Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-56

214 &*> országos Ülés deczember 16. 1875. kedéseket megtették: hazaszeretetüktől vezéreltetve lelkesülten meghozzák az elméletnek azon áldozatot, a mit a gyakorlatnak, de különösen nekünk ma megtagadni polgári kötelességünk. És most még az elmondottakat összesítve elmondom, hogy meggyőződésem, miszerint a nyújtott előnyök nincsenek arányban a hozandó áldozatokkal, én a tárgyalás alatt levő egyezményt el nem fogadom. (Elénk helyeslés a szélső padokon.) Pogány Károly: T. ház! Mindazon kereskedelmi szerződések, illetőleg egyezmények közt, melyek a magyar parlament által 1867. óta tárgyalás alá vétettek, nem ismerek fontosaimat annál, mely minden érdeket annyira illetne, mint épen ezen szerződós, a mely a szőnyegen forgó tárgyalások után Rumániával lesz kötendő. Ezen nézetemet t. ház helyeslik ugy azok, kik a szerződós ellen vannak, mint azok, a kik mellette vannak, — indokaikban ugyanezen tényeket constatálva. Én t. ház a magam részéről azok közé tartozom, kik ezen szerződést elfogadják; a ház kegyes engedelmével bátor leszek indokaimat elmondani e tekintetben ; de bátor leszek egyúttal figyelmeztetni a t. kormányt oly bajokra, melyeknek orvoslását ép a szerződésből kifolyólag sürgősen, némelyeket nagyon is sürgősen megtenni szükségesnek találok. T. ház/ Mielőtt magára a szerződésre és a szerződésből folyó kérdésekre áttérnék, kénytelen vagyok előttem szólott t. Chorin Ferencz képviselőtársamnak egy megjegyzést tenni. Nem arra kivánok megjegyzést tenni, a mit ő voltaképen kért a kormánytól és a mire ő a feleletet igen szépen, helyesen ós általános elismerés közt megkapta ; hanem csak eszébe akarok hozni egy körühnényt, a melyet sok tekintetben hasonlónak látok azzal, a mit ő itt felhozott. Figyelmeztetem őt egy XVI. századbeli magyarországi törvényre, a melyben az van: „Lutherani comburantur." Nézzünk körül az országban és látjuk az eredményt. Én azt hiszem, hogy a mint itt, ugy ott is azon eredményt fogjuk látni, ily törvényeknél, melyek nem egyeznek meg a természettörvényekkel. Most t. ház, áttérve magára a szerződésre, én ugy tapasztalom, hogy ezen szerződést az eddig beszélt képviselő uraknak egy része általában nem fogadja el : mert károsnak tartja azt gazdászati, de sőt ipari szempontokból is; a második rész nem fogadja el azt: mert károsnak tartja arra nézve azt, hogy a majdan az Austriával kötendő kereskedelmi szerződésnek elfogadásánál praejudikál; a harmadik rész ,pedig ideiglenesen nem fogadja el e szerződést. Én e három pont alatt elmondottakat azt hiszem egybefoglalhatom ugy hogy itt e szerződés el, vagy el nem fogadása a fődolog; elhalasztása pedig egyértelmű az el nem fogadással ; a mint azt a t. ministerelnök ur is kifejtette. Én tehát e tekintetben mélyebb vitatkozásokba és fejtegetésekbe nem bocsátkozom, csak magam részéről kinyilatkoztatni kívánom, hogy ezen szerződésnek elhalasztása egyértelmű volna annak meg nem kötésével. De t. ház, én nem szeretném azt sem, ha ezen szerződés az Austriával kötendő vám- és kereskedelmi egyezséggel kapcsolatba hozatván, addig nem szavaztatnék meg: míg e kérdés el nem dől. Én azt hiszem, hogy a szerződésnek egyik popja sem olyan, én legalább többszöri áttanulmányozás után sem találtam olyat —• a mely ide vonatkozó bármely kérdésnek is praejudikálna; de részemről most már nem is tartom szükségesnek ezen kérdés további fejtegetését, mert a t. ministerelnök ur e kérdésre határozottan megfelelt és én ezen álláspontot tökéletesen helyeslem. Magam részéről tehát ezen törvényjavaslatot csak a czélszerüsóg és helyesség szempontjából akarom megbírálni ós pedig megbírálni azt azon factorokkal szemben, a melyet e tekintetben számba vehetek. Ugyanis t. ház, az a kereskedelem, az ipar, s mezőgazdaság. A kereskedelemre nézve nem hallottam senkitől felhozni megjegyzést, hogy ezen szerződés a kereskedelemre nézve káros hatással volna, s igy annak vitatásába nem is kell bocsátkoznom. Az iparra nézve t. ház, az én felfogásom szerint kétségtelen az, hogy Magyarország iparérdekei, miután a nyugot e tekintetben sokkal előrehaladottabb mint mi: nyugot felé nem terjeszkedhetünk, s igy kénytelenek vagyunk iparunk számára dél, illetőleg kelet, tehát délkelet felé piaezot szerezni. Az alkalom előttünk áll, a mely piacz megteremtésére kínálkozik. En ezen alkalmat, mely jól felfogott érdekeink érvényesítésére szolgál, ma elfogadom, s pedig szívesen. Csak azt kívánom e tekintetben megjegyezni, hogy igyekezzünk ne csak a köz, hanem a magán és családi körben is odahatni, hogy ezen piaezok mindig az ottani igényeknek és szükségletnek megfeleljenek Iparviszonyainkkal szemben nem vagyok t. ház, optimista ; de azt mindenki meg fogja engedni, hogy iparunk nagyban ós egészben megfelel a romániai szükségleteknek. Ha tehát ipar tekintetében aggodalomra van ok : az csak a jövőben lehet. De én t. ház, bizom iparosaink felvilágosultságában, bizom iparosaink értelmiségében, hogy ők felhasználva az ottani viszonyokat : iparunkat ugy fogják fejleszteni, hogy az majd a sokkal fejlettebb igényekkel szemben mindig ugyanazon egy niveaun arányt tart, s reménylem, hogy e tekintetben a kormány részéről is hathatós pártfogásban fog részesülni.