Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-50

60, országos Illés deczember 10. 1875. 99 Méltóztatott hivatkozni arra, hogy vannak tanintézetek, melyeknek az állam jelen budgetjében is ad segélyt a nélkül, hogy érte ily befolyást kívánt volna magának, például a nagyszebeni reáliskola. Hogy ennek feltétel nélkül adatik segély: azt én is sajnálom; hanem a mennyire a körülményeket ösmerem, ugy tudom, hogy ennek oka az, hogy a nagyszebeni reáliskolának adott segély már megkezdődött és bizonyos időszakig folyóvá tétetett, még mielőtt a ház azon elvet, melyet a pénzügyi bizottság most is javasol, és melyet már több esetben alkalmazott a ház, mielőtt — mondom, a ház ezen elvet kimondotta ós alkalmazta volna. {Kozma Partkín közbeszól Brassónál is!) Van egy másik eset is. Ott vak például a losonozi gymnasium, a hol a tanárok egy részét a protestáns egyházi testület választja és fizeti; a tanárok azon részét pedig, melyet az állam fizet, az államkormány nevezi ki, tökéletesen azon elv szerint, a melyet a pénzügyi bizottság most is javasol. Ha már vannak esetek t. ház, én azt hiszem nem azon eseteket kell például és mintául vennünk, a hol meggyőződésem szerint nem helyesen és nem czélszerüen járunk el; hanem inkább azon eseteket, hol helyesen jártunk el; ezeket kell oly praecedenseknek tekintenünk, a melyek irányadóul szolgáljanak minden tanintézetnél. (Helyeslés.) Ha kérdésbe jönne. még egyszer a szebeni reáliskolának ós más ilyen intézeteknek feltétlen segélyezésének kérdése: 'részemről határozottan a feltétlen segélyezés ellen és a mellett szavaznék, hogy csak a kellő feltótelek mellett adassék meg a segély. (Helyeslés.) Méltóztatott említeni a segély ideiglenes és állandó voltát, és méltóztatott hivatkozni a ministerelnök urnák egy korábbi nyilatkozatára En egyátalában nem érzem hivatásomnak védelmem alá venni a t. ministerelnök urat, nincs is szüksége rá. De épen Kozma képviselőtársam méltóztatott a különbséget is megmondani, a mely, a mint a felolvasásból megértettem, a két eset között létezik. Azon esetben szó volt ideiglenes segélyről és még ezt sem fogadta el a ház: mert feltétlenül kívántatott s igy én azt hiszem, hogy ezen eset inkább e mellett szól. hogy a ház már korábban is azon elv mellett határozta el magát, a melyet bátor vagyok újból figyelmébe ajánlani. A jelen esetben pedig t. képviselőtársam nem ideiglenes segélyt kór: mert nem a rendkívüli szükségletbe; hanem a rendes szükséglet rovatainak egyikébe kéri azt felvétetni. De legyen bár állandó a szükséglet, én részemről szívesen megszavaznám a brassói görög-keleti gymnasiumnak kért 5000 irtot; esak hogy másfelől kettőről szeretnék értesülve lenni. Először, hogy vajon ezen segélyre valóban szüksége van-e a gymnasiumnak és kimutathatja-e, hogy saját alapjaiból nem fedezheti kellőleg a szükséges kiadásokat, a mi pedig ezúttal nem törtónt. Es másodszor szeretnék arra nézve bizonyosságot : vajon a t. ház ezen jóakarata nem fog-e visszautasítással találkozni, a mint már egyszer találkozott, s ez azon tekintet, a melyért elfogadom a pénzügyi bizottság azon javaslatát, hogy a segély ezúttal mellőztessék. Ha a brassói gymnasium hatósága folyamodik a kormányhoz, segélyért és kijelenti, hogy kész a tudvalevő feltételek mellett elfogadni a segélyt: akkor akár póthitel utján, terjesszen jelentést a ház elé a minister ur és én részemről meg fogom szavazni a kivánt segélyt; de akkor jöjjön a kérdés a tanintézettől magától, ós ne legyen kitéve a ház annak, mint volt a múltban, hogy a segély visszautasittatik. (Helyeslés.) Wahrmann Mór: T. ház! Az előttem szólott t. barátom Molnár Aladár teljesen elfogadta.a pénzügyi bizottság nézetét, és azt igen szépen védelmezte ; hanem azt mondta, hogy nem osztozik teljesen a bizottság indokaiban. En azonban előadása folyamában azt tapasztaltam, hogy az indokokra nézve is tökéletesen egy véleményben van a pénzügyi bizottsággal. A pénzügyi bizottság nem állította azt, hogy semmmi esetre ós semmi körülmények közt felekezeti középiskolának segélyt adni nem lehet. Számolt a pénzügyi bizottság azon körülménynyel, hogy sajátságos viszonyaink közepette igen sokszor előfordulhat, hogy kulturális szempontból, vagy a helyi körülményeknél fogva felekezeti iskolának is kell segélyt nyújtani: ha a czélt el akarjuk érni, mely czól elérésére az államsegélye nélkül a felekezet nem képes. Ezért a pénzügyi bizottság jelentésében az van, hogy a bizottság azon nézetet vallja, hogy e segély csak kivételkép és ideiglelenesen adandó. Azt hiszem, hogy a bizottság szavaiban tökéletesen ugyanazon álláspont van elfoglalva, melyet Molnár Aladár képviselő ur is védett, hogy tudniillik az állam ott, a hol segélyt nyújt: semmi szín alatt el nem állhat attól, hogy a segélyt ahhoz kösse, hogy ugy a tantervre, mint a tanárok alkalmazására kellő befolyást gyakoroljon. Ez iránt azt hiszem, az egész ház egyetért a pénzügyi bizottsággal, a mint hogy ebbeli nézetének már töbször kifejezést is adott. Ennél fogva kérem, méltóztassék elfogadni a pénzügyi bizottság véleményét. (Helyeslés.) Antalffy Károly : T. ház! Azok után a mik előadattak, egyetlen egy észrevételre szorítkozom. Kozma képviselő ur panaszkodott az iránt, hogy a képviselőház nem akarja őt megérteni. 0 nem épén azon 5000 írtért szólal fel, hanem fél azon netaláni kedvezőtlen hangulattól, mely e miatt mint ő monda, Erdólyországban támadna. Én biztosítom a t. házat, hogy ha ezen 5000 frt meg nem szavaztatik: ezért Erdélyországban, vagy he13*