Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-56

56. orssságos ülés dcczember 16. 187a. 207 Felhozathatnék t. ház az. hogy ezen egyezményre nézve előnyös indokul szolgálhatna az is, hogy midőn a rumániai kamarákban ezen egyezmény tárgyaltatott: az ottani ellenzék nagyon ellenezte ezen egyezmény létrejöttét, mint olyat, mely Rumániának kárára van. Én ezt megengedem; de ha valaki ezt indokul fel is hozná : még abból nem lehet következtetni, hogy ez Magyarországnak volna, előnyére ; hanem igenis azt lehet következtetni, hogy nekik és nekünk is hátrányos, s csak Austriának előnyös. T. ház! Mióta az országgyűlés megnyílt, minden alkalommal, midőn fontos tárgy kerül tárgyalás alá, azt hangsúlyozták itt, hogy gazdálkodjunk. Már t. ház, ha mi ezen elvet hiven akarjuk követni': akkor nekünk anyagi kérdéseinkben gyakorlati politikát kell követni, olyat, a mely nem feltételezett körülményeken és lehetőségeken alapszik; nekünk biztos alapból kell kiindulnunk. Már pedig, hogy indaihatunk ki biztos alapból, a inig Austriával való viszonyaink e tárgyban nincsenek rendezve? Hiszen ha ez nem is lenne befolyással az önálló vámterület biztosítására, ha nem is tenne nehézségeket, ha e tekintetben nem praejudikálna is: a vámtarifa meghatározásánál mindenesetre lénye' ges befolyással lenne s ezen lényeges befolyásnak lételét kell megakadályozni az által, hogy ezen egyezményt ne tárgyaljuk. Nem vonom kétségbe azt, hogyha mi Rumániával a szabad kereskedés elvéből kifolyólag s a lehetőséghez képest kereskedelmi egyezményt kötünk, hogy abból nekünk előnyünk ne legyen, hogy ez ne szolgáljon iparunk, kereskedelmünk emelésére, fejlődésére. De én ezt csak ugy hiszem elérhetőnek, ha ezen egyezményt nem Ausztriával közösen, hanem ha azt Önállóan már a viszonyok consolidatiója után kötjük. Én tehát t. ház, nem nyilatkozván az iránt, hogy ezen egyezményt elfogadom-e vagy nem : mert most is azon nézetben vagyok, hogy legelőször az iránt kell nyilatkozni: vajon az tárgyalható-e, s vajon nem halasztandó-e el. Ez lévén szerintem azon első kérdés, melyen keresztül kell esnünk, bátor vagyok a t. háznak a következő határozati javaslatot beterjeszteni: kérem a t. házat, miszerint azt az ország^ jól felfogott érdekéből elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés baloldalon.) Tekintettel arra. hogy az Ausztria és Magyarország közt fenálló közös "vám- és kereskedelmi szerződésnek Magyarország részéről történt felmondása folytán nem tudható : vajon a folyamatba tet alkudozások az önálló vámterület felállítására vagy a közös vámterület fenntartására vezetnek-e ; tekintettel arra, hogy Ausztria és Mas, gyarország részéről közösen Rumániával kötött egyezménynek jelen alakjában elfogadása ezen alkudozásoknak praejudieálna, és könnyen a közös 1 váraterület fentartásának indokául szolgálhatna, esetleg az önálló vámterület előnyeit csökkenthetné, indítványozom: Mondja ki a (

ház határozatilag, hogy a Rumániával kötött kereskedelmi egyezmény a napirendről letétessék : illetőleg tárgyalása mindaddig elhalás ztassék, mig a vám- és kereskedelmi szerződésnek újból leendő megkötése iránt Ausztriával folytatott alkudozások befejezve nem lesznek. Beőthy Algernon jegyző: (Újra felolvassa Simonfay János határozati javaslatát.) Chorin Ferencz: T. ház! (Ralijuk!) Én részemről a beterjesztett és Rumániával kötött kereskedelmi szerződést, ha az Ausztriával 1867ben kötött vám- és kereskedelmi szövetség az eddigi alapon változatlanul fentartatnók, Magyarország érdekére nézve előnyösnek nem tartom, mert az ezen szerződésben biztosított előnyök oroszlán-része az osztrák iparnak jut. és habár elismerem, hogy annak némely pontja Magyarországra nézve is előnyös; de ezen előnyöknél nagyobb ama hátrány, mely a rumániai nyers termények vámmentes behozatalából ered és mely hátrány ismét az osztrák fogyasztók érdekeit mozdítja elő a magyarországi termelők rovására és kárára. (Helyeslés balfelöl) Ha Magyarország önálló vámterülettel birna: akkor felfognám, sőt részemről helyeselném azon politikát, mely egy ipar tekintetében fejletlenebb országgal szemben, a sza~ bad kereskedelmi politikát folytatná: de Magyarország ma nem önálló vámterülettel bíró ország s az osztrák ipar czikkek védetnek a külföldi verseny ellen; mi természetesebb tehát, hogy mind addig, mig ezen védelem fennáll: védessenek a mi nyers terményeink is a külföldi verseny ellen és biztosittassék Magyarország részére legalább azon előny, hogy Ausztria nyers terményeinknek és marháinknak piacza és fogyasztója maradjon. Az 1867-ben kötött vám- ós kereskedelmi szövetség kiindulási pontja az osztrák ipar védelme a külföldi haladtabb ipar ellenében, viszont megvédetett a mi nyers termelésünk és marhatenyésztésünk a Szerbia és Oroszországgal szemben fennálló vámok ós a közlekedési nehézségek folytán ezen szerződés megkötése által ezen helyzet minden esetre változni fog. Rumánia, mely 2206 négyszög területtel és 17 millió hektár termőfölddel bír, mely velünk nem sokára, — s erre a t. előadó urnák nem méltóztatott reflecíálni — egyenes vasúti összeköttetésbe lép, mint olcsó termelő, tehát veszélyes versenytárs jelenik meg az ausztriai pkczon Magyarország nyers terményei s marhatenyésztésére nézve. Ha tehát Magyarország az osztrák iparos állammal szövetségben a nyers termelést üző országgal szemben szabad kereskedelmi politikát követ : akkor lehetetlen, hogy fentartassanak azon vámok, melyek az összes ipart a külföld halad-