Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-35
35. országos ülés november 24. 1875. 55 az azután következő országgyűlésen lépnek hatályba* Egyébiránt, ha méltóztatnak elhatározni, hogy e jelentés a jogügyi bizottságnak adassék ki a választási törvényben netán szükséges módosítások tekintetéből: ez nem ellenkezik a házszabályokkal. Csak arra kérem Madarász József képviselő urat, méltóztassék indítványát írásban beadni. Zsedényi Ede: Azt a fölvilágosítást kérem, miért adassék ki e jelentés a jogügyi bizottságihoz és miért nem inkább a közigazgatási bizottsághoz ? Madarász József: Én nekem mindegy s szívesen beleteszem indítványomba a közigazgatási bizottságot. Én a jogügyi bizottságot azért neveztem meg; mert ha netán csakugyan lenne változtatni való azon törvényen: akkor a tárgyat ngyís a jogügyi bizottsághoz kell utasítani. Egyébiránt én szívesen elfogadom, hogy a közigazgatási bizottságnak adassék ki. fölfogadjuk!) Elnök: A beadott jelentés folytán Zsigmondy Vilmos képviselő véglegesen igazolt képviselőnek jelentetik ki. Maga a jelentés pedig, ha a t. ház beleegyezni méltóztatik: kiadatik a közigazgatási bizottságnak a választási törvényben netán szükséges* módosítások tekintetében. (Atalános helyeslés.) Jelentem a t. háznak, hogy az indítványok és interpellatiók könyvében ez alkalommal ujabb bejegyzés nem található. Következik a napirend: a pénzügyininisterium költségvetésének tárgyalása. Simonyi Ernő: T. képviselőház! A jelen kormány azon programmal lépett a kormányra, hogy az ország pénzügyeit rendezni akarja. Miután az ország pénzügyeinek rendezése a pénzügyminister költségvetésében van letéve, meg fogja engedni nekem a t. képviselőház, hogy ezen költségvetéshez általánosságban is egy kissé tüzetesebben hozzászóljak. % A pénzügyminister ur igen jeles, szép ékesszólással, neki sajátságos szóbőséggel és a meggyőződés meleg hangján elmondott két beszédben fejtette ki pénzügyi politikáját. Én távolról sem vállalkozom arra, hogy ezen két beszédre most tüzetesen feleljek. Igen fontosoknak tartom azon nyilatkozatokat, melyeket a pénzügyminister ur ezen beszédeiben, még pedig — mondhatom — nagy mennyiségben elmondott; de lehetetlennek tartom, hogy azokra egy beszéd keretében, ha még olyan hosszú volna is, válaszolni lehessen. Meglehet, hogy jónak, szükségesnek, sőt talán kötelességemnek fogom tartani más utat keresni arra, hogy ezen beszéd tartalmát tüzetes bírálat alá vegyem De most csak némelyeket akarok megjegyezni azokra vonatkozólag, miket a pénzügyminister ur mondott. T. ház! én már a múltkor, midőn az általános tárgyalás alkalmával felszólaltam, elmondtam, hogy igen komolynak tartom a pillanatot, igen nagy horderővel bírónak tartom a szavazatot, melyet a képviselőház ad. Ilyennek tekintette azt a pénzügyminister ur is éa arra kérte a házat, hogy méltóztassanak azzal az öntudattal szavazni és határozni, hogy Magyarország pénzügyi rendezésének lehetősége és jövője felett döntenek szavazatuk által. És ez igy van uraim! azon politika lesz döntő befolyású Magyarország sorsára. A pénzügyminister ur kétségkívül igen jeles beszédeiben oly módon adta elő politikáját, hogy az igen alkalmas volt ugy az észhez, mint a szívhez szólni. 0 a meggyőződés meleg hangján szólt és ez mindig képes magával ragadni azt, a kinek szivén fekszik az ország sorsa. De ha a t. ház a pénzügyminister ur szónoklatának bűvészi hatalma alatt van: ne méltóztassék soha elfelejteni azt, hogy ugyanazon szónok beszélt a képviselőházhoz, a ki ugyanazon ékesszólással, a meggyőződésnek ugyanazon meleg hangján éveken át ajánlotta az előadói szószékről as,on pénzügyi politikát, a mely az országot a mostani pénzügyi zavarba ejtette. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Midőn a minister ur egy uj ösvény követésére int: sohase felejtsék el, hogy ez azon férfiú, a kinek szava után jutottunk azon hínárba, a melyből nehéz a kibontakozás. (Helyeslés a szélső' baloldalon.) Nem kell tehát elragadtatni hagyni magát a szónoki külhatás által; hanem higgadtan, komolyan kell mérlegelni az érveket és azoknak érdeme szerint határozni. Mi, t. ház, oly állapotban vagyunk, a melyben nem pártszempontból kell kiindulni; hanem a melyben minden képviselő lelkiismeretével számolni köteles: mert szavazata talán nemzedékekre kiható fontossággal fog bírni az országra nézve. Azért arra fogom kérni a t. házat, méltóztassék ez alkalommal félretenni a pártérdeket és pártszempontokat és magasabb, a haza érdekeinek szempontjából hidegen, a hideg ész számításával mérlegelni súlyát azon érveknek, a melyek egyik vagy másik részről felhozatnak. T. ház! Mondám, hogy nem szándékozom a pénzügyminister ur beszédét most tüzetesen czáfolní; lehetetlen azonban némelyeket belőle fel nem említenem. Ilyen mindenekelőtt az, hogy az én nézetem és felfogásom szerint a minister ur nem őszintén adja elő az ország állapotát; sőt tovább megyek: én vádolom a ministert azzal, hogy számítva a képviselőház tudatlanságára, azzal speculál. (Ellenmondás és mozgás a középen.) Fogok igyekezni minden állítást, melyet mondok, igazolni. A pénzügyminister ur igen nagy tőkét csinál azon megtakarításokból, melyeket a kormány ezen budgetben eszközölt, és azt mondja, mi megtakarítottunk 8 milliót, elmentünk a lehető-