Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-35

35. országos ülés november 24. 1875. 1T legyen minden osztályban 10. Már hiszen az a 10 ember is igen sok pénzt megszámlálhat, (De­rültség) különösen ha tekintetbe vesszük, hogy pénzolvasási költségre 1,700 frt föl van véve. (Helyeslés a széls'ó baloldalon.) Én azt hiszem, hogy a négy gyakornokot meglehet hagyni, mert be lehet osztani a két osz­tályba ; de van aztán 3 pénztári szolga, ezek közül egyet töröltünk; valamint töröltünk a három pénztári és három házi szolga közül egyet-egyet. Ezeken kivül vannak a kisegítő szolgák bére, ju­talmak és segélyek, meglehetős összegek a többi összegekhez képest, de ezeket azon indokoknál fogva, melyeket előbb említettem, meghagytuk. A pénzügyminister ur panaszkodik, hogy mi nem indokolunk. Engedelmet kérek, előbb volt alkalmam felolvasni néhányat azon indoko­lásból, melyet a pénzügyminister a múlt évben előterjesztett. De ha nem indokolunk jobban: méltóztassék elhinni, hogy nem mi vagyunk annak okai. Igen nehéz megtudni valósággal a ministeriumok tisztviselőinek a létszámát és be­osztását; évek óta sürgeti a pénzügyi bizottság a tiszti schematismus kiadását, a ház el is hatá­rozta. Hol van? én nem látom, meglehet hogy létezik régóta, én nem láttam, csak a kalendá­riumból voltam kénytelen kiszedni, hogy a minis­teriumok hány osztályban dolgoznak és a kalen­dáriumban is azt találtam, hogy egyik, vagy másik minísterium nem küldi be a névsort. A mi az indokolást illeti, igen nehéz elta­lálni a minister ur kedvét, kívánságát, itt van például a múlt évben a pénzügyminister ur által fogalmazott indokolás; egy helyen a bizottság azt mondja, hogy azon megtakarításokon tul nem mehet, melyek az előirányzatban tétettek, ujabb megtakarításokat azért nem hoz javaslatba, mert átlátja, „hogy a hozandó uj adótörvények végrehajtása és más a pénzügyi kormányzat kö­rében várható reformok és nagy fontosságú intéz­kedések keresztülvitele ez idő szerint nagyobb munka erőt igényel a központban." Ez indok, — elismerem, — hogy ez helyesen van indokolva. De lássuk, mit mond az idén? Azt mondja, hogy ezen reformok fogják meg­hozni a megtakarításokat; holott amott a refor­mok miatt kell megtartani a hivatalnokok nagyobb számát! Ez t. ház! ha akarom vemhes, ha aka­rom nem vemhes. {Derültség a szélső baloldalon.) Ajánlom a különvéleményt, s az abban ajánlott 12,220 frt megtakarítást a háznak. (Helyeslés a szélső baloldalon.") Széll Kálmán pénzügyminister: Higyje meg a t. ház! nem tiszteletlenség a t. ház türelme iránt vezet engem akkor, midőn ismé­telve felszóllalok; de méltóztassék megengedni, oly kifogások ellenében, a milyeneket Simonyi képviselő úrtól az imént hallottunk, méltóztassék elhinni a legnagyobb önmegtagadással sem lehet hallgatni. (Halljuk!) A képviselő ur azt mondja — nem feleselés az, midőn válaszolni akarok; de nemcsak jogom, de köteleségem megtenni — hogy én a múlt év­ben egyrészt azzal indokoltam, hogy nem lehet megtakarítást tenni: mert az UJ adótörvények behozatala több erőt igényel a központban ; most pedig azt mondom, hogyha az adótörvények életbe lépnek: akkor majd lehetséges leend a megtakarí­tás. Ez tehát, — ugy mond — ellentmondás, akkor meg ezért nem lehet. Simonyi Ernő : (közbeszól) adóreformok. Széll Kálmán pénzügyminister: Ez olyan két különböző dolog t. ház! mint ég és a föld. Hogy lehet itt alaposan ellenmondást keresni kedvvel. Tavaly azt mondtam, hogy az adótörvé­nyek sok munkát adnak, most is azt mondom, hogy nem lehet sok megtakarítást tenni. Mielőtt nem decentralisalunk némely teendőket. Ezt mon­dom most is, csak más szavakkal. Egyébbiránt a képviselő ur állításai — nem azok, a mik ellen ki akar kelni, hanem állításai­nak lényege ellen, azok ellen, a miket indokolás helyett ekkép ad elő. Például, volna két osztály, egy igazgató, vagy osztályvezetővel, egy ellenőr, két pénzkezelő, 10 pénztári tiszt, két gyakornok, egy pénztári és egy hivatal-szolgával stb. E szerint e czimen törlendő ennyi meg ennyi. Ez-e az indokolás? Ez-e a helyes alapra fektetett különvélemény egy motivált budgettel szemben ? Midőn mi kötelességünknek ismerjük a házban a budget minden tételét körülményesen, részle­tesen indokolni: vajon nevezhető-e ez komoly indokolásnak. A t. képviselő ur azt mondja, hogy 5 elhárítja magától a vádat, hogy az nem komoly. Amit önök a különvéleménybe tettek: méltóz­tassanak elhinni, a mit a t. képviselő ur most ezen állitások bebizonyítására felhozott: az nem csak nem komoly, hanem oly furcsa, hogy nemis akarom jellemezni. Mivel támogatja a t. képviselő ur a maga felfogását? Azt mondja: két osztály van — és itt megismerkedünk azon titokkal, mely által kihozták a különvéleményben a másfél millió megtakarítást — két osztályban 25 tisztet nem lehet egyenlőn elosztani, mert mindegyik osztályra 12 és >/ a jutna, tehát ötöt meg kell takaritani. (Derültség.) Engedelmet kérek, ez oly okoskodás, hogy valóban megsérteném a t. házat, ha annak ellenében védekezném. Egyszerűen azt vagyok bátor állítani, hogy a t. képviselő ur aligha tudta a ministeriumokban az egyes hivatalok és a személyzet számát. A t. képviselő ur a schema­tismust követelte. Az sem áll, hogy a schematismus nem ter­jesztetett volna elő. Minden ministerium előter­jesztette a maga schematismusát. Az igaz, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents