Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-56

( 56. országos ülés deczemoer 16. 187&. ; 205 nék; de ez nem áll: mert 7"j 0 alá esik ós még az erdélyi huták termékei eddig vámmázsánként átlag 89 krt fizet: ezentúl a !"'« vám szerint keveseb­bet fizetnek 16—19 krral. De, hogy teljesen tárgyilagos legyek és a szerződést minden oldaláról jellemezzem ; kikeli emelnem azt, hogy az áruk osztályozása sem a szövészeti. sem a szesz, ezukor iparban nem felel meg a technika ujabb követelményeinek. Azonban a vámtételek beosztása minden ország autonóm törvényhozásával és egész vámrendszerével van kapcsolatban ; és másfelől a szesz és sacharome­terek alkalmazása, a szöveteknek szálszámok ós súly szerint való osztályozása, a rumániai vámhi­vatalok szakképzettsége mellett, alighanem sok nehézséget okozott volna a forgalomnak. Van e szerződésnek még egy kényes oldala és ez a zsidó kérdés. A szerződés, illetőleg pót­czikkelye fenntartja a monarchiából jövő zsi­dókra nézve is azon megszorításait a rumániai törvényeknek, melyek a belföldi zsidókra vonat­koznak, tudniillik, hogy ingatlan mezei birtokot nem szerezhetnek, és falun szeszárulást nem foly­tathatnak. Ez a kor szellemébe ütközik; de egy állam magánjogi és társadalmi viszonyait egy nem­zetközi szerződéssel aligha meg lehet változtatni, bizonyítja ezt az. hogy hasonló megszorítások foglaltatnak nem csak ebben a szerződésben de Oroszországgal kötött szerződésünkben is, sőt Francziaország, a demokráczia terjesztője is, elös­merte 1874-iki szerződésében Oroszország szigorú rendőri szabályait a zsidókra. De, épen nem volt joga a rumán külügyministernek a rumán kama­rában ebből a jövőre ós a többi államokra nézve is, e megszorításoknak monarchiánk által való szent esitósét következtetni. Még egy kérdésre kell reflektálnom. Es ez az hogy e szerződés hazánk jövő vámügyi politikájá­nak nem praejudikál-e ? Határozottan mondhatom, hogy nem. Mert bárhogy dőljön el a terület kér­dése az tény : hogy keleti vámhatáraink önálló vámterület mellett is megmaradnak és bármilyen kereskedelmi politikát kövessünk nyugaton: az bizonyos, hogy keleten a szabadkereskedelmet kell érvény esdenünk; mert csak ezzel lehet piaczot hó­dítani ós ez lehet kizárólagos czólunk. Ezeket kívántam e szerződés jellemzésére felhozni. Mint minden kereskedelmi szerződés, mely a forgalomra visszahatással van és engedmények, ellen-enged­mények árán jő létre ugy ez is bizonyos közgaz­dasági programmot képez, melyet a nemzetnek, saját érdekében ugy kell realizálnia, hogy kiaknázza mind azon előnyöket, melyeket az nyújt, ós közgazdaságának, főleg mezei iparának okszerűbb beosztásával ellensúlyozza azon hát­rányokat, melyek talán vele kapcsolatban van­nak. De ebben a hitelszabályozá,ssal és a birtok­rendezéssel a kormánynak is segédkezet kell nyúj­tania. A konsuli jelentésekben elég intés van arra nézve, hogy ha a scott vászon, a franczia pezsgő ezukor és papír, az angol gyártmányok és az osz­trák bőráruk alakjában és czime alatt kell megje­lenni iparczikkeinknek, hogy szívesen fogadtas­sanak ; másfelől állati terményeink, lisztünk faáru­ink, posztónk, borunk nevével is hódit; mind ez bebizonyítja azt, hogy csak az ipari soliditás és- kereskedői szellem érvényesitheti minden or­szág érdekeit a külkereskedelemben. E szerződés elég tért nyit erre nekünk Rumániában. Ajánlom a szerződést, a központi bizottság nevében, az ál­talános tárgyalás alapjául. (Helyeslés a középen.) Simonffay János: T. ház! Elüttetvén a t. ház által azon szándékomtól, hogy az átalános tágyalást megelőzőleg tegyem meg indítványomat, ennek folytán meghódolva a kényszerűségnek ést. a t. előadó urnák beszédéből még inkább meg­győződve arról, hogy azon eljárás, melyet követni szándékoltam, csakugyan helyes: bátor vagyok a t. háznak kijelenteni, hogy a Eumániával kötött egyezmény napirendről letétele, illetőleg tárgyalá­sának elhalasztása érdemében határozati javasla­tot leszek bátor a t. háznak beterjeszteni s beszé­dem végével felolvasni. (Halljuk!) T. ház! Ezen indítványom megtételétől nem riaszt vissza azon körülmény, hogy néhány nap­pal ezelőtt itt e házban egy képAuselő társam által tett hason indítvány a Spanyolországgal kötött pótegyezmóny átalános tárgyalása alkalmával mel­lőztetett: mert azon pótegyezmény és a jelen, Ro­mániával kötött egyezmény között lényeges kü­lönbség van: mig az távolról érdekli hazánkat, ez közvetlenül érdekli és az ebből származó hátrány vagy előny rendkívül nagy fontossággal bír és nagy óvatosságot igényel. Igen óhajtottam volna, épen a tárgy fontos­ságánál fogva, melyet a t. előadó ur is kiemelni méltóztatott, hogy nem részemről, nem ezen párt részéről tétetett volna meg az önálló vámterület hivei által a t. szabadelvű párt részéről: mert rö­vid ittlétem óta azt tapasztaltam sajnosán, hogy bármely indítvány tétessék részünkről, habár az a t. kormánynak nem hátrányára, hanem előnyére van, mégis leszavaztatik, mert ezen párt által tétetett. De tehetünk-'e róla t. ház, hogy nemcsak ha­zánk önállóságáért ós függetlenségéért melegen érezünk és ez képezi mintegy politikai hitágaza­tunk főpontját ? Hanem mi azért nem késlekedünk hazánk anyagi érdekei mellett is, hol azok szóban forognak, felszólalni, sőt ezt elengedhetlen haza­fias kötelességünknek tartjuk. És most ezt annál bátrabban tehetjük, inert a multakból meggyőződ­tünk, *hogy azon politikai elv, melyet mi vallunk, mind hazánk államiságára, mind annak anyagi

Next

/
Thumbnails
Contents