Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-47
il. ország-os Ülés deczember T. 1875. 13 időt és erót nyerjünk : — megszavazom az előttünk fekvő törvényjavaslatot! Jól tudom és hallottuk már nevezetesen Berényi képviselő ur emiitette s hozta fel azon indokot, hogy e törvényjavaslat az átalános szegénységet és átalános tönkremenést vonja maga után. Azt monda, hogy Magyarország akkor minden ]esz: csak magyar nem. Mondom jól tudom, hogy felfogják még hozni e törvényjavaslat ellenében kiválólag azon argumentatiót, hogy oly terheket ró az országra, melyet Magyarország nem bir meg. A régi, a jól ismert argumentum ez t. ház; egy universale argumentum ez, melyet mindenütt a világon, hol erősebben, hol gyengébben hangsúlyozva fel szoktak hozni az adófelemelés ellen. Nagy rokonszenvvel ez az eszme nem találkozik sehol a világon, és nyomában minden egyéb kell, csak népszerűség nem. De meg kell küzdenünk vele; meg kell hogy szavazzuk mi, mert az országnak szavazzuk meg; el kell hogy viselje a nemzet: mert csak ily módon marad ura a helyzetnek, marad ura sorsának, és intézője jövőjének. Én t. ház, az adófelemelést még sehol sem hallottam megtagadni azon argumentatióval, hogy az könnyen elviselhető. De az, hogy egy nemzet minő terheket képes elviselni? relatív kórdós, a melynek megítélésénél fő momentum, hogy az országnak minő terheket kell elviselnie? És e tekintetben a történelem igen érdekes adatokat szolgáltat arra nézve, hogy minő nagy a különbség azon terhek közt, melyeket egy nemzet rendes, békés időben elvisel, és azon terhek közt melyeket rendkívüli csapások, politikai hibák, pénzügyi tévedések és közgazdasági calamitások folytán elviselnie kell. Lcroy-Beaulieu összeállította azon vér és pénzáldozatokat, melyekbe a legközelebbi nagy háborúk kerültek. Á véráldozatról nem szólok; de a krimi háború közel %\ miliárd francba, az olaszországi 1859-iki háború 600 millió francba, a slesvigholsteini 72 millió francba az észak ós délamerikai háborúk 14 milliárd francba, az 1866-iki porosz osztrák háború 660 millió francba, az 1870-ki franezia német háború pedig 9 milliárd francba került. 28 milliárd francnyi összeg ez, melylyel az illető államok terhei szaporodtak, melyet az illető állam polgárainak el kellett s el kell viselniök. És bár nem hiányoztak itt sem a próféták, kik azt jövendölték, hogy az illető állam az óriásilag felszaporodott terhek súlya alatt össze fog roskadni: ma mégis azt látjuk, hogy az ezen háborúkat vivott nagy államok közül ezen óriási terhek súlya alatt egy sem roskadt össze. A világ aggodalommal nézett Francziaországra, hogy mi lesz belőle az 5 milliárd francjiyí hadisarcz mellett; nem hiányoztak a próféták, kik jövendölték, hogy Francziaország nemzedékeken át politikailag és finantialiter tönkre lesz téve; s ime azt látjuk, hogy Francziaország e nagy finantialis csapást már is kiheverte s hogy erélyesen halad a consolidatio utján. Azokat a milliárdokat, melyeket a háború áldozatul követelt: bizonyára érzi a franezia nép is; de elviselte ós képes elviselni azon súlyos terheket, melyeket egy elkövetett, nagy politikai hiba reá rovott: mert el kell viselnie azokat, és helyette azokat más nemzet nem viseli el. De nem hivatkozom ily messzi példákra; hisz közvetlen közelünkbe és hazánkban is tapasztalhattuk azt, hogy a nemzetek ereje a terhek elviselésében mily expansiv. A bécsi pénzválság Neuwirth számításai szerint rövid nyolez hónap alatt egy és fél milliárd érték devalvatioval járt. Ennyi vagyon veszett el aránylag igen rövid idő alatt s hazánkban is e pónzv álság folytán legalább is 200 milliónyi vagyon érték semmisült meg. És a nép ezt a terhet, melyet a társulási intézmények terén elkövetett szédelgés áldozatul követelt Austriában ép ugy, mint Magyarországon elviselte és elviseli, mert el kell viselnie. Ha a társulási intézmények terén routinirt matadorok előre így szóltak volna a nemzethez: az általunk inscenirozott játékban részt vehettek, de 200 millió írttal fogjátok megfizetni az árát; meg vagyok győződve, hogy az ezen ház szélső padjaiban ülő próféták azt mondták volna, hogy a nemzet nem bírja elviselni ezt a terhet. A válság kitört ós bár nehezen; de tényleg képesek vagyunk elviselni ezt az áldozatot : mert el kell viselnünk. Vagy hivatkozzam-e t. ház a közgazdasági állapotoknak azon óriási átalakulására, mely 1848 óta hazánkban végbement? Önvédelmi harezunk legyőzetése után, a Kossuth-bankok értéktelenülése folytán 60 milliónyi összeg veszett oda a nemzet tőkéjéből s vagyonából. Ugyanakkor a jobbágyság megszüntetése folytán a nemesség vagyonának egy nevezetes részét elveszte. Az absolut kormány be sém várva, hogy a nemzet e nagy csapásokat legalább némileg kiheverje: behozta a nagyrészt ma is fennálló osztrák egyenes és közvetett adózási rendszert, s reánk rovott annyi adót, minőről fogalmunk sem volt. Az önvédelmi hareznak nagy áldozatai miatt még vérző sebekkel, vagyonából 00 millió frtot elveszítve, a munkáskéz segélyétől megfosztva, de ezért még mindig nem kárpótolva, óriási adók súlya alatt ez a nemzet a reá halmazodé nagy oalamitásokat ime nemcsak hogy elbírta viselni; hanem a kénytelenség fokozott munkásságra ösztönzé, és ma összehasonlithatlanul vagyonosabb és előrehaladottabb, mint volt akkor, midőn adó nem terhelé szűz vállait s a közmondás szerint „saját zsírjában fulladozott." És ez a nemzet, mely e társulási intézmények körüli szédelgésnek 200 millió írtban fizette
