Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-47
47. országos illés deezeinber 7. 875. 17 fogtam fel: a jövedelem az adók alapján számittaiatik ki .akkor, midőn e jövedelmet épen azon czélból nyomozzák, hogy az adót megállapíthassák. Történik az aként, hogy az adó bizonyos •számokkal soroztatván, hol több, hol kevesebb jövedelem aliapittatik- meg, eképen az eddigi adótörvények által előirt (örvényes módon kinyomozott jövedelemnél, az adó nagyságának megállapítása együtt; vagy külön a törvényhozás által • történhetik meg helyesen aként, hogy egyik adónemnél több, másiknál kevesebb aliapittatik meg, ha ennek szüksége és czélszerüsége bebizonyittatik. He azt hiszem, hogy a jövedelem megállapításánál ugyanazon adónemeknél adóztatás czéljából a törvényhozás helyesen kétféle módot, kétféle utat nem követhet, nem követhet pedig azért: mert a jövedelem megállapítása magában véve nem adókivetés ; hanem egy tény megállapítása, mely alapul fog szolgálni az adó kivetésénél. Én nem tekinthetem azt egészen helyesnek, hogy egyszer igy, máskor ugy aliapittatik meg egy tény ugyanazon adónemnél. Inkább elfogadom, hogy egyik-másik adónemre magasabb vagy alacsonyabb adó rovassák; de, hogy ugyanazon egy birtokosnak vagy üzlettulajdonosnak jövedelme ma, midőn ezen adót róvjuk rá 100, — holnap, midőn egy más adót rovunk rá, 200 írt legyen: azt én sem helyesnek, sem a törvényhozás méltóságával megegyeztethetőnek nem tartom : ez történik azért, mint mondatik a javaslat indokolásában, hogy a különböző adók közti aránytalanság, ha meg nem szűnik, legalább mérsékeltessék. Én azonban ennek a keresztülvitelét nem látom és kimutatását sem látom annak, hogy miként mérsékeltetik ez. E tekintetben én a pénzügyi bizottság tárgyalásain is megjelentem : másrészről bátor voltam privative a t. pénzügyminister úrtól is felvilágosítást kérni: de megvallom, hogy megnyugtatva most sem vagyok. Az adók között kétféle aránytalanság lehet: az egyik, a mely az adókulcsban van, t. i. hogy az egyik adónem nagyobb, a, másik kisebb kulcs szerint van kivetve. Ennek orvoslása a törvényhozás által ugy történhetik, hogy az adókulcs ugy az egyik, mint a másik adónemre nézve így, a mint jónak látszik, vagy indokolva van, módosittas sék. Ez nyilt orvoslata azon aránytalanságnak, mely a kulcsban fenforog. A másik aránytalanság az, mely az adók kivetésénél fenforoghat, — az adóalapul felvett jövedelem kiszámításánál, illetőleg az adótörvények által előirt kinyoinozásánál, ennek tökéletlenségénél fogva jöhet léire. Ezt az aránytalanságot az ilyen sokszorozás az én meggyőződésem szerint, még kevésbé orvosolja ; mert a mi aránytalanság: azt, ha mindjárt 5-ször 6-szor sokszorozzuk is, mégis ugy hiszem, hogy nem fog csökkeni, hanem szaKÉPV. H. .NAPLÓ 1875—78. Ili EÖTET. | porodul Van meg több elv is ezen adója vas!alb an > melyeknek bővebb megvitatása volna szükséges, és mely a S, vagy 1(1 millió adóemelés eszméjéb en még távolról sem foglaltatik benn. Ilyen mindjárt az, hogy a jövedelemből levonatik az előző évben befizetett adó. Ez talán egy részt kedvezőbbé akarja tenni a javaslatot: mert könnyíteni látszik az az adózok terhét; de az ellen nem is lenne kifogásom, mert ez ha nem is könnyíti a terhet, de nem is nehezíti, minthogy az adót nem vonva le nagyobb jövedelem után, kisebb százalékot kellene kivetnünk, — az adót levonva: kisebb jövedelem után a javaslatban foglalt százalékot kell kivetnünk, hogy a 8—10 millió bejöjjön. Azonban ezen levonás által ki van egy másik elv mondva, nevezetesen az eddig adómentességben részesített adójavaknak nagyobb megadóztatása, mint a többi adó alá vont javaknak megadóztatása. Ezt azonban helyesnek nem tartom. Helyesnek tartom azonban azt, hogy azon adómentességeket, melyek eddig talán igen is bőségesen osztogattalak, egyik vagy másik adónemnél megszüntessük a jövőre. De hogy a szerzett jogokat kevesbítsük, megcsorbitsuk: nem tartom helyesnek. ez pedig világos. Mert a kik az eddigi adómentesség alapján bizonyos javakat szereztek, és az adómentességben tényleg részesülnek, ha most ezen uj javaslatok alapján a többi adózókra rovottnál nagyobb uj adót rovunk rájuk: az eddigi adómentességük mindenesetre esonkittatni fog s ha nagyobb lehet adójuk más adózókénál, mint a hogy javasoltatik: lehet, hogy később ismét nagyobb lesz, és ez igy mehet végtelenig s az adómentességük egészen megszünhetik. Az ingatlan birtokokra bekeblezett adósságok kamatainak a kiszámítandó jövedelemből leendő levonása szintén kiinondatik ezen javaslatban, a mit én helyeselni szintén nem tudok; nem pedig azért, mert én azt hiszem, hogy azon adó magában véve sem nem jobb, sem . nem rosszabb az előbbieknél, ép oly adó mint az egyenes adó volt eddig : s ezen elvet, a mely itt kiinondatik, hogy az adósság kamatai odavonassanak, csak akkor fogadnám el e javaslatban is, ha czélirányosuak, szükségesnek látnám, hogy ez keresztülvitessék az egyenes adók eddigi összeségénól. Ezt azonban megvallom, czélszerünek nem tekinthetem s azt hiszem, az állani pénzügyi rendezésének tekintetéből sem volna, előnyös, mert az ingatlanok adója, tudjuk, sokkal magasabb, mint a tőke utáni adó és az állam, ha kinyomozná is azt a jövedelmet, a mely az ingatlanokra van bekebelezve adóssági kamatok czimén: ezen jövedelem után nem kapná meg azt az adómennyiséget, melyet közvetlenül az ingatlanokra kivetett adó czimén szed be. Kiinondatik még a törvényjavaslatban az átalános jövedelmi pótadónak a törvényhatósági és. 3
