Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-55

55. országos ülés d«czember 15. 1815. 183 kellett volna leutaznom; Félegyházáig el is mentem és habár jó útban Csongrád városa Félegyházához harmadfél órányira esik és ime, mert rósz volt az ut: 50 írtért akartak elvinni. De tekintve, hogy Csongrád és Szentes annyi államadót bizonyosan fizet, hogy van az országban akárhány megye, a mely annyit nem fizet: ezen két város tehát fölöttébb megkívánja, hogy az ö sóháza fentartassék, annál inkább, mert az államnak sokkal nagyobb módja van abban, hogy a sóházban a só nagyobb mennyiségben leg yen található s tartható, mint egyes kereskedőknek: — és ha a szentesi sóház be lesz zárva, könnyen meg fog történhetni tél idején, mikor csak a madár mehet ki Szentesről vagy Csongrádról; de jármű nem: hogy nagy só hiányában lesz a két város. Ennélfogva tehát kérem a t. házat és a pénzügy mini ster urat, hogy ezen két nagy közönség érdekében a szentesi sóházat fentartani és ezen két nagy közönséget az állam által továbbra is sóval ellátni szíveskedjék! Paczolay János: T. ház! A jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot ón is olyannak tartom, a melyet csak egyedül a méter-rendszer behozatala tett szükségessé ós miután a minister ur kijelentette, hogy ezen törvényjavaslat nem akar a sóegyedáruság végleges szervezésére vonatkozó törvényjavaslat lenni: én csak arra kérem, hogy ne méltóztassék késni azon végleges szervezésről szóló törvényjavaslat előterjesztésével: hanem méltóztassék már a legközelebbi budget alkalmával elkészíteni, hogy valahára nálunk is megnyíljék egyszer az igazság világa. Elnök: Szólásra többé nem lévén senki feljegyezve : az atalános tárgyalást bezártnak jelentem ki. Ennek folytán kérdem a t. házat, méltóztatik-e a sójövedékről szóló 1868. XI. t.-ez. és a sójövedéki szabályzatok némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjaid elfogadni? (Elfogadjuk.) Azt hiszem, hogy a t. ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. W

ächter Frigyen jegyző: (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Madarász József: T. ház! Arra kérném a t. házat, hogy a törvényjavaslat ozimének meghatározását lenne szíves elhalasztani egészen a törvényjavaslat végletárgyalásáig; azért kérem ezt, mert ha netalán a 14. §-nál előterjesztendő azon módosítással, hogy az 1868: XI. t.-ezikkből a 2. és 3-ik §. is áttétessék ide és egy törvénybe foglaltassák, elfogadtatnék: akkor ezen ezim nem volna helyes, akkor nem lehetne azt mondani, hogy az 1868 : t.-cz. és a sójövedéki szabályzatok „némely' intézkedéseinek módosításáról. Én tehát azt kérdem a t. háztol, hogy a ezim elhatározását méltóztassék a törvényjavaslat letárgyalása utánra hagyni. Ha a t. ház e kérésemet nem teljesítené: akkor módosítást leszek kénytelen e tekintetben beadni. Elnök: Azon indítvány tétetik, hogy a sójövedékről szóló törvényjavaslat czime iránt az elhatározás most halasztassék cl, s a törvényjavaslat letárgyalása után vétessék tanácskozás alá. Méltóztatik ezt a t. ház elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik, s így a ezim iránt a törvényjavaslat letárgyalása után fog a t. ház határozni. W

ächter Frigyes jegj ző (olvassa az 1. %-t.) Elnök: Észrevételei nem tétetvén, elfogadtatik. W

ächter Frigyes jegyző (olvassa a 2. §-*.) Hedry Ernő: Azt hiszem átalánosan elismert dolog, hogy a só-egyedáruságnak nem csak az a czélja, hogy az állam abból íiscalitási szempontból hasznot húzzon ; hanem az is, hogy az egész ország lakosságának mindenütt lehető olcsón, s lehető egyformán szolgáltassák ki a só, melyről átalánosan tudjuk, hogy az emberiségnek egyik első élelmi czikke, s legszükségesebb tápja. A t. minister ur is elismerte, hogy a sónak olcsósága nagyon kívánatos. Azt, hogy jelen pénzügyi viszonyaink közt ezt elérni nem lehet, belátom magam is, s azért átalánosságban nem tettem észrevételt a só árának megállapítása iránt. De a másik szempontot, hogy mindenütt lehető olcsón, de egyformán adassék el a só: e §-ban elérve nem látom. Itt t. i. a többi helyek közt kitűnik egy kivétel, és ez Sóvár, hol a só ára nem 9 írtban, hanem 9 frt 50 krban állapittatik meg. Ennek indokolását a t. minister ur abban látja, hogy Sóváron a sófözése sokkal többe kerül, mint másutt a kősó termelése. Körülbelül háromszor annyiba kerül Sóváron a só előállítása, mint másutt. Hanem ez a fogyasztó közönségre nézve mindegy. Az egyedáruságnak czélja az lévén, hogy a só ára mindenütt egyenlő legyen: nem foghatom fel, hogy a sóvári só, mely sokkal rosszabb, mint a kősó, drágább legyen. Én ez irányban egy módosítást szándékozom beterjeszteni, melyben azt indítványozom, hogy a sóvári főzött sónak ára ép ugy, mint másutt a kősóé, 9 frtban állapíttassák meg. Mellesleg legyen megjegyezve, két styláris hibát is találok e §-ban. Az van itt mondva, hogy ennyi és ennyi írttal, ennyi és ennyi krajczárral állapittatik meg a só ára. Ez germanismus, s talán csak sajtóhibából jött a szövegbe. Azt kellene helyette

1 tenni: „frtban, krajezárban*. (Helyeslés) Az egyik módositványom tehát oda terjed, hogy Sóvárott a főzött só alap-ára 9 frt 50 kr. helyett 9 frtban állapíttassák meg.