Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-56
210 56. országos illés deczember 16. 1875. az elhalasztási indítványt nem tartom elfogadhatónak. Én azon meggyőződésben vagyok ma is, mit már más alkalommal kimondottam, hogy Magyarország érdeke egyátalában nem követeli és nem kívánja, sőt meggyőződésem szerint meg sem engedi, bogy a már befejezés felé jutott és befejezésig ment szerződések megkötését a törvényhozás most viszszautasitsa és ez által bizonytalan állapotnak tegye ki a kereskedelmet, az ipart és a gazdászatot egyiránt. Nem állhat ezzel szemben azon érv, mely fölhozatott, hogy hiszen eddig is megvoltunk Komániával, ezen egyezség nélkül: meglehetnénk tehát még egy rövid ideig. És itt bátor vagyok a t. ház figyelmét fölhívni arra, hogy igenis megvoltunk Romániával eddig is; de épen szerződés hiányában az utóbbi években ott történt intézkedések a Romániával való forgalmat napról napra, fokról fokra kisebbé és hátrányosabba tették, s ha ezen helyzet még fönmaradt volna : legnagyobb részben megfogták volna semmisíteni. De meg kell jegyeznem azt, hogy Romániában meg volt alkotva az uj vámtőrvény és bárki vegye magának azt a fáradságot, hogy vizsgálatalá vegye : meg fog róla győződni, hogy mindenféle kereskedelem Romániával Magyarország részéről lehetetlen lett volna. Ezen vámtörvény életbeléptetett volna e folyó évi július 1-én, ha ezen szerződés iránt a kormányok közt folytatott alkudozás után egyesség nem történik. Míg egyfelől azt hiszem, sőt meg vagyok győződve, hogy ha ezen egyesség, ezen szerződés el nem fogadtatnék; a romániai kormány ismét vissza fog nyúlni oda. hogy a vámtörvényt életbeléptesse; másfelől kénytelen vagyok azon meggyőződést kifejezni, hogy épen nem lenne helyes és méltányos eljárás Romániával szemben, mely ezen szerződés reményében szüntette meg a reánk nézve káros vámtörvény életbeléptetését: — most már e szerződést elvetni és el nem fogadni. Méltóztassanak meggondolni, bármi legyen az osztrák-magyar vámszövetség feletti egyezkedésekből, akár marad az egységes terület, akár alakuljon külön vámterület: e szerződós ránk nézve, szemben eddig í'enálló viszonyokkal csak előnyös lehet és nemhogy aggodalmakat ébreszthetne azoknál, kik külön vámterületet akarnak minden áron, —- a kikhez, a mint igen jól méltóztatnak tudni, én nem tartozom, — de épen azok fogadhatják el a legnagyobb megnyugvással. Mert e szerződés, meggyőződésem szerint hasznos leend a közös vámterület mellett is: de ha külön vámterület lenne is : még hasznosabb Magyarországra nézve, a mennyiben elesnék mindaz, a mit ellenében egyik vagy másik oldalról felhozni lehet. Mert a mi előnyt, akkor adna az iparnak : az tisztán és egyedül a magyar iparnak marad; míg a közös vámterület mellett az austriai és magyar iparnak együtt véve szolgálna előnyül, mi ellen a gyengébb magyar ipar szempotjából, ha — szerintem — nem is teljes alapossággal, de a valószínűség látszatával lehet érvelni. Én a t. háznak türelmét hosszabban fárasztani nem akarom; sem egyes vámtételek magyarázatába nem bocsátkozom; a t. előadó ur arról kellő részletes felvilágosítást nyújtott ós nem kétlem, ha a vita tovább húzódik : fognak még mások is nyújtani. Most ismételve csak arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy e szerződést, melynek megkötése sok irányban a loyalitás követelménye szemben Romániával, — nehogy félreértsen a képviselő ur, azt mondom, — melynek megkötése Románia irányában némileg kötelesség, mely ránk nézve hasznos a jelen viszonyok közt, de azon nem várt esetben is, ha külön vámterület lenne, hasznos leend ós talán még hasznosabb : minden aggodalom nélkül elfogadni méltóztassék. Azt az egyet kívánom még megjegyezni, hogy bizonnyal a földmivelő gazdag közönség érdekét az egész kormány és én is szivünkön viseljük. Hiszen, ha valamiben vezethetne még magán érdek is bennünket: ép a földmivelés érdeke lenne az, melyet minden irányban pártolnunk kellene. (Mozgás.) De meg vagyok iránta tökéletesen nyugtatva, hogy bárminő látszata, van is annak, hogy a gabonavám eltörlése a magyar gazda közönségre nézve kárt és veszedelmet hoz : ez látszat csak és pedig látszat azért, mert egyfelől az adatok bebizonyították, még pedig épen Romániával szemben, hogy a különbség, mely ez által okoztatik számba nem vehető. De látszat főleg azért, nézetem szerint, mint minden ember tudja, a gabnaárát most nem az országban összevissza létező kisebb gabona-piaezok határozzák meg ; hanem meghatározzák a világpiaezok. Már pedig, ha a romániai gabnát megvámoljuk, midőn Magyarországra hozatik : nem lehetne megakadályozni, még ha akarnok is, hogy transito ne vitessék keresztül az országon és hogy ne érvényesítse befolyását a gabnaárakra ott, a hol azok szabályoztatnak: a világpiaezon. (Helyeslés a középeit.) Én tehát részemről ezen aggodalmat is alaptalannak találván : ismétlem azon kérésemet, hogy a szerződést a halasztási indítványnak elvetésével tárgyalni ós elfogadni méltóztassék. {Hdyp.üés a középen.) Gr. Nemes Nándor: T. képviselőház! A tárgyalás alatt levő szerződós nézetem szerint csak ugy, mind az eddig alkotott törvények legnagyobb részénél tapasztaljuk, egy helyes irányeszmét foglal magában ; de fájdalom, ugy a mint ez nálunk rendesen történni szokott, a gyakorlati élet követelményeivel összhangzásban vajmi ritkán hozatnak. (Halljuk!) Ha az eddig hozott törvények sokaságára visszatekintünk, ugy nagyobbrészt azt fogjuk látni, hogy az ezekben foglalt irányeszmék a szabad-