítják Ve­lenczébe, a hol csak két vevőre; vagy Genuá­ba, a hol - csak egyre vannak utalva. Inkább fogják ideszállitani, hol több-Jkilátás van arra, hogy eladhatják : mert minden kereskedő arra törekszik, a mennyire lehetséges, hogy több vevőre akadjon; inert a hol több a vevő, ott nagyobb is a verseny, ott nagyobb árakra és kedvezőbb con­juncturákra számíthatni. (Helyeslés.) Ha ezt sikerül elérnünk: akkor tényleg Budapest lesz emporiuma az oláh gabnának és az itteni kereskedelem nagy mérvben fog emelkedni. Azt hiszem világosan ki­fejtettem abbeli nézetemet, hogy ebből a transitó kereskedésre nagy előny fog hárulni. (Tetszés.) De nem itt van tulajdonkópen a bökkenő, ha­nem felhozatik itt az, hogy ha mi a vám meg­szüntetése által a lajthán tubáknak olcsóbb gabonát adunk: kell, hogy ennek fejében kedvezményeket nyerjünk, mert mig eddig 35 krral drágábban fizették a gabonát, a mennyiben az oláhok csak

Next

/
Thumbnails
Contents