Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-34

4i1 34. országos ülés november 23. 1875. meny beadói, ezen czimre vonatkozólag két módositványt kívánunk tenni; az egyik vonatkozik a budapesti főpolgármester fizetésére, mely öszszesen 8000 frtban van megállapítva, a másik vonatkozik a szász ispán és személyzetének fizetésére, mely 8525 frt anélkül, hogy annak vitatásába bocsátkoznánk: vajon ezen hivatalok fenállása és oly módon fenállása, miként van, szükséges-e vagy sem ? egyszerűen azt hisszük, hogy Budapest főpolgármestere tulajdonképen, csak méltóztassanak megvallani, surrogatuma a főispánnak, Budapestnek nagy ellenszenve volt az ellen, hogy neki főispánja legyen, tehát megvál* toztatták nevét, hogy legyen főpolgármestere, de valóságban mégis főispán. Ha főispán — ámbár Budapest nagy város, kétségkivül legnagyobb város Magyarországon, nagy fontosságú minden tekintetben, de nem nagyobb, mint a nagy vármegyék; — és ha a megyék főispánjai fizetésére 4000 frt elég : akkor kétségkivül ennek is elég, és elég a szász ispánnak is; hiszen a szász föld, az úgynevezett Királyföld sem nagyobb, mint egy megye; miért részesüljön tehát a szász ispán nagyobb fizetésben mint más megye főispánja ? Azért kívánjuk, hogy ezen két hivatal fizetése leszállittassék annyira, a mennyire más főispánok fizetése van, t i. 4000 írtra. Ez összesen tesz. 8525 frtnyi megtakarítást! Midőn ezen indítványt tesszük, jól tudjuk, hogy ugy a főpolgármester állása, valamint a szász ispáné törvényen alapszik, és így a budgetvita alkalmával nem változtatható meg. Nem is odaterjed indítványunk, hogy ezen összeg most töröltessék; hanem oda, hogy a minister ur oda utasíttassák, hogy oly értelmű törvényjavaslatot terjesszen a ház elé, a mely szerint e két hivatali állomás fizetése 8525 frttal redukáltassák. Midőn ezen indítványt teszem, t. ház, egészen eltekintek azon kérdéstől: vajon kivánok-e a városokban főispánt á tálában, vagy a fővárosban egy oly hivatalnokot, a ki a kormánytól nyer fizetést; én azt hiszem, hogy az alkotmányos önkormányzat magával hozza, hogy saját hivatalnokát maga válassza és maga is fizesse a municípium; csak a minister ur figyelmébe ajánlom ezen két tételt, a mennyiben ezek elütnek a többitől, hogy a többiekkel egyenlő ezen állomások, egyenló fizetéssel láttassanak el, és hogy itt is egy gyertyával kevesebb égjen, 8525 frt takaríttatván meg. Mukics Ernő : T. ház! Előre is kijelentem, hogy midőn ezen czimnél felszólalok, csupán a városi főispánság fölött kívánom röviden elmondani nézeteimet. Én ezen kérdésnél most is azon álláspontot foglalom el, a melyet elfoglaltam akkor, midőn a municipális törvény annak idején tárgyaltatott, mely a városi főispáni intézményt megteremte. Azon alkalommal határozottan jeleztem és most is csak azon meggyőződésemet fejezem ki, hogy a városi főispánok, valamint egyrészt pénzügyi szempontból, államháztartásunk terhére vannak : ugy másrészt közigazgatási szempontból, eltekintve annak káros voltától, a melyet különösen a törvényhatóságok ügymenetelére gyako~ rolnak, fölöslegesek és szükségtelenek. Az elsőt, ugy hiszem, alig szükséges bizonyítanom; mert azon 12,000 frtnyi megtakarítás is, melyet a még fenlevő városi főispánságok megszüntetése eredményezne, ha nem is segitene pénzügyi bajainkon, de mindenesetre amennyire-annyirakönynyitene pénzügyi állapotunkon. Pedig a jelen nyomasztó viszonyok és körülmények közt, ugy hiszem megkövetelhető, hogy minden bármi csekély mérvű megtakarítás, minden fillér számitásba jöjjön. A mi a kérdés másik oldalát, a közigazga tásit illeti : engedje meg nekem az igen t. belügyminister ur, hogy egy igen szerény kérdést intézzek hozzá. Vajon mivel indokolja a t. belügy minister ur &zen institutió szükséges voltát akkor, midőn a municipális törvény egészen függővé teszi a városi polgármestert a kormánytól, kit, ha rendeleteit nem teljesiti : hivatalától felfüggeszthet, sőt el is mozdíthat? Kérdem továbbá: mivel indokolja szükségességét akkor, midőn a városi törvényhatóságok kötelezvék tanácskozási jegyzőkönyveiket időszakonként a ministeriumnak felterjeszteni, melyekből a kormány magának teljes tájékozást szerezhet? De még a netalán hozott sérelmes határozataikat is difficultálhatja? Igaz, t. ház, hogy az 1874. XXXIX. t.-cz. megengedi, hogy a városi főispánsággal a megyei főispán is megbízható legyen. De megvallom őszintén, hogy engem ezen félszeg intézkedés ki nem elégít; mert nem adja vissza a törvényhatóságoknak azelőtt élvezett autonómiájukat és még kevésbbé menti fel a városokat a főispánság gyámkodása alól. « S itt szabad legyen egyszersmind megjegyeznem, hogy az igen t. belügjnninister ur nem látszik hajlandónak, hogy még ezen törvény értelmében a városi főispánokat megszüntesse. Mert ha tekintjük a ministeri előterjesztést: azt fogjuk látni, hogy még négy városi főispáni fizetés a jövő évre eló'irányoztatik. Én részemről a városi főispánságnak semmiféle tekintetben, hogy ugy fejezzem ki magamat, sem közigazgatási, sem politikai létjogát indokolva nem látom. Mert én a mostam kormányról fel nem teszem és különösen nem teszem fel az igen t. belügyminister úrról, hogy a főispánságban azon támaszt, vagy helyesebben szólva azon eszközt keresné, melynek igénybe vétele czéljából ezen intézmény felállíttatott. Sőt teljes készséggel elismerem, és az igazságnak tartozom azzal, hogy kijelentsem, miszerint az