Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-34

44 34. országos ülés november 23. 1876. az egy szál elfuvásával nem jogjuk magunkat regressálni. Ha csakugyan a személyes járandóságoknál, különösen a belügyministeri tárczában, takarékoskodni aliarunk: akkor az elénk kitűzött czélt nem fogjuk elérni. Nagyobb dolgok vannak készülőben: meglehet, Isten segítségével túlesünk rajtok. Ezt csak a pénzügyi* bizottság hajlamainak némi igazolására voltam bátor a t. képviselő ur ellenében felhozni. (Helyeslés a középen.) Simonfay János: A fenforgó kérdéshez azon szempontból vagyok bátor hozzászólni; mert a tapasztalás azt bizonyította be a múltban, hogy a ministeriumok átalában személyi tekintetben igen bőven vannak ellátva; mert folytonosan nemcsak a lapokban, de itt a házban is fel lett említve, hogy a ministeriumok igen nagy személyzettel lévén ellátva, a ministerium hivatalnokai itt a'képviselőházban, mint képviselők is megjelenhetnek és ez az oka annak, hogy az egyes ministeriumoknál a személyzetnek leszállítását okvetlenül követelnünk kell, Es hogy e tekintetben a t. kormány ép ugy, mint a pénzügyi bizottság nem ment el a megtakarítás legszélső határáig : azt épen a ministerelnök urnák az imént mondott szavaiból vagyok bátor következtetni. A t. ministerelnök ur azt méltóztatott mondani, épen Simonyi Ernő t. képviselő társammal szemben, hogy ő, midőn ujabb megtakarítást kivan : azt azzal igazolja hogy meggyőződött arról, hogy ez szükséges és lehetséges. A t. ministerelnök ur erre azt felelte; ő pedig tapasztalásból azt mondja, hogy nem lehet. Már most t. ház! én ebből azon következtetést vonom, hogy bennünket, a t, ministerelnök ur nem győzött meg arról, hogy nem szükséges vagy nem lehetséges a ministeriuma személyzetének leszállítása. Ennélfogva én e tekintetben a különvéleményhez járulok. Az uj ministertanácsosi állomás szervezésére és ennek államtitkári teendőkkel ellátására nézve pedig bátor vagyok megjegyezni, hogy egy uj ministertanácsosi állomás szervezése egészen fölösleges. Azt, méltóztatott mondani, hogy az administrationalis ügyek elintézése végett szükséges az; ha éhez szükséges: akkor vannak ministeri tanácsosak, kiket az adminis'tratiónális ügyekre alkalmazni lehet; de ugy hiszem arról nincs szó, hogy kevesbíteni kell a létszámot; ha tehát ezen uj állomás nem rendszerittetik: akkor nem lesz kitéve ma holnap a t. ház annak, hogy ha a ministerelnök ur egyszersmint megszűnik belügyminister lenni: ezen újonnan rendszeresített állomás miatt, az illető ministeriumnál más személynek akár elbocsátása — a személyleszállitás folytán — akár pedig annak nyugdíjazása legyen szükséges; pedig a t. ministerelnök ur s a t. kormány kijelentette; de ha jól emlékszem és figyelemmel kisértem a beszédeket, maga a pénzügyi bizottság elnöke is azon óhajtását fejezte ki, hogy a megtakarítások terén tovább kell menni; s én azt várom s reményiem, hogy minden ministeriumnál ezekután még tetemes személyleszállitás fog eszközöltetni. Ha pedig eszközöltetni fog és most újból egy szernélylyel szaporittatik a létszám : az által természetes, hogy az országnak mégis tetemes költség okoztatik. A t. előadó ur azt méltózatott mondani, hogy ily kicsiségekben nem kell takarékoskodni, mert az ugy sem visz sokra. Hisz ez igaz, s magam is beismerem est; azonban a ki kicsinyben nem tud takarékoskodni: az nagyban sem tud és ez ép ránk alkalmazható, mert kérdem a t. házat, hol mutathat tételt, a hol nagyban takarékoskodott ? ' Ennélfogva tehát a képviselő ur észrevételét helyesen alkalmazottnak nem találom, a különvéleményt pártolom és a ministertanácsosi állomás rendszeresítését nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Móritz Pál: T. képviselőház! Az előttem szólott t. képviselő ur azt jegyzé meg, hogy már csak annálfogva is kell, hogy megtakarítások történjenek; mert a ministeri tanácsosok a házban is megjelenhetnek. Ha a t. előttem szólott ugy érti ezt, hogy bejöhetnek a házba ? ugy igaza van; de az incompatibilitási törvénynél fogva nem lehetnek többé képviselők, és ennélfogva ezen indok elesik. A mint a t. képviselő ur mondja, hogy a megtakarítások mi módon lehetségesek: ugy igen könnyű; mert húzzuk ki felét a ministeri hivatalnokoknak s a fele meg lesz takarítva. Azt kérdi a t. képviselő ur, hogy hol történtek nagyban megtakarítások? Engedelmet kérek: akkor a t. képviselő ur nem ismeri a budgetet, ha e kérdést intézi hozzánk. Legjobban csodálkozom a t. túloldalon ez alkalommal, mert 1848-ban két államtitkári állomás volt rendszeresítve ép a belügyminister urnái s a t. képviselő urak erre nagyon jól emlékezhetnek; mert az egyének is emlékezetben vannak még, kik kineveztettek, mivel a belügyministerium teendői legszámosabbak és legfontosabbak. Most még az állami rendőrség egy része is áttétetett ezen ministeriumba és végeldöntése ott is növekedett az ügyeknek : tehát igen természetes, hogy itt szaporítani kellett a tisztviselők számát. A mi Madarász képviselő urnák a pénzügyi bizottságra tetc megjegyzését illeti: igen, a pénzügyi bizottság jó lélekkel mondhatta, hogy itt megtakarítások történtek és ne méltóztassék azt hinni, hogy a pénzügyi bizottság azon nézetben volt, hogy 200 milliós budgetnél már egy Írnokot, vagy egy ministeri tanácsost még nem lehetne kitörölni. Engedelmet kérek, ha egy mi-