Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-56

56. országos ülés tieczember 16. 1875. 2 IP. Hogy ipar van az országban, azt tudjuk és, hogy milyennek találtam ezt — azt megmondom én Nálunk olyan ipar van, hogy ezt a gyakorlati államgazda egy óhajnak tekinti ; de nem egy meglevő valóságnak, legkevésbé pedig tekinti oly tényezőnek, a melynek nyerstermelőink érdekeit feláldozni szabad lenne. Az ipart fejleszteni kell, ez nekem is meggyőződésem ; de ezt a jelen anyagi viszonyok között a nyerstermelők rovására tenni nem szabad. Egyszóval az ipar virágját nem lehet a nyerstermelő sírjára plántálni ; mert hazánkban vagy egymás mellett fognak élni, vagy együtt sülyedni. (Eiéi k helyeslés a szélső padoko?r.) Ha önök az ipar érdekében valamit tenni akarnak: ugy szállítsák le a túlságos kiadásokat, szűnjenek meg minden kölcsön-tőkét lefoglalni, szűnjenek meg adósságot adósságra csinálni. Teremtsenek az iparnak 5°;

0-os pénzt, (Élénk helyeslés n szélső padokon) és egy gyakorlati védrendszerrel biztosítsák a magyar iparnak azon tömérdek milliókat, a melyek ezt most csak nagyon csekély mérvben támogatják; főleg pedig ne törekedjenek velünk elhitetni, hogy hazánkban az ipar nyersiei melóink kárán bir fejlődni Adjanak anyagi jólétet a nyerstermelőnek, olcsó pénzt az iparosnak, és szüntessék meg a luxus-adókat: mert tessék elhinni, nincs ember a ki elhiszi, hogy az ipar kedvééld tartsák fenn a luxus-adót. (Helyeslés a szélső padokon.) Legyünk tehát tekintettel az ország anyagi helyzetére és ne szentesítsük az általunk oly gyakran elitélt politikát, az elméletnek kísérleti politikáját. Tessék elhinni, a nyerstermelőnek helyzete ugy sem irigylendő, élete és vagyona naponta ki van téve jogtalan támadásoknak, azért neki az adót fizetni kell, ÍJ a volt, ha nem volt jövedelme. A háztulajdonos, ha nincsen lakója; a gyáros ha üzlete szünetel: — az nem flzet; de a nyerstermelő a föld után, az flzet akár van bérlője akár nincs, akár van termése, akár nincs. (Helyeslés o szélső padokon.) Egyátalában t. ház, az eddig folytatott gyakorlati nemzetgazdaság a uyerstermelőnek vajmi kevés közvetlen /előnyöket nyújtott ; ellenben az elmélet megfosztotta úgyszólván a koldust botjától, mert az elmélet .megszüntette az uzsora elleni törvényt: még mielőtt a gyakorlat állított volna kellő számú jó és olcsó pénzintézeteket. — Nevezze ezt bárki is culturpolitikának: én tagadom, hogy ez nemzetemnek Magyarország viszonyainak megfelelő helyes politika. (Élénk helyeslés a szélső padokoji.) T. ház! Iparunknak elég tere nyilik a működés és fejlődésre, ha az ország szükségleteit fedezni akarja, ha az eddig kötött kereskedelmi szerződések előnyeit felhasználni kívánja; továbbá kimutattam, hogy nagyobb tevékenységet már csak azért sem fejthet ki : mert az intelligentia legnasrvobb része más irányban van elfoglalta; továbbá: mert nincsen elég munkaképes kézi erő ; és a mi a fő és legnagyobb hiba: az állani hitele lefoglal minden kölcsöntőkét és ezért a pénz rémítő drága. Mindezeken segíteni az államférfiúi bölcsességnek feladata és tessék elhinni, a többi majd megjő magától; de a gabna vámmentességet csak ugy improvisálva kimondani minden elő- és átmeneti intézkedések nélkül: ez nézetem szerint egy téves elméleti kísérlet lenne, ezt tehetné egy speciális magyarellenes absolut hatalom; de nem tehetjük mi, az ország honatyái. (Elénk helyeslés a szélső padokon.) Nekünk kötelességünk tudni, hogy ezen inttézkedés a magyar elemet leginkább sújtaná, tehát ez egy magyar elem-ellenes egy intézkedés. Nekünk kötelességünk tudni, hogy ezen intézkedés ezer meg ezer földbirtokos és bérlőt anyagilag tönkre tesz. Nekünk végre tudni kötelességünk, hogy a majdnem 15 milliónyi vasúti kamatgarantiát a t. ház nagy részben azért szavazta meg. hogy az európai piaczokon lehetőleg nyers terményeinkkel elsőknek megjelenhessünk és most ily nagy áldozatok után biztosítva, hogy ne ugy, mint régentén, a midőn forgalmi eszközök hiánya miatt saját zsírunkban megfúlni kénytelenek valánk — mondom, — most, midőn ezer meg ezer mezei gazda, birtokvásárló és a földbérlők rendkívül nagy száma mindezen tényekre fektetett számítás folytán fizetnek nagyobb árakat és az államnak magasabb adókat, most midőn az előfeltételek úgyszólván a mezei gazdák zsírján számtalan milliók árán el vannak érve; most önök nem engedhetik, hogy ezen előny egy, meglehet jóhiszemű, de téves politikának áldozatul oda dobassék ; önök nem engedhetik, hogy nyerstermelőink és ezzel együtt iparosaink érdekei szövetségeseinknek feláldoztassanak. [Helyeslés a szélső padokon.) Uraim / Ismétlem, Magyarország nagy terjedelmű szántóföldjei és csekély kézi ereje miatt kénytelen ma még nyers terményeinek értékével fedezni saját mindennapi szükségleteit és a napról-napra növekvő államadókat. Ne tegyük ki tehát népünket ujabb meglepetéseknek, ne engedjük magunkat jelszavak által a gyakorlati térről az elméletek kísérleti terére szorítani; oldjuk meg elébb anyagi érdekeinkkel oly szoros összefüggésben levő, különösen pedig a bank, a fogyasztási adó és a várnszövetség szerződés kérdéseit és ha mindezeket előnyösen megoldottuk: akkor azután lépjünk választóink elé és mondjuk meg nyiltan, hogy hazánk jövője még egyszer áldozatot kíván a jelentől és meg vagyok győződve, hogy őszbeborult családapáink, földmivelő polgártársaink ós azon számtalan sok földbérlő önöket áldva, hogy ennyi időt engedtek és hogy az átmeneti intéz-