Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-56
2Qg &<> országos ülés deezeiuber 16. 1876. tabb ipara ellen védi; mert ha Magyarország egy részt a maga hátrányára szabad kereskedelmet, másrészt az Osztrákország előnyére védváni politikát követel: akkor gyarmati helyzetünk s elszegényedésünk kikerülhetetlen. (Helyeslés a baloldalon.) Az igen t. kormány ünnepélyes nyilatkozata, hazafi sága s végre is a parlament elhatározási joga biztosítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy Magyarország Ausztriával a közös vámterületet fentartani csak azon feltételek alatt fogja: ha Magyarországnak méltányos igényei kielégíttetnek s ha ezen, valamint azon egyéb tekintetekből hozott áldozatokért compensatiot nyer. A kormányelnök urnák ünnepélyes nyilatkozata biztosíték arra nézve is, hogy azon követelésekkel szemben, melyek Magyarországot az ausztriai ipar tributariussává akarják tenni: Magyarországnak az önálló vámterülethez való jogát érvényesíteni fogja minden tartózkodás nélkül ; és ép azért, mert meg vagyok győződve, akár fentartatik, akár nem a közös vámterület az egyik irányban: ez bizonyos-compensatió nélkül nem történhetik; ha pedig Magyarország az önálló vámterületet felállítja: akkor ezen szerződés hátrányai megszűnnek, részemről a beterjesztett szerződést ezen biztos reményben s a kormány iránt táplált bizalomból kifolyólag általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Mozgás a szélső haloldalon. Helyeslés a középen.) El nem fogadhatom azon halasztási indítványt. melyet Simonffay t. képv. ur beterjesztett. Mert ha Magyarország Osztrákországgal fentartja a vámközösséget: akkor az iparczikkeket drágító vámtételek leszállításával a hozott áldozatokért compensatiot fog nyerni; ha pedig Magyarország önálló vámterületet állit fel: akkor megszűnnek mindazon indokok, melyek a t. képviselő urat arra indították, hogy ezen szerződést hátrányosnak tartván, az általa benyújtott halasztási indítványt elfogadásra ajánlja. Engedje meg a t. ház, hogy ezen rövid bevezető szavak után kikérjem a t. ház s kormány figyelmét azon tárgyalásokra,- melyek ezen szerződés elfogadása alkalmával a rumániai kamarában felhozattak, azon nyilatkozatokra, melyek az ottani külügyminister által ez irányban történtek. s mert épen a külügyministertől eredtek, diplomátjai fontossággal és jelleggel birnak. (Halljuk!) Á t. ház előtt nem lesz talán ismeretlen azon körülmény, hogy Rumánia az idegenekkel szemben igen illiberalis álláspontot és politikát követ, egyátalában az idegeneket a letelepedés és iparüzhetés tekintetében számos megszorításnak vetette alá; másrészről viszont ugy a benszülött, mint a külföldről bejött izraelita vallású egyéneket eltiltotta a mezei birtokok szerzésétől, a mezei épületek "belétől Ezen korlátozó, e tiltó törvényeknek főbb'non fiai' * kivetkezőkben pontosulnak össze. Először is Eumaniában tiltva van minden idegennek, a ki nincs beírva községi választó gyanánt: iparűzés s mezei birtokok megszerzése s mezei gazdaság gyakorlata. Másodszor minden idegen ki van zárva a dohánynyal való kereskedésből ; s harmadszor, ugy a benszülött, mint a külföldi izraelita vallásúak ki vannak zárva a mezei birtokok vételéből. Ezen tiltó rendszabályokkal szemben a beterjesztett szerződés következő álláspontot foglalja el. A szerződés első pontjában biztosíttatik a kölcsönös letelepedési és iparűzési szabadság; azonban a szerződés végzáradékának utolsó soraiban fentartatik azon tilalom, mely a mezei jószágok szerzésére vonatkozólag Rumániában eddig érvényben voltak. A szerződés zárjegyzőkönyvében ezen tiltó rendszabályok kiterjesztetnek a mezei birtokokon levő házak s különféle épületekre; végre a két szerződő fél fentartja magának a községekben való letelepedésnek rendőri s biztonsági szempontokból való szabályozását. Ezen szerződóst Rumánia külügyministere ugy magyarázza, hogy ezentúl, valamint eddig minden idegen ügy, tehát a magyarországi honpolgár is valláskülönbség nélkül a dohánynyal való kereskedésből, a korcsmáltatási iparűzésből ki lesz rekesztve. Sőt, mi több Rumánia külűgyministere több izben kijelentette, hogy ezen szerződés megkötése által a magyar és osztrák kormány mintegy solidáritást vállalt a rumániai kormánynyal az ottani izraelita vallású lakósokkal szemben követett illiberalis politikának helyessége iránt. Engedje meg a t. ház, hogy néhány rövid szót idézzek Boereseu külügyérnek 1875. évi Julius 25-én a rumániai kamarában tartott beszédéből: „Ezen korlátozás nagy gyakorlati fontossággal bir és azon szempontból indul ki, hogy a közbiztonsági és rendőri szabályok egyaránt alkalmazhatók az idegenekre és benszülöttekre a nélkül, hogy a kereskedelmi szabadság elvének megsértését ellenvetni lehetne. Ebben foglaltatik egyszersmind válasz az italmérést szabályozó törvény 8. §-át illetőleg, mely ezentúl is minden idegenre alkalmaztatni fog, legyen az zsidó vagy keresztyén Osztrák - Magyarország ezen szerződés által beismerte az izraeliták iránt fenálló tiltó rendszabályok igazságát és méltányosságát." Én tehát mindenekelőtt azon kérdést bátorkodom a t. kormányhoz intézni, hogy tartja-e a rumániai külügyér azon álláspontját mely a szerződés zárpontjainak oly értelmezést tulajdonit, hogy az idegenek, így tehát a magyarországi honpolgárok számos és a szerződésekben nem gyökeredző megszorításoknak lesznek kitéve: és ha nem tartja, szándékozik-e a magyarországi honpolgárok részére biztosított iparűzés szabadságának erélyesen érvényt
