Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-55
184 *>&• ország** ülé« Még egvet bátorkodom megjeiíyezni. Az meo t. pénzügyrninister ür talán tudomással bir arról, hogy Sóvárott a főzött sónak termelése még mindig a legprimitívebb módon történik: mert ott még mindig azon bikabőrrel húzzák fel a vizet, mely már talán 200 éves is, abból pedig a viznek fele azalatt, mig felhuzatik, kiömlik. Ha csak valami kis befektetés is történnék ezen sótermelésnél és a sós-viz szivattyúval húzatnék föl: sokkal több sót lehetne az államnak ott termelnie. Bátor vagyok tehát módositványaimat, és pedig az elsőt, a 'sóvári főzött só alap-árára, a másodikat pedig a stylaris változtatásra nézve beterjeszteni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) „Módositvány a eó-jövedék tárgyában benyújtott törvényjavaslat második §-ához": „A negyedik s ötödik sorban ezen szavak helyett .„Sóvárott a főzött só alap-ára 9 frt 50 krral állapittatik meg"' v tótessék: „Sóvárott a főzött só alap-ára szintén 9 írtban állapittatik meg". Második módositvány: „Ugyanezen §-nak negyedik és ötödik soraiban ezen szavak helyett: „forinttal" és „krajczárral", tétessék: „forintban" és „krajczárban". Széll Kálmán pénzügyminisíer: T. ház! a beadott módositványok másodikát, mely egy stylaris módosítást tartalmaz, szívesen elfogadom: mert igaza van a módositványt beterjesztő képviselő urnák hogy csak sajtó hibából áll „írttal" és „krajczárral" „írtban" s ..krajczárban" helyett. Az első módositványt illetőleg azonban kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék azt elfogadni.; hanem méltóztassék egyszerűen elfogadni a szerkezetet. Az egyetlen ár-emelés, mely ezen törvényjavaslatban látható, csakis a sóvári főzött sóra nézve javasoltatik; történik pedig ez egyszerűen azért, hogy a sóvári sótermelés ára, mint azt a képviselő ur is beismerte, háromszor akkora, mint a kősónak termelési ára. Azt mondja erre Hedry Ernő képviselő ur, hogy ez a közönségre nézve utóvégre is mindegy; mert ez monopólium. Tökéletesen igaza van a t. képviselő urnák; csakhogy ez meg a kincstárra nézve nem mindegy. Akkor, mikor a só-árak amúgy is nem egyformák az országban, és azért elismerem azon állításnak elvi jogosultságát, a melynek Paczolay János t. képviselő ur adott ma kifejezést, hogy az ország különböző vidékein, melyek a termelési helyektől messzebb vannak, vagy a melyek drágább és roszszabb közlekedési eszközökkel birnak, azok többet fizetnek a sóért, mint azok, a melyek közelebb laknak és a mikor az ország különböző részében* kedvezményi árakban részesül a vidék; mikor különösen Sóvár-vidéke, a hely közelsége folytán, azért mert szállítási költséget nem fizet, azon sót, melyet vámmázsánként "28% krral fölemeltetni indítványozok : még mindig jutányosabban élvezi mint leezeunoer 1&. 1S7S. más vidékek, azt hiszem, jogosult azon felfogásom, hogy a sóvári só, melynek előállítása a kincstárnak 68 krajczárjába kerül, mig például Mármarosban csak 26 krba kerül, tehát akkor nem is az ezen két ár közti különbséggel, hanem legalább 28 x | 2 krral emeltessék a sóvári sónak ára, a mi a kincstári veszteséget némileg kárpótolni fogja. Legyen azonban meggyőződve a t. képviselő ur, hogy miután azt igenis elismerem, hogy a sóvári főzött sónak termelése nagyon primitív: igyekezni fogok ezen termelés javítására, a mikor a termelési költségek is kisebbek lévén, a közönség is olcsóbb és talán jobb sónak fog birtokába jutni. Azonban magát az árnak emelését, mely végre is csak 28 kr. vámmázsánként, tehát alig valamivel több. mint *j 4 kr. fontonként, ezt a, kincstár méltán igényelheti eddig szenvedett veszteségei folytán, melynek további elviselése mégsem igazságos dolog oly előynyel szemben, melyben a sóvári főtt sóval élő közönség amúgy is részesül. Kérem a t. házat, legyen kegyes ezen okokból ezen §-t változatlanul elfogadni. Hegyesy Márton: T. ház! Nagyon kevés reményem van ugyan a t. pénzügyrninister ur most tartott beszéde után, hogy módosításom elfogadtassák, mindamellett is kötelességszerüleg kénytelennek érzem magamat annak benyújtására. Én Hedry t. képviselőtársam által beadott módosítást nem csak pártolom, hanem hason irányú módosítási nyújtok be a 2. §. 4. sorához, a mely ekként szól: (olvassa) A 2. §. 4-ik sora után,,9 írttal" helyett tésessék ,,8 frt 90 fa-." az ő. sorban pedig ekként változtassák meg Hedry Ernő t. képviselőtársam módositványa, illetőleg a törvényjavaslat szövege: „alap árak" után „9 frt 50 kr." helyett tétessék szintén ,.8 frt 90 kr." Módosításom indokolása a következő. Erfsokkal helyesebnek, méltányosabbnak, igazságosabbnak tartom, hogy ha a méter-mérték behozatala folytán ki kell kerekíteni az eddigi alap-árakat, a mit magam is elismerek: ez a kikerekités ne fölfelé hanem lefelé történjék. Az 5 font 100 kilogramra átszámítva 8 frt 92 kr, ez emeltetik 9 frtra. Én pedig sokkal méltányosabbnak tartanám: ha az lejebb szállíttatik 2 krajczárral, mintha az felemeltetik majdnem 8 krajczárral. Ezen módosítás ellen nem lehet felhozni azt, hogy 8 frt 90 krral nem lehet oly könnyen számítani mint 9 írttal; mert a kedvezményáraknál nemcsak tizedkrajczárok, hanem ilyen törtszámok, mint 95. 85 krajczár is szerepelnek; ha tehát ezekkel lehet számolni; akkor amazokkal még könnyebben lehet. Én tehát módosításomat a t. háznak elfogadás végett ajánlom. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a módosítást) A 2. § 4-ik sorában „9 frt" helyett „8 frt
