Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-57
57, országos ülés deczember 17. 1875. 225 akár Áustriának külön. Hisz az ily kereskedelmi szerződés nemcsak a vámtételekre vonatkozik, hanem magában foglalja, mint a törvényjavaslat is mutatja, a kölcsönös közlekedési és közforgalmi könnyítések és kedvezmények egész sorát. Az én meggyőződésem az, hogy a vámközösség mellett a védvámos Ausztriával érdekeinknek megfelelő vámpolitikát követnünk lehetetlen, s azért óhajtom az önálló vámterületet, pedig hozzáteszem nem első sorban iparvédelmi szempontból, mert bármennyire közgazdasági életkérdésnek tekintsem is reánk nézve azt, hogy iparunkat a legszélesebb alapokon vas erélylyel és következetességgel fejlesszük: jelenleg még az iparfejlesztés speciális érdekeinek fölébe helyezem nyerstermelósünk ós fogyasztásunk érdekeit. Habár, mint mondom, az önálló vámterület híveinek táborához tartozom is — az utóbbi vámügyi fejlemények folytán : -— mégis nem látom be, ós az eddigi érvelések nem voltak képesek nézetemben megingatni, hogy Eumáuiával szemben e vámközösségbő] miért kelljen reánk nézve okvetlenül hátrányoknak háramlani Saját határvámjaink tekintetében rendelkezési szabadságunk fenn van tartva, saját vámtarifánk ezen egyezmény által, a gabona ós bor kivételével, jóformán érintve sincsen, ós bármikép legyen az, akár az egységes vámterület, akár önálló vámterületünk alapján annak idején megállapítva : a megkötött szerződés ezen leendő közös vagy külön vámtarifánkra befolyással nincsen. A kérdés egyáltalában nem ugy fekszik előttünk, hogy most kössünk-e Eumániával kereskedelmi szerződést, vagy majd később, ha Ausztriával a viszonyunk végleg rendezve lesz ? hanem a kérdés világosan az : kössünk-e egyáltalában Eumániával kereskedelmi szerződést, vagy sem. — Ugyan méltóztassanak Nemes Nándor és Mocsáry t. képviselő urak nekem megmondani: képzelnek-e ők más ellen-kedvezményt, melyért bármikor is hajlandó lesz Eumánia velünk ily szerződési viszonyokba lépni, minta gabonavám megszüntetését? Mit nyújtunk és mit nyújthatunk mi mást aequivalens gyanánt a nyert igen sokféle előnyökért ? Mocsáry t. képviselő társam, kivel különben az önálló vámterület tekintetében, — ha nem is talán az indokokra nézve — egyetértek, elhiheti nekem, hogy közgazdászati politikánk tekintetében semmiféle „kötött marcheroute-ot" Ausztriával szemben el nem fogadnék, és hogy Magyarország hátrányára semmiféle előnyöket Ausztriának megadni hajlandó nem vagyok. De hogy egy szerződóst közösen Ansztriával azért ne kössünk meg, mert ez Magyarországra és Ausztriára nézve egyaránt előnyös; sőt, hogy ne kívánjak politikai szövetségeseinknek mennél nagyobb előnyöket bizEÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. III. KÖTET. tositani akkor, ha ez saját érdekeink megóvása amellett történhetik : — e tekintetben sem most, sem máskor, sem ilyen sem más természetű kérdésekben az ő nézetét avagy politikai ellenszenvét pártolni nem fogom. T. ház ! Elmondtam röviden a főbb okokat, melyeknél fogva kereskedelmi szerződés végleges megkötését az Ausztriával folyamatban levő vámügyi alkudozásainktól függővé tenni nem kívánom. Legyen szabad már most szavazatom indokolására azon főbb concessiókra és ellenconcessiókra áttérnem, melyeknek mérlegbevetésével az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban, elfogadom. Elismerem azt, hogy ily természetű egyezményeknél egy-egy kedvezményi pont, sőt egyegy tarifa-tétel irányadó lehet azon kereskedelmi politikai álláspont szerint, melyet elfoglalunk, s azért jogosultnak látom azon felfogást, mely a gabonavám megszüntetését veszi, a bírálat kiindulási pontjául. De ha lehet is és kell is a conventió egyik vagy másik pontjára kiválóságot fektetnünk: nem lehet az egész fölött a megállapodások mind megannyi részleteinek gondos mérlegelése és egymással szembeállítása nélkül helyes ítéletre jutni. A legbiztosabb kalauz itt az irón, a „Soll" és „Habén" rideg tana. Sem Ausztria kék, sem Pannónia fekete szemeiért, sem Eumánia még szebb fekete szemeiért nincs itt megadva vagy megtagadva semmi. A nemzetközi kereskedelem katechismusa a „do ut des; u a „Soll" oldalon ennyi kedvezményt adunk, a „Habén" lapon ennyi kedvezményt nyerünk, mindkettőnek pontosan kiszámított mérlege mutatja ki: jól kötöttünk-e vagy sem. Sehol kevesebb kamat nem lehet a „hazafiság a nemzetiségnek" mint efféle dolgokban. Sehol a különleges érdekeknek, akár helyi akár osztály érdekeknek előtórbenyomulása az öszszességnek nagyobb kárára nem lehet, mint itt. így fogván fel a kérdést, nem tartom az egyezmény ellen felhozott kifogásokat olyanoknak, melyek az általa nyerendő előnyöket összességükben csak távolról ellensúlyoznák, olyannyira, hogy azt külkereskedelmi érdekeinkre nézve nagy horderejű vívmánynak el ne ismerjen. Ha e jelszóban; „tengerre magyar!" a legkedvesebb nemzeti aspirátióink nyertek kifejezést, azon évtizedek óta hangoztatott és közgazdasági fejlődésünk postulatumaként elismert eszme, hogy nekünk kelet felé kultur missiónk van, hogy a kelet piaezait a mi iparunknak és kereskedelmünknek kell és lehet meghódítani: a fennforgó viszonyoknak és lehető faetoroknak a leggyakorlatibb, minden illusióktol ment számbavételén alapszik. A ki már most tudjn, mily valóságos ázsiai viszonyok léteinek a mai napig Eumániával való forgalmunk tekintetében : az a jelen for-