Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-47

Jg 47. országos ülés deezember 7. 187S. embereket, — a kinél mit találtak —egy kis malaczót, kecskét s több apróságot, mert nagyobbat már nem találtak ; de az adóvégrehajtók diurnumára is kevés volt és' az illetők a kik exequáltattak, nagyon természetes dolog, nem hogy adójukból tudtak volna törleszteni, hanem az adórestantiához jött még ujabb restantia, s habár a kormány részéről hallottam azt mondani, hogy könnyebb lesz ezentúl az adót most már megfizetni s behajtani; mert egy uj adó behajtási reformot hoznak be. t. i. át fogják adni az adóbehajtást a municipiumnak, hogy azok hajtsák be. Már bocsánatot kérek, én ezen reformtól nem várok s nem is lehet várni semmi eredményt. S én azt hiszem, hogyha azon adóvégrehajtók drákói szigorukkal nem voltak képesek behajtani a temérdek adórestantiákat; még kevésbé lesznek ezt tenni a muníeipiumok, a kik bizonyára humanosabbak és hazafiasabbak lesznek; s nem fogja biz ezen adórestantiát senki behajthatni: ha mindjárt a pénzügyministeriumtól küldetnék is egy commissió, ezek sem lesznek képesek behajtani, azért: mert már nincs honnét s nincs mit exequálni. S nagyon is igaz az a régi példabeszéd: a hol nincs ott ne keress. Már most csak még egyet akarok Marsovszky képviselő urnák mondani. 0 beszédét egy komoly kérdéssel kezdi; azt mondta ugyanis, hogy hiszen most már arról szó sem lehet, hogy elfogadtatik-e ezen uj adóra, vonatkozó törvényjavaslat; mert hiszen az elfogadtatott akkor, a midőn a költségvetés megszavaztatott s most már csak arról lehet szó : ha vajon ezen uj adó könnyű vagy nehéz szívvel szavaztatik-e meg. Már e tekintetben ón is igazat adok neki, hogy csakugyan meg fog szavaztatni; de nem azon argumentum folytán, a melyet ő mondott; hanem más okból, t. i. megszavaztatik nem azért, mert a költségvetés megszavaztatott ; hanem azért, mert a szabadelvű kormánypárt clubbjában azt határozták s igy nincs kétség, hogy csakugyan meg fog szavaztatni. Azt mondta továbbá, hogy csak arról lehet itt szó, könnyű vagy nehéz szívvel lehet ezt megszavazni. En ugy hiszem, hogy sokkal helyesebb lett volna, ha igy tette volna íel a kérdést: vajon könynyü vagy átalában üres zsebbel szavaztatik-e meg. Nem fogadom el a kérdéses- uj adónemre vonatkozó törvényjavaslatot. Halász Bálint: T. ház! Ha méltóztatik megengedni, hogy ezen fontos dologhoz röviden én is hozzá szóljak, {Halljuk!) röviden fogom azt tenni. (Halljuk!) Különösen azon indokból, mert alázatos észrevételeimnek gyámolitását, — ha ugyan megérdemli, — nem annyira előadásom erejétől, mint a t. ház bölcsességétől várom. Nem kívánok hosszas vitába

; bocsátkozni azokkal, akik 8—9 millió, vagy nemtudom mennyire rugó adóemelés eszméjét el nem fogadják. Nem kívánok vitatkozni egyrészt azért ; mert ha jól fogtam fel a t. ház legnagyobb részének megállapodását: e kérdés már eldöntöttnek tekintendő, mert a mint én, ugy a ház többsége is a t. pónzügyminister ur által előterjesztett indokoknál fogva ezen adóemelést igenis szükségesnek és elkerülhetlennek tekinti. De nem kívánok velők vitatkozni ezen kívül, azon indokoknál fogva sem; mert a főindok, a mit ugyan igazolni nem tudnak: az, hogy az add elviselhetlen; én pedig ellenkezőleg azon véleményben vagyok, hogy bár magas az adó, de nem elviselhetlen soha: ha az jól ós helyesen használtatik fel; mig ellenkezőleg azt hiszem, hogy elviselhetlen a helyzet, a mely az állani administratio körében-előállna : hogy ha az elkerülhetlen szükséges költségek elő nem teremtetnek. Azon eszméből indulok ki én is, amiből Marsovszky t. képviselő ur kiindul; de azért megvallom, nem jövök arra a következtetésre, a mire ő, hogy most a felett gondolkozzam: vajon szomorú, vagy könnyű szívvel szavazzuk-e meg ezen adót: hanem igenis a felett gondolkodom, hogy vajon ezen törvényjavaslat nyilt, helyes kifejezése-e azon eszmének? nem foglal-e magában ezen törvényjavaslat ezen eszmétől eltérő más talán magánál ezen adóemelés elvénél fontosabb elveket"? Es megvallom, midőn ezt fontolóra veszem, igen sok aggályaim vannak; bátor leszek azokat csak átalánosságban és igen röviden jelezni. Az első az, hogy mint méltóztatnak látni e javaslatból, abban ujabb adómentesség adatik, tul azon adómentességen, melyet, az eddigi törvényeink megállapítanak. Ezen adómentesség adatik akkor : midőn épen adóemelésre van szükségünk és midőn ezen adóemelés elkerülhetlen szükséges voltánál fogva, másrészt nemcsak az eddigi megadóztatott alapok vétetnek megadóztatás alá. — eddig adómentes alapok is megadóztatnak; — mit én ugyan szintén helyeslek ; de nem helyeslem azt, hogy akkor más alapok adómentességben részesittessenek. Nem értem azon mentességet, mely a munkás osztálynak adatik : nem értem az eddigi adómentességi törvények alapján ! szerzett jogokat : sőt ki kell emelnem, hogy nem értem még a személyes kereseti adó IV. osztályába tartozó jövedelem ágaknál adott mentességet sem, mert annak ezen módon, ezen értelemben megadását nem helyeselhetem. De még ezentúl is tetemes adómentesség adatik e javaslat által, mi mindenesetre csupán a többi adózóknak kárával történhetik ; mert azon néhány 100 ezer frt, mely elengedtetik: vagy az állam czéljaira felhasználtathatnék, vagy mindjárt kevesebb mértékben állapittathatnék meg a kivetendő százalék. Másik észrevételem a jövedelem kiszámítási módjára vonatkozik. Ezen adótörvény szerint, ha jól